"Kerülni kell az árplafonokat, mivel azok hozzájárultak a gazdasági egyensúlyhiány növekedéséhez, és nem hatékonyak az infláció elleni küzdelemben" - írja az IMF az évente esedékes 4-es cikk szerinti felülvizsgálata után kiadott közleményében.
„A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszer-infláció – amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban – megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték” – írja a Valutaalap, amely szerint a kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban enyhítené a magas infláció hatását.
Az IMF szakértői ugyanakor azt állapították meg, hogy a hazai bankrendszer stabil. A nehéz gazdasági körülmények között a felügyeleti tevékenység fokozott figyelmére van szükség. Hangsúlyozták az energiaellátás további diverzifikációjának fontosságát.
Azt is kijelentik, hogy miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott. A gyors fellendülés után a gazdasági növekedés veszíthet a lendületéből, és a nagy kockázatok jelentősen ronthatják a kilátásokat. 2023-ban erőteljes lassulás várható, mivel a magas infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét, a gazdaságpolitika szigorodik, a külső kereslet gyengül, a finanszírozási költségek pedig emelkednek.
Hozzáteszik: a szigorú és következetes szakpolitikai mix fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot.
Az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében. Az alapkilátások körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a szükséges átfogó gazdaságpolitikai szigorításnak rugalmasnak és adatfüggőnek kell maradnia – mutatott rá az IMF.
A kormány idén a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiányt vár. A kormány célja, hogy 2023-ra a GDP 3,5 százalékára csökkentse a költségvetési hiányt. A 2023-ra tervezett kiigazítás a Valutaalap szerint megvalósíthatónak tűnik, ha nem lesznek újabb sokkhatások.
