Volt egyszer egy European Green Deal, azaz európai zöld megállapodás, amelyet még 2020-ban terjesztett elő az Európai Bizottság, és főleg a kontinens zöldítését, a klímaváltozás lassítását, valamint a tisztább energiára való átállást hirdette – csupa nemes cél. A Politico szerint azonban van egy kis probléma, amit már a brüsszeli testület is felismert: az egyik alapcél még mindig gyakorlatilag megvalósíthatatlanul messze van.
Az Európai Unió eddig közel sem teljesíti azt a vállalását, hogy az évtized végéig legalább 3 milliárd fát ültet, nagyon messze vagyunk ettől
– ismerte el Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos. A fákra pedig nagy szükség lenne, hiszen amellett, hogy egy 2020-as ígéretről van szó, az erdők bővítésével nőne a szén-dioxid elnyelő felület, folytatódna a harc a biodiverzitás csökkenése ellen, valamint az éghajlatváltozás káros hatásait is csökkentenék.
Fotó: Depositphotos
Kevesebb mint 1 százalék
A megállapodásban szereplő 3 milliárd helyett jelenleg 14,9 millió fánál tartanak minden tagállamban – derült ki a Bizottság szakportáljáról. A lista bajnoka Belgium több mint 5 millióval, majd Csehország következik nagyjából 3 millióval, Franciaország pedig alig több mint 2 millió ültetett fával.
Ahhoz, hogy sikerüljön a célkitűzés, 2020-tól kezdve átlagosan évente 300 millió fát kellett volna ültetnie az Európai Uniónak, ennek azonban látható módon a töredéke sem sikerült.
Miért nem sikerül?
A számokat elnézve felmerül a kérdés, hogy mégis miért mondott ennyire csúfos kudarcot ez a célkitűzés, hiszen elméletileg fák ültetése nem kéne, hogy ekkora fennakadást okozzon. Nos, a válasz a feltételekben rejlik, ugyanis ahhoz, hogy egy fa beleszámíthasson a 3 milliárdos célkitűzésbe, „kiegészítőnek” kell lennie - vagyis másképp nem ültették volna el vagy nem termesztették volna meg, például a nemzeti jogszabályi követelmények teljesítése érdekében -, és kifejezetten a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás elleni küzdelem javát kell szolgálnia. Florika Fink-Hooijer, a Bizottság környezetvédelmi főigazgatója szerint amellett, hogy ezek a feltételek rendkívül nehezek,
a finanszírozás is problémát jelent, és mind uniós, mind nemzeti szinten több pénzügyi ösztönzőre van szükség a faültetések ösztönzésére.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az rögtön látszik, hogy ez nem egy olyan terület, ahol a kormányzat győzelmet hirdethetne Brüsszellel szemben, ugyanis a hazai eredmény igencsak szegényes, mindössze 1964 új fa került fel a listára. A területi eloszlás esetében különösen érdekes, hogy a fák döntő többségét, 1504-et Budapesten ültettek el, így a célkitűzés megvalósításban úgy tűnik, eddig legjobban Karácsony Gergelyék haladnak.
Ha kifejezetten a környező országokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, a kép elég felemás, hiszen hazánk mindössze két országot, Szlovákiát és Szlovéniát tudta megelőzni, viszont lemaradása jelentős a Visegrádi Négyek más országaival, valamint például Romániával szemben is - azaz itt még a magyar miniszterelnök Orbán Viktor se tudna magyar győzelmet ünnepelni. Az abszolút bajnok a régióban Csehország a maga 3,2 millió ültetett fájával.
2030-ig még van néhány év, így a megvalósítás elméletileg nem lehetetlen, bár rendkívül nehéz lesz, de léteznek olyan programok is, például az Országfásítási program, amik kifejezetten a fák számának növelését szolgálják. A jelenlegi helyzet azonban egyértelmű: mind Magyarország, mind az Európai Unió le van maradva, mint a borravaló.
