Meglepően nyugodtnak bizonyult a forint piaca hétfő délelőtt. Pedig az a péntek késő esti bejelentés, miszerint a három nemzetközi nagy hitelminősítő egyike, az amerikai Standard and Poor’s (S&P) bár meghagyta Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriában, a kilátást stabilról negatívra rontotta, akár a hazai fizetőeszköz leértékelődését is maga után vonhatta volna. A negatív kilátás ugyanis hosszú évek tapasztalatai szerint a leminősítésre szokott utalni.
Ennek ellenére a hetet például az euróval szemben hajszállal a 410-es szint felett kezdett forint nemhogy gyengült, hanem még erősödött is, délelőtt 9 óra után benézett 409 alá, igaz, később visszaaraszolgatott.
További részleteket laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár piaci elemzéseiben olvashat.
Úgy tűnik, a piac egyelőre bízik abban, hogy a magyar adósbesorolás elkerüli minden ország rémálmát, a bóvli kategóriát, amelybe esnénk, ha az S&P leminősítene minket. A bóvli elnevezés ugyanis találó, nagyon is jól tükrözi azt a megítélést, amikor befektetésre már nem ajánlanak egy országot a nagy nemzetközi hitelminősítők. Akik hárman vannak: az S&P mellett a szintén amerikai Moody’s Investors Service és a brit Fitch Ratings. A két tengerentúli véleményére együttesen világszerte 80 százalékban adnak (kvázi ekkora a piaci részesedésük), de a Fitch-csel együtt már mintegy 95 százalékot tesznek ki. Nem véletlen tehát, hogy a Nagy Hármas (Big Three) értékítéletét szentírásnak veszik, még ha jelentőségük a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság miatt meg is kopott, miután az ő nyakukba is varrták, hogy nem látták előre a készülő világégést.
Ettől még rossz hír, hogy a trióból az S&P múlt pénteki lépését követően már kettőnél is egy fokozatra vagyunk a bóvlitól. Ráadásul ez az ominózus másik (angolul) rating cég nem a három közül kisebb súlyú Fitch, hanem a Moody’s, amely tavaly novemberben tette meg azt, amit most az S&P: a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország adósbesorolását.
Mindezek alapján sovány vigasznak tekinthető, hogy a hármak legkisebbike, a Fitch dacolt társaival, s ő meg negatívról stabilra változtatta a kilátásait.
Idegesen figyelhetjük tehát a következő heteket, azt, hogy a Moody’s valóban bóvliba vágja-e a magyar adósbesorolást, ahogy arra a tavaly november végi kilátásrontásából következtetni lehet. Bizonyosságot május 30-án kaphatunk – az ütemterv szerint akkor teszi közzé a Moody’s a magyar adósbesorolásról alkotott friss véleményét. A Fitch pedig – mondhatni, most már szokás szerint – egy héttel amerikai társa után, június 6-án.
De hogyan kerülhető el a bóvli?
Már csak az ütemezés (no meg a súlya) miatt is érdemes először megnézni a Moody’s tavaly novemberi véleményét. A kilátások stabilról negatívra rontását a hitelminősítő a magyar kormányzat döntéseivel indokolta, amelyek következtében jelentős uniós forrást veszíthet el az ország, hozzájárulva ezzel a GDP-növekedés gyengüléséhez, illetve az államháztartás romló helyzetéhez. Külön kiemelték, hogy nem is látják a kormány részéről a szándékot arra, hogy a források (az Európai Bizottság által a jogállamisági aggályok miatt stopolt mintegy 20 milliárd euróról van szó – a szerk.) megszerzése érdekében elvárt intézkedéseket meghozzák.
Tovább rontja a kilátásokat a német gazdaság gyengélkedése – ezt maga a kormány is elismeri, a gyenge ipari adatokat rendre nagyrészt ennek tudja be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Bár az új német kormánytól a gazdaság helyzetének javulását is várják egyesek, növekedést akkor is csak 2026-ban tart elképzelhetőnek a Handelsblatt német lap a saját gazdaságkutató intézete prognózisára hivatkozva, az idén még újabb – még ha az előző évekénél enyhébb – zsugorodásra számít.
A jövő évre ugyanakkor egy másik negatív hatást is vizionált a Moody’s. Mint írták, a 2026 tavaszán esedékes magyar parlamenti választás előtt jelentős összegeket szórhat ki a kormány, ez az amúgy is magas adósságszint további emelkedéséhez vezethet.
E hitelminősítő akkor még nem sejtette, hogy a feltételes mód már idén februárban kijelentővé változhat, miután Orbán Viktor a 2024-es évet értékelő beszédében a két- és háromgyermekes anyáknak adómentességet jelentett be (mely kedvezményezettek körét aztán néhány nappal később az egygyermekesekkel bővítette), a nyugdíjasoknak pedig áfa-visszatérítést.
Fotó: Depositphotos
Az S&P viszont már be is árazhatta ezeket a – nyilvánvalóan szavazatmaximalizáló célzatú –hangulatjavító intézkedéseket. Eszerint csak a legalább két gyereket nevelő nők adómentessége 2,4 milliárd dollárba (jelenlegi árfolyamon 916 milliárd forintba) kerülhet. Más kérdés – tesszük hozzá –, milyen időtávon. Könnyen lehet, hogy ez az idén csak 100 milliárdos terhet ró a költségvetésre, s csak jövőre 900-1000 milliárdost.
Tavaly november végén a Moody’s még 0,7 százalékra tette a magyar GDP potenciális növekedését, a tényadat azonban 0,1 százalékponttal még ennél a pesszimista várakozásnál is alacsonyabb lett. A 2025-ös évre pedig 1,9 százalékot jósoltak, miközben a már több hónapnyi tudással felvértezettebb S&P most 1,5 százalékot (ez a fele a tavaly október végi országjelentésükben szereplő 3 százalékos idei prognózisnak).
Ezt a jelentős csökkenést az S&P több tényezővel indokolta: a bizonytalan külső gazdasági feltételekkel, az uniós források bizonytalanságával és azzal, hogy a visszatérő infláció növeli a stagfláció kockázatát. Úgy vélik, a következő két évben Magyarország költségvetési és külső stabilitásában erősödhetnek a kockázatok, melyeket többek között a vámháború, a globális kereslet gyengülése, a tőkebeáramlás szűkülése és az emelkedő kamatkiadások okoznak.
Miközben a jövőre nézve mindkét opciót felvázolták. A negatív szcenárió szerint abban az esetben kerülhet sor leminősítésre az S&P-nél, ha a költségvetési stabilitás a vártnál gyengébb lesz vagy a külső nyomás fokozódik. A pozítív szerint pedig akkor változhat ismét stabilra a kilátás e hitelminősítőnél, ha a költségvetési konszolidáció a vártnál gyorsabban következik be, és a GDP-arányos államadósság egyértelműen csökkenő pályára kerül, vagy kézzelfogható előrelépés történik az uniós forrásokhoz való hozzáférésben.
Csak remélni tudjuk, hogy a pozitív forgatókönyv valósul meg.
Mindenesetre egyelőre vigyázó szemünket még a Moody’s-ra vetjük, bízva abban, hogy meggyőzi őket az NGM-nek az S&P kilátásrontó döntése után kiadott közleménye. Eszerint nem lesz választási osztogatás, az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos, a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez. A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
