Gyurta Tibor ügyvéd szerint a benzin és gázolaj hatósági árának bevezetése ügyében teljesen jogszerűen járt el a kormány, hiszen erre felhatalmazzák a veszélyhelyzeti jogszabályok, amelyek alapján az ármegállapítási törvény hatálya alá helyezte az üzemanyagárat. Az úgynevezett árrendelet hatálya a veszélyhelyzethez van kötve, ami most december 31-ig tart, tehát e pillanatban - a sajtóban megjelentekkel szemben - nem 3 hónapig hatósági áras a benzin, hanem bő másfél hónapig.
Ez a kormányzati kommunikáció ugyanakkor implicit azt jelentheti, hogy a kabinet a veszélyhelyzet meghosszabbításával számol. A szakértők egyetértenek abban, hogy a hatósági árak bevezetése a benzin- és gázolajárak esetében elsősorban a benzinkutas kisvállalkozók létét fenyegeti. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára, a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője, Dávid Ferenc a Privátbankárnak egyenesen vérfagyasztó helyzetről beszél.
A jogász szerint szerződés enyhíthet a bajokon
A jogszabály két körre vonatkozik. Egyrészt azokra, akik önként bezárnak, mert nem tudják a kiadott hatósági árakon folytatni a vállalkozásukat, másrészt azokra, akik megszegik a szabályokat, például az elrendelt maximumnál drágábban adják az üzemanyagot. Ezt az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Önkéntes bezárás, vagy szabályszegés esetén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kijelölhet egy másik üzemeltetőt ideiglenesen a hatósági áras időszakra. Ilyen ideiglenes üzemeltetőnek már lehet is jelentkezni a Minisztériumnál.
Gyakorlatilag a kijelölés után egy polgárjogi viszony jön létre a régi és az új üzemeltető között. Ugyanakkor a jogszabály nem mondja meg egyértelműen ennek a polgárjogi viszonynak a jogcímét, amelynek a felelősség miatt is van jelentősége, ezért Gyurta Tibor azt javasolja, hogy a felek nagy óvatossággal járjanak el. Az ideiglenes üzemeltető jogosult az ingatlant és az eszközöket használni, valamint értékesítheti az árukészletet, ami hasonlít ahhoz, amit a felszámolási és végrehajtási eljárásokban látunk. Ez utóbbi esetében a korábbi üzemeltetővel az új a nyilvántartott beszerzési áron számol el.
A régi üzemeltető tehát hatalmas veszteség elé nézhet, amennyiben új üzemeltetőt jelöl ki valahová a Minisztérium. Mindazonáltal mivel egy ideiglenes polgárjogi viszonyt hoz létre a kormány jogszabálya, a jogász azt tanácsolja, hogy az üzemeltetők szerződjenek egymással, tételesen rögzítsék jegyzőkönyvben a használatra átvett dolgokat. Mi történik ugyanis, ha valami váratlan esemény következtében kár keletkezik? A rendelet szerint a korábbi üzemeltető viseli az eszközökben beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni, azonban kérdés, mi van akkor, ha az ingatlanban esik kár? Célszerű ezért tisztázni tehát a használati jogcímet, a felelősségi viszonyokat, rendelkezni például a biztosításról.
Egyelőre tehát az látszik, hogy az üzemanyag forgalmazók a rossz, rosszabb és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak, mind gazdaságilag, mind jogilag. És a legrosszabb, hogy e kaotikus helyzetnek nem látszik a vége. Vannak, akik már 100 dolláros olajárat vizionálnak. Nyeregben egyértelműen az olajtermelők vannak és élnek is az előnyös helyzettel.
