Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten fogadta a Visegrádi Csoport (V4) európai uniós fejlesztésekért felelős tárcavezetőit. A tanácskozáson részt vett Veronika Remišová, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszter; Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere és Daniela Grabmüllerova, Csehország regionális fejlesztésekért felelős miniszterhelyettese.
1-2 hónapon belül megszülethet a partnerségi megállapodás
A megbeszélés és az azt követő sajtótájékoztató témája az Európai Unió kohéziós politikájának jövője volt. Gulyás Gergely nyilatkozatában azt mondta: a résztvevő országok fontosnak tartják az EU-n belül a V4-es kooperációt, több fontos fontos kérdésben a közös álláspont segítségével sok mindent el lehetett érni. Azt is kiemelte:
mind a négy ország elkötelezett tagja az EU-nak, mindannyian úgy gondolják, hogy az intézményesített európai együttműködésnek nincsen alternatívája.
Az alapszerződésben is szereplő fontos cél a kohézió, az eltérő fejlettségű térségek közötti különbség csökkentése; a hétéves költségvetés kapcsán az Európai Bizottsággal "intenzív szakaszban" vannak a tárgyalások, ezért fontos az egyeztetés, a jó gyakorlatok megosztása, ezt szolgálta a mai V4-es tárgyalás.
A visegrádi országok a partnerségi megállapodás aláírásában jól állnak, az új hétéves uniós költségvetési időszak operatív programjaival kapcsolatos technikai egyeztetések korrekten haladnak a Bizottsággal. Gulyás Gergely szerint, ha ezekbe az egyeztetésekbe a politika nem szól bele, akkor jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön.
(Az Európai Bizottság a költségvetési ciklus elején minden tagállammal köt egy partnerségi megállapodást. A partnerségi megállapodás meghatározza az érintett tagállam által választott stratégiai és beruházási prioritásokat, és felsorolja azokat a nemzeti és regionális operatív programokat, amelyeket a tagállamnak szándékában áll végrehajtani - a szerk.)
Beszélt a Helyreállítási Alapról is, amely egy egyszeri intézkedés a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Az alap mögött álló közös hitelfelvételhez minden tagállam hozzájárult, ám Lengyelország és Magyarország továbbra is bizalmatlan a Bizottsággal szemben, politikai okokat sejtenek annak hátterében, hogy nem született még megállapodás a két országgal (miközben 22 másik tagállammal igen - lásd összefoglalónkat alább).
Minden résztvevőnek tetszik, amit a V4 elért
Veronika Remisová Szlovákia miniszterelnök-helyettese, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős miniszter arról beszélt: a kohéziós politika fontos pillére az Európai Uniónak, azt folytatni kell. Szerinte a visegrádi országok más-más kihívásokkal küzdenek, Szlovákia leginkább a bürokráciával - ennek leépítésével szeretnék hatékonyabbá tenni az uniós források felhasználását. A Helyreállítási Alap forrásait pedig főleg a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére fordítják.
Daniela Grabmüllerova regionális fejlesztésért felelős cseh miniszterhelyettes szerint inspiráló a visegrádi országok együttműködése az Európai Unióval kapcsolatos bonyolult ügyek kezelésében. 2022 júliusától Csehország lesz az EU Tanácsának soros elnöke, szeretnék ezt arra is felhasználni, hogy a kohéziós politika továbbfejlesztését katalizálják. Ez egyébként Csehország számára valóban fontos téma – ahogy a tájékoztatón elhangzott, a kohéziós alapok az ország közösségi beruházásai összegének 40 százalékát adják.
Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere azt mondta: kevés olyan ország van, ahol 1-2 éven alatt is olyan nagy fejlődést hoznak az uniós támogatások, mint Magyarországon - példaáértékűnek nevezte Magyarország fejlődését, ahol nem csak a pénz kiadása, hanem a beruházások is nagyon jól haladnak. Kiemelte: az EU-s források lehívásában Lengyelország alig marad el Magyarország mögött, de Csehország és Szlovákia is az elsők között van.
A jogállamisági kérdések is előjöttek a V4-ek tanácskozásán
Mivel az uniós források voltak a tanácskozás és a tájékoztató fő témája, nem lehetett megkerülni a jogállamisági eljárás kérdését sem, ami Lengyelországgal és Magyarországgal szemben is megindulhat a közeljövőben.
A magyar kormány az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadását tette felelőssé azért, hogy az Európai Unió Bírósága szerdán jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust. Az eljárás lehetővé teszi uniós pénzek megvonását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén. Ugyanúgy a gyermekvédelmi törvény miatt késik a kormány szerint a Helyreállítási Alap ügyében a megállapodás Brüsszel és a magyar kormány között – ez egyébként még Lengyelországgal sem született meg. Az Európai Bizottság a magyar tervet a korrupció elleni intézkedések hiányosságai miatt nem hagyta eddig jóvá hivatalosan, Lengyelország esetében pedig az igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő reform miatt nincs megállapodás.
A szerdai kormányinfón a Privátbankár.hu kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: formálisan ugyan vannak tárgyalások a Helyreállítási Alapról Brüsszel és Budapest között, de az áprilisi választásokig már nem számít megállapodásra és ezáltal a pénzcsap megnyitására.
A probléma (amely Magyarország esetében mintegy 2500 milliárd forint visszatartását jelenti) csak két V4-es tagállamot érint - Szlovákia nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét az elsők között, tavaly szeptemberben hagyták jóvá az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek, Csehországét pedig szeptember elején. 22 tagállammal van már meg a megállapodás, az alábbi infografikán az igényelt összegek is olvashatóak:
A sajtótájékozatón a szlovák hírügynökség képviselője kérdezett rá elsőként a szerdai bírósági ítéletre – Veronika Remišová megerősítette, hogy a mai ülésen tárgyaltak erről a témáról is, ez azonban olyan ügy, amely két tagországra vonatkozik, Szlovákiának nincsenek ilyen problémái – ezzel együtt az összefogás a visegrádi országok között folytatódik. Tartsuk be a jogállamisági kereteket az EU országaiban, ez mindannyiunkra vonatkozik – mondta a miniszter.
Gulyás Gergely megerősítette a kormány eddig is hangoztatott álláspontját az ügyben: azt mondta, nem lepte meg a kormányt, hogy a bíróság elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, mindazonáltal úgy vélekedett: az ítélet indokolása valamennyi ország számára kedvező. A Bíróság ugyanis egyértelműen rögzítette, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében olyan eljárást kell lefolytatni, ahol jogi tényeket, egyes nemzetek sajátosságait kell figyelembe venni, és kizárólag a uniós pénzügyi érdekek sérelme esetén indítható el maga az eljárás. Ha ezt a Bizottság betartja, akkor sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nem kell tartania az eljárásoktól. Megismételte azt is, hogy szerinte csak akkor jelent valós veszélyt egy jogállamisági eljárás, ha nem a jelenleg kormányon lévők maradnak hatalmon az áprilisi választások után.
Gulyás Gergely később arról is beszélt: a Bizottságnak eddig is megvoltak az eszközei arra, hogy egyes operatív programokat felfüggesszen, csak nem éltek vele. Szerinte mostantól ez nehezebb lesz: eddig ugyanis nem kellett jogállamisági összefüggés, mostantól viszont erre is lesz szükség az operatív programok felfüggesztéséhez.
Grzegorz Puda lengyel miniszter is hasonlóan nyilatkozott: Lengyelország sem lepődött meg a döntésen, és szintén azt emelte ki az ítélet indokolásából, hogy a költségvetést érintő kérdéseket lehet vizsgálni – ha ezt tiszteletben tartják, szerinte sem lesz gond, mivel a technikai egyeztetések szintjén jól lehet együttműködni a Bizottsággal.
