Az ingatlanhirdetések böngészésekor elkerekedik az átlagos vásárló szeme, amikor a drága belterületi ingatlanokat követően elér a kedvezőbb árú, de külterületen található házak sorához. Az olcsó négyzetméterár azonban nem minden!
Építési telkeket és zártkerteket akár befektetési céllal, akár önerős építkezés céljából országszerte keresnek az érdeklődők. Zártkerteknek a település közelében lévő, külterületi, mezőgazdasági célt szolgáló telkeket nevezi a köznyelv, amelyek kisebb beépíthetőségi százalékkal rendelkeznek, ilyenek például az üdülőövezetek telkei. Ezek 50 százalékban hitelezhetőek és egy hosszabb jogi procedúra során lakóházzá is átminősíthetőek, azonban elsősorban gazdasági épületek, amelyeket nem életvitelszerű lakhatásra terveztek.
A fejlettebb infrastruktúrájú területek könnyebb elérhetősége, valamint a munkalehetőségek magasabb száma miatt a Falusi CSOK-kal érintett településeken természetesen magasabb a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt, illetve a megyeszékhelyek, nagyobb települések agglomerációi is népszerűbbek.
A zártkerti ingatlanok, telkek iránti kereslet a pandémia óta megnövekedett, az olcsóbb otthonteremtés reményében Babaváró támogatással kombinálva a gyermeket tervező családok és az elszálló élelmiszerárak miatt az önfenntartást választók között népszerű ez az ingatlantípus.
"Érdemes a kedvező vételáron túl is látni, hiszen jellemzően költséges fatüzeléses vagy elektromos fűtésrendszerrel rendelkező, nem lakhatási célra készült épületekről beszélünk, így az életvitelszerű ottlakás és a napjainkban kiemelten fontos, alacsonyabb energiafogyasztás érdekében mindenképpen kell pénzt szánni átépítésre, felújításra, de legalább a fűtésrendszer korszerűsítésére a zártkerti otthonoknál is.” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Idén a zártkerti ingatlanok piacán is számottevő, akár 40-50 százalékos áremelkedés is tapasztalható. Az árazás nagyban függ a lokációtól, a már bevezetett, vagy elérhető közműcsatlakozási lehetőségektől, a telek besorolásától és a rajta álló épület jellegétől. Általában nyaralókból, pincékből, szőlőfeldolgozó présházakból teremtenek lakhatásra alkalmas életteret. Az eladási áruk fele annyi, mint egy hasonló komfortfokozatú, belterületi ingatlanénak, a fenntartási költség kedvező, hiszen a közművek közül általában csak a víz és a villany érhető el, napelem telepíthető, viszont építményadót itt is kell fizetni.
Az ún. más célú hasznosításnak köszönhetően tanyagazdaság, birtok is kialakítható ezeken a területeken, így ugyanúgy lakóházat lehet rájuk építeni, mintha belterületi építési telekről lenne szó. Gyümölcsössel, szőlővel könnyebb az átminősítési eljárás, általában 1-3 százalékos beépíthetőséggel kalkulálhatunk.
A befektetői körben is kelendő ez az ingatlantípus, sokan keresik például állattartás, lovarda, kutyakiképzés, császárfa ültetés, mogyorótermelés stb. céljából, de földművelésre is vásárolnak ilyen területeket a helyi gazdák.
A „nyomott” vételár ellenére sem érdemes alapos tájékozódás nélkül elköteleződni. Szerződéskötés előtt tanácsos egy ingatlanszakértő és egy szakjogász bevonása is, hiszen a hagyományos házvásárláshoz képest sokkal több nehézségbe ütközhet az ember és hosszan elhúzódhat a vásárlás folyamata. Piacképes ingatlan esetén lehet finanszírozó bankot találni, de nagyobb önerő szükséges és kiemelten fontos, hogy minden dokumentáció stimmeljen, így a tulajdoni lapnak és a térképmásolatnak is a tényleges valóságot kell tükröznie. Amennyiben a területen lévő ingatlan besorolása nem lakóingatlan, akkor a családtámogatási kedvezmények nagy többsége sem igényelhető a vásárlás során.
