A kormány rádiókban, tévékben és az internet felületein is szeretné újra tudatni az országgal, hogy Magyarország bizony továbbra is jobban teljesít. A gazdasági növekedés, a kisvállalkozások támogatása, a családtámogatások mellett ezúttal is bekerült a sikerek közé a minimálbér 2010 óta bekövetkezett emelése. Noha utóbbi csak közvetve nevezhető a kormány eredményének, ellentétben például a családtámogatásokkal, melyekről a kormány törvények és rendeletek formájában saját hatáskörben dönt - a gazdaság és a költségvetés állapotának függvényében.
Ráadásul a kormányzat a kommunikációjában időnként igyekszik elhatárolódni a minimálbér-emelés kérdéskörétől. Legalábbis, amikor a kormány álláspontját szerették volna megtudni az újságírók az emelés kívánatos mértékéről, konkrét válasz helyett legtöbbször annyit reagáltak: az a munkaadók és munkavállalók megállapodásának kérdése, a kormány nem avatkozik be, csak ha muszáj. Erre volt példa tavaly év végén is, amikor a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak egyezségre jutni az emelés mértékében, ezért a kormánynak kellett döntenie.
A sikerjelentésekbe ugyanakkor rendre bekerül a minimálbér alakulása. Bár mint azt kifejtettük, az emelés mértéke nem kormányzati döntés eredménye, a kormány gazdaságpolitikájának viszont már köszönhető az, hogy akkora emelésben állapodhattak meg a felek, amekkorát az adatok mutatnak. 2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér - hallhatjuk a tévében, rádióban és olvashatjuk az internetes felületeken is. Ez azonban több szempont miatt is sem nevezhető korrekt kijelentésnek.
Tény, a bruttó minimálbér 2010 óta 102,7 százalékkal emelkedett, 73 500 forintról 149 ezerre. Ebben azonban nagyon nagy szerepe volt a 2012-es évnek és az akkor eszközölt majdnem 20 százalékos emelésnek. Erre azért volt szükség, mert a kormány kivezette a minimálbéreseket érintő adójóváírást, így annak érdekében, hogy az érintettek nettó keresete ne csökkenjen, szükség volt a majdnem 20 százalékos bruttó emelésre. Ha ezt a "rendkívüli" pluszt kivesszük a képletből és 2012-re a nettó akkori 1,1 százalékos emelésével számolunk, akkor 2010 és 2019 között "csupán" 72 százalékos növekedéssel kampányolhatna most a kormány.
Másik probléma, hogy az érintettek nem ezt a duplájára nőtt összeget kapják meg, hiszen a nettó minimálbér 2019 és 2010 között "csupán" 64,5 százalékkal emelkedett. 60 236 forintról 99 085-re, vagyis átlagosan évi 4316 forinttal nőtt a havonta ténylegesen elkölthető összeg.
Ennél azonban van, aki sokkal jobban járt a minimálbér emelésével, mégpedig az állam. Egyrészt a bruttó miatt változatlan adóteher mellett is nő az államkasszába befolyó összeg, másrészt az adójóváírás 2012-es kivezetése önmagában is nagyobb munkavállalói terhet eredményezett. Számításaink szerint a munkavállalói járulékok a 2010-es 13 264 forint után az idei évben már 49 915 forintot tesznek ki, vagyis
a kötelezően adandó legkisebb bérre bejelentett dolgozó 276,3 százalékkal fizet be többet az államkasszába.
Ám ez még nem minden, hiszen a bruttó bérre a munkaadó is fizet be az államkasszába: ez az összeg egy minimálbéres esetén 49,4 százalékkal lett magasabb 9 év alatt.
A két tétel összesítése után kiderül: míg egy minimálbéres után az állam 34 212 forint bevételre tett szert, addig idén ez már 81 205 forint. Vagyis 137,4 százalékkal többet kasszál egy dolgozón az állam, amivel a legnagyobb nyertese a minimálbér-emelésének.
Erőltetett menet?!
Az, hogy szükséges volt a minimálbér ilyen mértékű emelésére, vitán felül áll. Egyrészt a hazai bérek elképesztő mértékben le vannak maradva a nyugati országokban jellemzőtől, másrészt a nemzetközi statisztikák szerint hiába ez a duplázódás, uniós viszonylatban még így is a sereghajtók táborát erősíti Magyarország.
Másik oldalról vizsgálva a kérdést azonban a munkaadói vélemények szerint a termelés egyáltalán nem fedez olyan mértékű növekedést, mint amire az elmúlt pár évben volt példa. Ha az egy óra alatt előállított GDP növekedését vizsgáljuk, akkor a legjobb teljesítmény 2017-hez köthető, amikor is 4,7 százalékos volt a plusz, ami a korábbi években azonban még a 3 százalékot sem érte el.
A munkatermelékenység növekedése pedig az Eurostat adatai szerint mindössze 2-3 százalék körül mozog. 2010-es bázison nézve így a termelékenység 7,3 százalékos kumulált növekedésével szemben áll a 102,7 százalékos bruttó minimálbér-emelkedés.
