Ha csak a legfőbb számokat nézzük, akkor a bérek emelkedése rendben van, továbbra is két számjegyű a tempó. A csütörtökön megjelent friss adatsor szerint novemberben a bruttó átlagbérek majdnem 12 százalékkal, 695 ezer forint fölé nőttek éves összevetésben. A kedvezmények nélküli nettók pedig hasonó mértékű bővülést követően 462 ezer forinton landoltak.
Persze érdemes megnézni a tizenegy hónapra szóló adatokat is: a bruttó átlagkeresetek közel 640 ezer forintra rúgtak, a nettók pedig 425 ezerre, ami egyaránt 13,5 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.
A lakosság vásárlóereje szempontjából persze fontosabb, hogy az inflációval korrigálva miként alakultak a keresetek. A kedvezmények nélkül számolt átlagos nettó kereset 13,5 százalékkal nőtt, ehhez társult a múlt év első tizenegy hónapjára vonatkozó 3,6 százalékos infláció. Így a nettó reálbérek 9,6 százalékkal mentek feljebb. Erre a tempós emelkedésre szükség is volt a 2023-as reálbércsökkenés után.
Fotó: Depositphotos
Kedvezőtlen azonban, hogy a különböző szektorokban jelentős eltérés volt a mutatókban. Miközben a költségvetési szférában 12,7, a nonprofit szektorban pedig 12,2 százalékos volt a nettó reálbér-növekedés, addig a magánszférában, azaz a vállalkozásoknál mindössze 8,4 százalékos emelkedés ment végbe. Ez pedig jóval elmarad a teljes gazdaságra vetített átlagtól is. Azaz a cégek visszafogottabban emelték a béreket a múlt év során.
Ezt látják az elemzők
„Hiába emelkedik a bérek vásárlóereje, a fogyasztói bizalom erősítéséhez ez nem elég. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközlése szerint 2024 novemberében a várakozásoknak megfelelően tovább lassult a bérnövekedés üteme. A bruttó átlagbér 11,9 százalékkal nőtt éves összevetésben. Habár a piaci konszenzushoz képest ez alacsonyabb volt, mégsem mondhatjuk, hogy az adat rossz képet festene. A mai adatpont ugyanis beleilleszkedik a hosszabb távú trendbe, miszerint lassan, de biztosan mérséklődik a bérnövekedés üteme az év eleje óta. A novemberi bérdinamika volt a 2024. év legalacsonyabb rátája, és 2021 óta most először láttunk 12 százalék alatti értéket (amennyiben eltekintünk a fegyverpénz okozta kilengésektől). A tavalyi év első tizenegy hónapjában így is átlagosan 13,5 százalék volt az átlagbér növekedése, messze felülmúlva a várakozásokat. A novemberi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér-növekedés nem egy-egy ágazathoz köthető” – mondta Virovácz Péter a bérek alakulásáról.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a friss adatokat értékelve közölte: a múlt év decemberére vonatkozó adatok vélhetően jelentősebb csökkenést mutatnak majd a béremelkedési ütemben, tekintettel a magas bázisidőszaki adatra. A 2024-es minimálbéremelést előrehozták és így már 2023 decemberében feljebb ment a legkisebb kötelező bér, ami az átlagos bérnövekedési ütemet mintegy 2 százalékponttal vitte felfelé. Ez most visszahúzó hatásként jelenik majd meg az adatokban.
Szerinte 2025-ben az átlagkeresetek növekedését alapvetően három tényező határozza meg: a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelése (az utóbbi érint több munkavállalót, így az a fontosabb), a nagyberuházások nyomán felépülő gyárak munkaerőkereslet-generáló hatása és a munkaerőpiac feszessége. Tekintettel arra, hogy az utóbbi most nem annyira erős, így a tavalyinál kisebb, 8-9 százalékos átlagbérnövekedésre számít Regős az idei évben, ami egy valamivel 4 százalék feletti inflációval számolva 4-5 százalékos reálbérnövekedést jelent. A bérek gyors – talán az idén várhatónál is gyorsabb – emelése fontos, mint ahogy az lenne a gazdasági felzárkózás szempontjából, illetve azért, hogy a magyar álláshelyek nemzetközi szinten is versenyképesebbek legyenek – ebben nem segít a forint árfolyamának gyengülése, hiszen ez a bérek euróban számított értékét csökkenti, ez pedig nagyban akadályozza a bérszínvonal felzárkózását.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senios makrogazdasági elemzője az 2025-ös helyzetről azt mondta, a költségvetési szférához kapcsolódó területeken fennmaradhat a gyors béremelkedési ütem, ezt támogatja például a pedagógusok, a vízügyi dolgozók, illetve a bíróságokon dolgozók bérfejlesztése. A versenyszféra esetében a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos év eleji emelése adja az alapot a bérek további növekedéséhez, ugyanakkor a bérdinamika mértéke kapcsán a döntő tényező az lesz, hogy a rendszeres év eleji – március-április környékén jellemző – bértárgyalások idején milyenek a gazdasági kilátások vállalati szempontból. Javuló kilátások esetén a vállalatok bátrabbak lehetnek, miközben a bizonytalanabb gazdasági környezet óvatosságra intheti őket. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy 8-9 százalék körüli átlagbér-emelkedés valósulhat meg idén a gazdaságban, amely az éves szinten várhatóan tovább lassuló inflációval együtt ismét érdemi, 4-5 százalékos reálbér-növekedést tenne lehetővé.
Virovácz Péter szerint 2025-ben az a legfontosabb kérdés, hogy vajon megismétlődik-e az, amit 2024-ben láttunk. Vagyis, hogy hiába szerettek volna a vállalatok alacsonyabb béremeléseket végrehajtani, végül a munkavállalók vágyaihoz állt közelebb a végső megállapodás. „A Randstad friss felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka maximum 10 százalékos béremelésben gondolkozik. Ezzel szemben a dolgozók 86 százaléka 11 százalék feletti (45 százalékuk 20 százalék feletti) bérnövekedési elvárást fogalmazott meg. A szakadék tehát ismét óriási. Viszont tekintettel az emelkedő munkanélküliségi rátára és az elmúlt év általánosan gyenge gazdasági környezetére, idén inkább a munkáltatók akaratának érvényesülésére számítunk. Ez azt jelenti, hogy az ING Bank idén átlagosan 10 százalék közeli átlagbér emelkedést prognosztizál. Emellett 4,2-4,4 százalékos átlagos inflációval számol, tehát az év egészében így 5,5 százalékos lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez még mindig a historikus átlag felett alakulhat, már közel sem olyan erős, mint az elmúlt évben. Így sokkal fontosabb kérdés, hogy a felhalmozott megtakarítások megjelennek-e a reálgazdaságban fogyasztás formájában. Itt pedig a fogyasztói bizalom lesz a kulcs.” – tette hozzá az ING közgazdásza. A szakember
Mit mond a kormány?
A tavaly látott két számjegyű növekedés után az idei költségvetésben 9 százalék alatti nettóbér-növekedéssel számol.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a csütörtökön megjelent adatokhoz fűzött kommentárjában egyebek mellett közölte, hogy a hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként 2027-re összesen 40 százalékkal nő a minimálbér. Idén 290 800 forintra emelkedett, 2026-ban 328 600 forintra, 2027-re pedig 374 600 forintra nő a legkisebb keresetűek bére.
