A vártnál is rosszabb állapotban lehet az argentin gazdaság, és a peso szerdai összeomlása miatt az IMF-hez fordultak. Buenos Aires azt szeretné elérni a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy a júniusban megkötött megállapodásnál gyorsabb ütemben hívhassa le az akkor megítélt 50 milliárd dolláros keretet.
A peso szerdán viszonylag sokat, 7 százalékot esett a dollárral szemben, ami miatt még nagyobb nyomás alá került a gazdaság. Az argentin elnök, Mauricio Macri, azt kérte emiatt, hogy minél előbb folyósítsák a pénzt. Az első hírek szerint az IMF hajlik egy rugalmasabb megoldásra, ezt jelzi, hogy annak vezetője, Christine Lagarde is elismerte, hogy sokkal kedvezőtlenebb lett a nemzetközi finanszírozási környezet az elmúlt hónapokban.
Nagy kérdés persze, hogy az újabb IMF-csomag mire lesz elég az immár évtizedek óta válságból válságba bukdácsoló gazdaság számára. Argentínának ugyanis már rövid távon hatalmas hiteltörlesztéssel kell számolnia, a beszámolók szerint egy éven belül 25 milliárd dollár hitele jár le.
Eközben Törökországban is egyre feszültebb a helyzet. Ott ugyan a devizatartalék elvileg egy ideig még kitart, ám a rövid távon lejáró hitelek ott is óriási kockázatokat rejtenek. A török vezetés ugyan hozott az elmúlt hetekben olyan devizapiaci korlátozó intézkedéseket, amelyek csökkentik a bankok kitettségét, és így nehezebb lett a líra további gyengülésére spekulálni. Ez azonban minden szakértő szerint csak felületi kezelés, és a valós problémákat nem kezeli.
Továbbra sem látni ugyanis, hogy az elmúlt években olcsó dollárhitelekből bővülő török gazdaságot hogyan fogják talpra állítani, a recesszió ugyanis egyre inkább elkerülhetetlennek látszik. Eközben Erdoganék a helyzet kezelése és a nemzetközi segítségkérés helyett csak élezik a feszültséget, aminek következtében korábban elképzelhetetlen mélységbe került a török-amerikai viszony.
A líra egyébként szerdán folytatta a mélyrepülését, amiben közrejátszott az is, hogy a Moody's Investors Service 20 török pénzintézet hitelbesorolását minősítette le, mivel a működési környezet az utóbbi hónapokban tovább romlott, a kockázatok jelentősen nőttek, elsősorban a nagyarányú devizahitelek miatt.
Ahogy azt korábban az mfor.hu többször jelezte, a magyar gazdaság szerencsére nem küzd ilyen problémákkal, ám az általános bizalomvesztés és a feltörekvő országok esetén tapasztalható globális kockázatkerülés minket sem hagy hidegen. Ezt bizonyítja, hogy augusztus közepén még 320 alatt kereskedtek az euróval a forint ellenében, míg szerdán a kurzus ismét 326 lett.
