Folytatódott a hazai ipari termelés hullámvasutazása. Immár hónapok óta az történik, hogy egy, az előző havinál kedvezőbb adat után jön egy gyengébb. Például – ahogy az az alábbi grafikonunkon is látható – a novemberi 2,9 százalékos éves szintű visszaesést egy 6,4 százalékos decemberi mínusz követett, amire jött a januári -3,9 százalék, februárban azonban megint egy gyengébb mutató. Amely ráadásul kivételesen gyenge.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 8 százalékos éves szintű zuhanásnál nagyobbal tizennégy hónappal ezelőtt, vagyis 2023 decemberében szembesülhettünk.
Emögött a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak küldött gyorsértékelése szerint továbbra is a gyenge külső kereslet áll. Mint írják, „Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik.”
Bár a részletes adatokra egy hetet várni kell, azt a KSH szokás szerint már most elárulta, hogy a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ami finoman szólva nem túl bíztató. Pláne hogy pont az a szektor nem tér magához, amelyre a kormány alapozza az idei 3 százalék feletti növekedési tervét: a járműgyártás. Amely mellett a legnagyobb súlyú alágak közül még a villamos berendezés gyártása esett vissza jelentősen. De a többi alág is, csupán az a különbség, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent – emelte ki a statisztikai hivatal.
A hazai elemzők ugyanakkor részletesebb adatok híján is le tudtak vonni lényeges következtetéseket.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza például arra hívta fel a figyelmet, a februári adatokban az köszön vissza, hogy az év eleji leállásból való újraindulás most a korábbi évekhez képest kevésbé volt dinamikus. „Vagyis az összkép továbbra is meglehetősen borús” – összegzett. Annyira, hogy még a piacon a legborúsabb előrejelzést adó ING Bank számainál is rosszabb lett az ipar februári teljesítménye.
A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene immáron 7,1 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt.
Regős Gábor, a Gránit Bank vezető elemzője mintegy enyhítő körülményként arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy mértékű visszaesésben szerepet játszik a bázishatás – 2024-ben szökőév volt, és így a munkanapok száma is eggyel több volt a mostaninál, illetve szezonálisan kiigazítva ettől eltekintve is ebben a hónapban láttuk tavaly a legnagyobb termelési értéket. A szökőnaphatás miatt ugyanakkor meglepő, hogy a munkanaphatástól megtisztított adat alig tér el a nyerstől, a visszaesés az alapján is 8,0 százalékos – az exportban a két adat között sokkal jelentősebb volt az eltérés.
Regős szerint a februári termelés mértéke nemcsak éves összehasonlításban aggasztó, hanem az előző hónapokhoz képest is: az október-novemberi szinttől majdnem 4 százalékkal elmarad, azaz az ipar továbbra sem tud kikerülni a válságból, sőt, a problémák inkább csak mélyülnek. Azt, hogy ebben továbbra is a járműgyártásnak és a villamos berendezések (akkumulátorok) gyártásának van szerepe, annak tudja be, hogy e két ágazat különösen is alacsony kereslettel szembesül.
Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a magyar ipar manapság csak akkor képes valamiféle pozitív teljesítményt nyújtani, ha a kisebb súlyú ágazatokban van valamilyen egyszeri pozitív megugrás, hiszen – mint azt már említettük – a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene havi összevetésben.
Virovácz egy fontos tényezőre hívta fel a figyelmet. Nevezetesen, hogy mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása.
Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem sikerült elérni – fogalmazott az ING Bank vezető közgazdásza.
Ráadásul – ahogyan fogalmazott – a Trump okozta világkereskedelmirendszer-változás további hatalmas bizonytalanságokat generál. Nem meglepő, hogy az ipari bizalmi indexen belül a foglalkoztatási kilátásokra vonatkozó komponens immáron három hónapja negatív tartományban van, vagyis
egyre többen fontolgathatják az elbocsátásokat.
A rendelésállományokra vonatkozó megítélés is romlik. Nem is csoda, hiszen a legutóbbi (januári) részletes ipari adatközlés során jelezte a KSH, hogy éves bázison 13,6 százalékkal kisebb az összes rendelésállomány, ami ismét csökkenő tendenciát mutat. Ennek a valóságnak továbbra is teljesen ellentmond a friss BMI, ami továbbra is az expanziót jelző 50 feletti tartományban van – mutat rá Virovácz, hozzátéve: ezen indikátor megbízhatósága továbbra is erősen kérdéses, de talán mondhatjuk azt is, hogy érdemi jelentéssel nem bír.
Előretekintve, Virovácz úgy véli, nehezen körvonalazódik a trendforduló az iparban. A vámháború előtt sem pörögtek fel az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. Ez az ING Bank vezető közgazdásza szerint jól mutatja, hogy mennyire gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A készletezési ciklus fordulata még várat magára és a vámok ezt tovább késleltethetik.
Mindent egybevéve az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet. Persze itthon
egyedi hatásként jelentkezik majd az új kapacitások belépése, ám nagyon úgy tűnik, hogy a külső környezet miatt ezek beindulása idénről 2026-ra tolódik.
A belpiacra termelő ipari szektorok abban azért bízhatnak, hogy fennmarad a fogyasztás növekedése és ez hozhat némi trendszerű bővülést, bár a belföldi rendelésállomány alakulása sem tűnik biztatónak. De még ha lesz is némi fellendülés itt, az exportszektor túlsúlya miatt ez csak csepp lesz az „ipari” tengerben és összességében az ipar 2025 egészében is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság teljesítményét – véli Virovácz.
Regős meg azon az állásponton van, mivel a jármű- és akkumulátorgyártás súlya a magyar iparban jelentős, az ipar csak akkor tud növekedési pályára állni, ha ezek teljesítményében is javulás következik be – vagy legalább nem lesz ekkora lejtmenet. Ebben a Trump által a héten kivetett vámok semmiképpen sem fognak segíteni, de a Gránit Bank vezető elemzője abban reménykedik, hogy azért túlzottan nagy visszaesést sem okoznak – a probléma inkább csak az, hogy itt ismét a járműgyártás lehet az érintett ágazat. A mai adat alapján azonban Regős is amondó, hogy az ipar az első negyedévben is visszafogja a gazdasági teljesítményt és komoly kockázatot jelent az idei növekedésre nézve.
Fotó: Depositphotos
A kilátások vegyesek, összességében borúsnak nevezhetők: a német gazdaság ciklikus pozíciójának év eleje óta tartó javulása, valamint hosszú távon az előirányzott gazdaságélénkítés kedvezően hathat az üzleti hangulatra – közölte Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Ugyanakkor azt ő is megjegyezte, hogy a héten bejelentett, masszív amerikai vámok rövidtávon a kibocsátás csökkenését, majd a beruházások visszafogását és a tőke visszavonulását eredményezhetik. Az európai szintű elektromobilitás még nem vett újabb lendületet és így ez az ehhez kapcsolódó hazai beruházások kivitelezésének elhúzódását eredményezheti. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság – mutatott rá Nagy.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a kilátásokat rontják a bejelentett amerikai vámok, amelyek egyrészt tovább erősítik a gazdasági szereplőkben meglévő bizonytalanságot, másrészt érdemben megdrágítják a kereskedelmet, tovább erodálva az európai versenyképességet. Erőteljesen kérdéses, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Trump-adminisztrációval a vámok mértékének mérséklését illetően, illetve hogy az esetleges válaszlépések nem eszkalálják-e tovább a helyzetet. Ezzel együtt is, az iparban fordulatra elsősorban a második félévtől számítanak a Gazdaságelemzési Központban, feltéve, hogy az európai országok hatékony választ tudnak adni a vámok okozta problémára.
Molnár elemzőtársainál némileg optimistább, szerinte már az év második felében termőre fordulnak a zajló nagyberuházások is (CATL, BMW, BYD), amelyek a fokozatos termelés-felfuttatás mellett már idén támogathatják a növekedést. E várakozása egybevág az NGM-ével.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
