<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Magyarország jobban teljesít leporolt szlogen alatt indította útjára a kormány a legújabb sikerpropagandát, mely azonban egy ponton meglehetősen félrevezető.

A kormány rádiókban, tévékben és az internet felületein is szeretné újra tudatni az országgal, hogy Magyarország bizony továbbra is jobban teljesít. A gazdasági növekedés, a kisvállalkozások támogatása, a családtámogatások mellett ezúttal is bekerült a sikerek közé a minimálbér 2010 óta bekövetkezett emelése. Noha utóbbi csak közvetve nevezhető a kormány eredményének, ellentétben például a családtámogatásokkal, melyekről a kormány törvények és rendeletek formájában saját hatáskörben dönt - a gazdaság és a költségvetés állapotának függvényében.

Ráadásul a kormányzat a kommunikációjában időnként igyekszik elhatárolódni a minimálbér-emelés kérdéskörétől. Legalábbis, amikor a kormány álláspontját szerették volna megtudni az újságírók az emelés kívánatos mértékéről, konkrét válasz helyett legtöbbször annyit reagáltak: az a munkaadók és munkavállalók megállapodásának kérdése, a kormány nem avatkozik be, csak ha muszáj. Erre volt példa tavaly év végén is, amikor a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek nem tudtak egyezségre jutni az emelés mértékében, ezért a kormánynak kellett döntenie.

A sikerjelentésekbe ugyanakkor rendre bekerül a minimálbér alakulása. Bár mint azt kifejtettük, az emelés mértéke nem kormányzati döntés eredménye, a kormány gazdaságpolitikájának viszont már köszönhető az, hogy akkora emelésben állapodhattak meg a felek, amekkorát az adatok mutatnak. 2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér - hallhatjuk a tévében, rádióban és olvashatjuk az internetes felületeken is. Ez azonban több szempont miatt is sem nevezhető korrekt kijelentésnek.

Tény, a bruttó minimálbér 2010 óta 102,7 százalékkal emelkedett, 73 500 forintról 149 ezerre. Ebben azonban nagyon nagy szerepe volt a 2012-es évnek és az akkor eszközölt majdnem 20 százalékos emelésnek. Erre azért volt szükség, mert a kormány kivezette a minimálbéreseket érintő adójóváírást, így annak érdekében, hogy az érintettek nettó keresete ne csökkenjen, szükség volt a majdnem 20 százalékos bruttó emelésre. Ha ezt a "rendkívüli" pluszt kivesszük a képletből és 2012-re a nettó akkori 1,1 százalékos emelésével számolunk, akkor 2010 és 2019 között "csupán" 72 százalékos növekedéssel kampányolhatna most a kormány.

Másik probléma, hogy az érintettek nem ezt a duplájára nőtt összeget kapják meg, hiszen a nettó minimálbér 2019 és 2010 között "csupán" 64,5 százalékkal emelkedett. 60 236 forintról 99 085-re, vagyis átlagosan évi 4316 forinttal nőtt a havonta ténylegesen elkölthető összeg.

 

Ennél azonban van, aki sokkal jobban járt a minimálbér emelésével, mégpedig az állam. Egyrészt a bruttó miatt változatlan adóteher mellett is nő az államkasszába befolyó összeg, másrészt az adójóváírás 2012-es kivezetése önmagában is nagyobb munkavállalói terhet eredményezett. Számításaink szerint a munkavállalói járulékok a 2010-es 13 264 forint után az idei évben már 49 915 forintot tesznek ki, vagyis

a kötelezően adandó legkisebb bérre bejelentett dolgozó 276,3 százalékkal fizet be többet az államkasszába.

Ám ez még nem minden, hiszen a bruttó bérre a munkaadó is fizet be az államkasszába: ez az összeg egy minimálbéres esetén 49,4 százalékkal lett magasabb 9 év alatt.

A két tétel összesítése után kiderül: míg egy minimálbéres után az állam 34 212 forint bevételre tett szert, addig idén ez már 81 205 forint. Vagyis 137,4 százalékkal többet kasszál egy dolgozón az állam, amivel a legnagyobb nyertese a minimálbér-emelésének.

Erőltetett menet?!

Az, hogy szükséges volt a minimálbér ilyen mértékű emelésére, vitán felül áll. Egyrészt a hazai bérek elképesztő mértékben le vannak maradva a nyugati országokban jellemzőtől, másrészt a nemzetközi statisztikák szerint hiába ez a duplázódás, uniós viszonylatban még így is a sereghajtók táborát erősíti Magyarország.  

Másik oldalról vizsgálva a kérdést azonban a munkaadói vélemények szerint a termelés egyáltalán nem fedez olyan mértékű növekedést, mint amire az elmúlt pár évben volt példa. Ha az egy óra alatt előállított GDP növekedését vizsgáljuk, akkor a legjobb teljesítmény 2017-hez köthető, amikor is 4,7 százalékos volt a plusz, ami a korábbi években azonban még a 3 százalékot sem érte el.

A munkatermelékenység növekedése pedig az Eurostat adatai szerint mindössze 2-3 százalék körül mozog. 2010-es bázison nézve így a termelékenység 7,3 százalékos kumulált növekedésével szemben áll a 102,7 százalékos bruttó minimálbér-emelkedés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.