Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a kül- és belföldi tőke- és pénzpiaci aktualitásokról.
Talán a legfontosabb mérföldkövéhez érkezik a hó végén a takarékszövetkezetek 2013 őszén megkezdett integrációja. A folyamat elején még közel 120 takarékból mára maradt 11 regionális is egyesül, aminek eredményeként 2020. január 1-jétől már csak egy univerzális Takarékbank, valamint a jelzáloghitelezésre szakosodott Takarék Jelzálogbank Nyrt. működik tovább – ahogy azt Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója az új külsőben október 10-én megjelent Piac és Profitnak is nyilatkozta.
Szintén a lapból derül ki, hogy szeptember végéig még mintegy százezer vállalat nem egyeztette az adatait a pénzintézeti szolgáltatójával, míg az érintett magánszemélyek közül több százezren. E számok a hónap végéig bizonyosan tovább csökkennek, ugyanakkor valószínűleg nem mennek le nullára, miután vannak olyan, úgynevezett alvó számlák, amelyeken már régóta nincs forgalom és a létezésükről talán nem is tudnak a tulajdonosaik. Persze ha „felébrednek”, bármikor elvégezhetik az azonosítást és akkor újra használhatók lesznek e számlák.
Már húszhoz közelít azon cégek száma, amelyek jelezték, élnének azzal a lehetőséggel, hogy ha kibocsátanak kötvényeket, azok 70 százalékát, de maximum 20 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megvásárolja. E célra a jegybank összesen 300 milliárd forintot különített el, amelyből becsléseink szerint már több mint 200 milliárdot vinne el, ha az eddig megismert kibocsátók valamennyi kötvényéből az MNB a maximális mértéket vásárolná meg. Kérdés, mi lesz azt követően, ha elfogy a keret, hiszen az eddig megismert kibocsátók jobbára nagyhalak (Opus, 4iG, Mol, Market Építő, Duna Aszfalt), miközben a program kinyilvánított célja, hogy a kis- és középvállalkozások új forráshoz jutását, vagy a meglévők kedvezőbb feltételűvé cserélését is elősegítse.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
