Az ukrajnai menekült, Eliza, hét kilométert gyalogolt azért, hogy átjusson Moldovába, de még nem nyugodhat meg.
Nem maradhatok itt. Putyin ezt az országot is el fogja pusztítani
– mondta az Economist újságírójának.
Ez a fajta félelem egyáltalán nem újdonság az elmúlt hetekben, az Európa egyik legszegényebb országának számító Moldovában az aggodalom csak nő, miközben özönlenek a menekültek Ukrajnából. A mindössze 2,6 milliós lakosságú ország határát több mint 260 ezer ember lépte már át, közülük 101 ezren pedig a maradás mellett döntöttek.
Már nem sokáig bírjuk – fogalmazott az ország külügyminisztere, Nicu Popescu, és nem nehéz megérteni, hogy miért látja így a helyzetet. A háború kirobbanásakor Moldova úgy számolt, hogy nagyjából 15 ezer ukránt képes befogadni, ehhez képest azonban ennek sokszorosát kénytelen ellátni, ez pedig minden szempontból megterheli az országot: a menekültközpontok csurig vannak, a határőrök túlterheltek, a segélyszállítmányok és az adományok pedig egyre fogyatkoznak. Ha pedig Odessza, a moldáv határtól mindössze 50 kilométerre fekvő nagyváros is orosz támadás alá kerül, ismét tízezrek dönthetnek a menekülés mellett. Vészjóslóak a kilátásaink – mondta a miniszter.
A moldovai kormány most az Európai Unió segítségét kérte: a Frontex, az EU közös határőrségének bevetésével erősítené meg minden határát (a határőrök jelenleg csak a moldáv-román határon vannak jelen), emellett pedig pénzügyi támogatásra is szükség lenne: a több mint 100 ezer ukrán menekültet befogadó Moldova a tárgyi adományok mellett mindössze nagyjából 15 millió eurós támogatást kapott. Az államadósság pedig egyre inkább elszáll, részben a dráguló orosz gáz, részben a pandémia okozta recesszió utóhatásai miatt. Emellett Moldovában egyre többen úgy érzik, hogy míg Ukrajna gazdagabb, EU-s szomszédai úsznak a támogatásokban, addig az ő több mint 100 ezer ukrán menekültet befogadó országukról elfeledkezett a világ.
Németország besegít
Berlin nemzetközi partnerekkel együttműködik egy légihíd létrehozásán a Moldovába érkezett ukrán menekültek elszállítására - jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter, miután arról született megállapodás, hogy a német kormány első lépésként 2500 ukrán menekültet szállítana Moldovából közvetlenül Németországba.
Vlagyimir Putyin, a sötét árnyék
Az ukrán menekültválság azonban csak az egyik ok az aggodalomra, sokan attól tartanak, hogy az orosz agresszor előbb-utóbb szemet vet Moldovára, különösen, hogyha az ukrajnai invázió sikerrel zárul, hiszen csakúgy, mint a szomszédban, Moldovában is jelentős orosz ajkú kisebbség él. Ez azonban nem az egyetlen hasonlóság, a politika is az ukrán helyzetre emlékeztet: egy EU-párti és egy orosz-párti tábor verseng egymással.
Victoria Rosa, a moldovai külpolitikai társaság szakértője azonban már úgy készül, hogy egyre valószínűbb az orosz beavatkozás és destabilizációs kísérlet Moldovában, és ezt megerősítették az Economist névtelenül nyilatkozó nyugati diplomáciai forrásai is.
Oroszország mindent meg fog tenni azért, hogy Moldovának orosz-párti kormánya legyen
– jósolta egy külföldi diplomata.
Az Európai Unió szárnyai alá menekülnének
Az Institute for European Policies and Reforms intézet kutatója, Iulian Groza arról számolt be, hogy az ilyen irányú tervek előszelét már most lehet észlelni. A moldovai lakosságot egyebek mellett olyan álhírekkel bombázzák, hogy a fiatal férfiak körében mozgósítást rendelt a kormány, vagy éppen nem engedik meg a férfiaknak, hogy elhagyják az országot. A megfigyelők emellett arra is számítanak, hogyha az orosz csapatok megközelítik a moldáv határt, akkor az orosz-párti erők szimpátiatüntetéseket szerveznek majd a bevonulás mellett.
Ezen aggodalmak fényében nem meglepő, hogy Moldova EU-párti elnöke, Maia Sandu március harmadikán hivatalosan is aláírta az uniós csatlakozási kérelmet, így csakúgy, mint Georgia, Moldova is hivatalosan jelentkezett a tagállamok közé. Az nyilvánvaló, hogy ország jelenleg még nincs azon a szinten, hogy EU-taggá váljon, ugyanakkor a bejelentést követő sajtótájékoztatón az elnök úgy fogalmazott, hogy bizonyos döntéseket gyorsan és határozottan kell meghozni. Az ország most abban reménykedik, hogy tagjelölti státuszt kap.
Mindazonáltal az uniós csatlakozási kérelem ismét előhozta a moldáv történelem egy sötét foltját: az 1992-ben egy rövid belháború után önmagát (erőteljes orosz segítséggel) függetlenné kikiáltó Dnyeszter Menti Köztársaság, amely létezését jelenleg egyetlen ország sem ismeri el, ismét kérvényezte elszakadása hivatalos elismerését a csatlakozási kérelem után. Az egyébként elhanyagolható méretű szakadár terület az orosz-ukrán háború során mégis fontos szerepet kaphat, hiszen a Dnyeszter Menti Köztársaságban állomásozó nagyjából 1500 fős orosz „helyőrség” elméletileg megindulhat Odessza felé (bár a terület „kormánya” korábban pártatlannak deklarálta magát a háborúban - a szerk.). Ezzel együtt egyre inkább úgy tűnik, hogy a helyzet romlik, hiszen a szakadár területen már bizonyos élelmiszerfajták értékesítésére ideiglenes korlátozásokat kellett bevezetni, miután elindult a pánikvásárlás. A városokban hirdetmények jelentek meg az üzletek bejáratain arról, hogy gabonaféléket, lisztet, napraforgóolajat, cukrot és sót árulnak kis mennyiségben.
Ha pedig Odessza, a már említett legközelebbi ukrán nagyváros elesik, Moldova legsötéteibb félelmei szerint Oroszország akár hivatalosan is bekebelezheti a dél-ukrajnai területek mellett a Dnyeszter Menti Köztársaságot is.
Hogy mi lesz most? Európa egyik legszegényebb országa tovább fogadja a menekülteket, miközben pengeélen táncol két nagyhatalom között, nem mellesleg pedig reménykedik abban, hogy Ukrajna – és főleg Odessza – kitart.
