<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ezt mondta Patai Mihály, a jegybankelnök helyettese mai sajtótájékoztatóján. Annak apropóján, hogy a Monetáris Tanács mai ülésén értékelte a nyolc és fél évvel ezelőtt elindított és szeptember 30-án befejeződött programot.

Ma ugyan nem tartott kamatdöntő ülést a Monetáris Tanács (erre majd legközelebb két hét múlva, október 19-én kerít sort), mégis szerepelt a napirendjén a közvélemény érdeklődésére bizonyára számot tartó téma. Méghozzá a Növekedési Hitelprogram (NHP) értékelése, amelynek elindításáról nyolc és fél évvel ezelőtt, 2013 március végén határozott a tanács, alig néhány héttel azt követően, hogy Matolcsy György lett az MNB elnöke.

Igazi Matolcsy-féle unorthodox lépés volt e program elindítása, hiszen a jegybank nulla százalékon adta át a kereskedelmi bankoknak a hiteleket, amelyeket azok 2,5 százalékon adhattak tovább a megcélzott körnek, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) - értékelt Patai Mihály, az MNB általános alelnöke a Monetáris Tanács mai ülését követő sajtótájékoztatón. Felidézve, hogy akkor a kereskedelmi bankok felháborodtak a kondíciókon, ami azért érdekes, mert Patai akkor még maga is a másik oldalon állt, az UniCredit Bank vezetőjeként.

Az NHP fontos szerepet játszott abban, hogy a 2008-as válságot követő több évnyi csökkenés után egyre dinamikusabb növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és a koronavírus-járvány hatásainak tompítását célzó intézkedések között is az egyik legfontosabb eszköznek bizonyult – mutatott rá Patai. Összességében mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz, közel 6400 milliárd forint összegben. A program az MNB becslései szerint 2013 óta  az idei év eddigi folyósításait is figyelembe véve  5 százalékpontot meghaladó mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

Sokaknak segített a rendkívül kedvezményes hitel. Fotó: depositphotos
Sokaknak segített a rendkívül kedvezményes hitel. Fotó: depositphotos

Az NHP legutolsó szakasza, a koronavírus-járvány berobbanása után, 2020 áprilisában elindított NHP Hajrá szeptember 30-án zárult le. A vállalatok megváltozott finanszírozási igényeihez igazodó konstrukció az MNB értékelése szerint minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőségekkel biztosított forrást a kkv-szektornak. A vállalkozások részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényre és az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb idén áprilisban 3 ezer milliárd forintra, amelyet a kkv-k teljes mértékben megigényeltek.

A tanács értékelése szerint az NHP Hajrá az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben, mintegy 62 ezer hitel- illetve lízingszerződés jött létre, több mint 40 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását elősegítve. Jóllehet a szerződéskötési időszak véget ért, a felvett források továbbra is támogatják a vállalkozások működését, ráadásul a megkötött szerződések az eddig folyósított hitelrészeken túl még akár többszázmilliárd forintnyi további lehívási lehetőséget biztosítanak. A hitelügyletek fele10 millió forint alatti volt, ami azt jelenti, hogy e források alapvetően a mikro- és kisvállalkozások finanszírozási szükségleteit könnyítették meg.

Az NHP Hajrá keretében megkötött szerződések volumenének 38 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 9 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan ezúttal is jelentős volt a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került. A források 47 százaléka volumen szerint a közép-magyarországi régióba került, míg darabszámban a 38 százaléka.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.