Egyre egyértelműbb, hogy az EU-bajnok magyar infláció esetleges letörését az Orbán-kormány kizárólag a maga sikereként akarja elkönyvelni a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások előtt. Az üzenet egyértelmű lesz: nem ők okozták, de ők győzték le. Ezt a kommunikációs irányt jól mutatja a kormányfő szeptember 25-i parlamenti beszéde, illetve a csütörtöki Kormányinfó is.
Inflációs célja nem a kormányoknak szokott lenni, hanem a jegybankoknak. Azonban az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték az inflációt Magyarországon, hogy azzal a jegybank nem tud megbirkózni. Ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét. Saját vállalást tettünk, és saját eszközöket vetettünk be
- fogalmazott Orbán Viktor a parlamentben.
A csütörtöki Kormányinfón lapunk rákérdezett, hogy az "átvette" kifejezést csak valamiféle szónoki fordulatként kell-e értelmezni, vagy ennek van valamilyen hivatalos, jogszabályi alapja is. Ameddig ugyanis magas volt az infláció, addig számtalan Kormányinfón elhangzott, hogy az inflációért kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felelős. Most pedig, hogy november környékén nagy eséllyel valóban 10 százalék alá - ami még mindig kiugróan magas - fog csökkeni a pénzromlás mértéke, az Orbán-kormány már sajátjának érzi a feladatot.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre azt válaszolta: ez már múltidő, megtörtént, befejeződött. A jegybank szerinte nem tudott megbirkózni a feladattal.
A kormány nem elvette, hanem átvette a feladatot
- magyarázta a miniszter, de azt nem fejtette ki, hogy pontosan mi a kettő közötti különbség.
Ugyanakkor lapunk kérdésére úgy válaszolt, hogy bár az MNB nem tudott megbirkózni a feladattal, ez nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány elégedetlen lenne Matolcsy György jegybankelnök munkájával, ezért nem várnak tőle lemondást sem.
Az MNB-nél még nem hallhattak arról, hogy ezentúl a kormány szerint már nem az ő dolguk az infláció elleni harc. Balatoni András, a jegybank igazgatója is csütörtökön tartott online sajtótájékoztatót, ahol úgy fogalmazott: a szigorú monetáris politika, a tavalyi évhez képest mérséklődő globális nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt élénkítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki dezinflációs hatást. Tehát az MNB-nél úgy értékelik a helyzetet, hogy valóban egyedül nem tudnak megbirkózni az inflációval, de azért volt benne szerepük.
Orbán Viktor arról is beszélt a parlamentben, hogy nyáron a jegybank egy másik problémáját is meg kellett oldania a kormánynak. Az MNB ugyanis komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években, amit a költségvetésnek kellene kifizetnie.
Erre a költségvetés képes is, de csak akkor, ha súlyos pénzeket vonunk el a gazdasági és társadalmi élet fontos területeiről. A kormány azt javasolja, hogy ne ezt tegyük, hanem mentsük ki a jegybankot szorult helyzetéből inkább egy törvénymódosítással, amelyet benyújtunk a Tisztelt Ház elé.
- fogalmazott a kormányfő.
Arra is rákérdeztünk, hogy miként nullázhatja le a jegybanki adósságot a kormány. Gulyás Gergely szerint már van egy törvényjavaslat, amelyet az Európai Központi Bank jóváhagyott, hamarosan nyilvánosságra is hozhatják. Itt valószínűleg arra célzott, amiről már korábban Varga Mihály pénzügyminiszter is beszámolt: a módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét nem kell kipótolni a költségvetésből, azaz adófizetői pénzekből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből egyenlítik ki a veszteséget.
Ez jelentős könnyebbség a büdzsének, mert a 2022-es 400 milliárd forintos mínusz után az MNB idén 2000 milliárd forintot is meghaladó veszteséget hozhat össze. A veszteséget elvileg azonnal meg kell térítenie a költségvetésnek, de ezt tavaly decemberben már úgy módosították, hogy elég 5 év alatt rendezni az adósságot. Ez még mindig hatalmas teher lenne, durván 400 milliárd forintot kellene az idén a büdzsének állnia, miközben már enélkül is rekord méretű deficitnél tart.
