4p

Magyarország jobban teljesít leporolt szlogen alatt indította útjára a kormány a legújabb sikerpropagandát, mely azonban egy ponton meglehetősen félrevezető.

A kormány rádiókban, tévékben és az internet felületein is szeretné újra tudatni az országgal, hogy Magyarország bizony továbbra is jobban teljesít. A gazdasági növekedés, a kisvállalkozások támogatása, a családtámogatások mellett ezúttal is bekerült a sikerek közé a minimálbér 2010 óta bekövetkezett emelése. Noha utóbbi csak közvetve nevezhető a kormány eredményének, ellentétben például a családtámogatásokkal, melyekről a kormány törvények és rendeletek formájában saját hatáskörben dönt - a gazdaság és a költségvetés állapotának függvényében.

Ráadásul a kormányzat a kommunikációjában időnként igyekszik elhatárolódni a minimálbér-emelés kérdéskörétől. Legalábbis, amikor a kormány álláspontját szerették volna megtudni az újságírók az emelés kívánatos mértékéről, konkrét válasz helyett legtöbbször annyit reagáltak: az a munkaadók és munkavállalók megállapodásának kérdése, a kormány nem avatkozik be, csak ha muszáj. Erre volt példa tavaly év végén is, amikor a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak egyezségre jutni az emelés mértékében, ezért a kormánynak kellett döntenie.

A sikerjelentésekbe ugyanakkor rendre bekerül a minimálbér alakulása. Bár mint azt kifejtettük, az emelés mértéke nem kormányzati döntés eredménye, a kormány gazdaságpolitikájának viszont már köszönhető az, hogy akkora emelésben állapodhattak meg a felek, amekkorát az adatok mutatnak. 2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér - hallhatjuk a tévében, rádióban és olvashatjuk az internetes felületeken is. Ez azonban több szempont miatt is sem nevezhető korrekt kijelentésnek.

Tény, a bruttó minimálbér 2010 óta 102,7 százalékkal emelkedett, 73 500 forintról 149 ezerre. Ebben azonban nagyon nagy szerepe volt a 2012-es évnek és az akkor eszközölt majdnem 20 százalékos emelésnek. Erre azért volt szükség, mert a kormány kivezette a minimálbéreseket érintő adójóváírást, így annak érdekében, hogy az érintettek nettó keresete ne csökkenjen, szükség volt a majdnem 20 százalékos bruttó emelésre. Ha ezt a "rendkívüli" pluszt kivesszük a képletből és 2012-re a nettó akkori 1,1 százalékos emelésével számolunk, akkor 2010 és 2019 között "csupán" 72 százalékos növekedéssel kampányolhatna most a kormány.

Másik probléma, hogy az érintettek nem ezt a duplájára nőtt összeget kapják meg, hiszen a nettó minimálbér 2019 és 2010 között "csupán" 64,5 százalékkal emelkedett. 60 236 forintról 99 085-re, vagyis átlagosan évi 4316 forinttal nőtt a havonta ténylegesen elkölthető összeg.

 

Ennél azonban van, aki sokkal jobban járt a minimálbér emelésével, mégpedig az állam. Egyrészt a bruttó miatt változatlan adóteher mellett is nő az államkasszába befolyó összeg, másrészt az adójóváírás 2012-es kivezetése önmagában is nagyobb munkavállalói terhet eredményezett. Számításaink szerint a munkavállalói járulékok a 2010-es 13 264 forint után az idei évben már 49 915 forintot tesznek ki, vagyis

a kötelezően adandó legkisebb bérre bejelentett dolgozó 276,3 százalékkal fizet be többet az államkasszába.

Ám ez még nem minden, hiszen a bruttó bérre a munkaadó is fizet be az államkasszába: ez az összeg egy minimálbéres esetén 49,4 százalékkal lett magasabb 9 év alatt.

A két tétel összesítése után kiderül: míg egy minimálbéres után az állam 34 212 forint bevételre tett szert, addig idén ez már 81 205 forint. Vagyis 137,4 százalékkal többet kasszál egy dolgozón az állam, amivel a legnagyobb nyertese a minimálbér-emelésének.

Erőltetett menet?!

Az, hogy szükséges volt a minimálbér ilyen mértékű emelésére, vitán felül áll. Egyrészt a hazai bérek elképesztő mértékben le vannak maradva a nyugati országokban jellemzőtől, másrészt a nemzetközi statisztikák szerint hiába ez a duplázódás, uniós viszonylatban még így is a sereghajtók táborát erősíti Magyarország.  

Másik oldalról vizsgálva a kérdést azonban a munkaadói vélemények szerint a termelés egyáltalán nem fedez olyan mértékű növekedést, mint amire az elmúlt pár évben volt példa. Ha az egy óra alatt előállított GDP növekedését vizsgáljuk, akkor a legjobb teljesítmény 2017-hez köthető, amikor is 4,7 százalékos volt a plusz, ami a korábbi években azonban még a 3 százalékot sem érte el.

A munkatermelékenység növekedése pedig az Eurostat adatai szerint mindössze 2-3 százalék körül mozog. 2010-es bázison nézve így a termelékenység 7,3 százalékos kumulált növekedésével szemben áll a 102,7 százalékos bruttó minimálbér-emelkedés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!