Rengeteg mindent történt a világban az idei évben, ami meghatározó volt gazdasági szempontból, kezdte a csütörtöki sajtóbeszélgetést Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Ez részben ennek volt köszönhető, hogy tavasszal nagyon erős visszapattanás következett be világszerte, a feldolgozóiparban például a második, harmadik hullám csak minimális hatással volt.
Majd az őszi időszakban egy konszolidációs periódus jött, ennek hátterében egyrészt az áll, hogy már nem volt hova „gyorsulni”, illetve a globálisan tapasztalható szűk keresztmetszetek (például alapanyagok esetében számos területen hiány van), ami rányomja a bélyegét a gazdaság teljesítményére. A szolgáltatószektorban a negyedik hullám az, ami visszafogja a növekedést, de ez országonként változó, hogy milyen volt a bázis, illetve milyen korlátozásokat vezettek be.
A járvány esetén azt hangsúlyozta az elemző, hogy azok a várakozások igazolódtak be, amelyek arról szóltak, hogy a Covid még évekig velünk marad, lesznek fellobbanások, de az oltásokkal és a betegség általi immunizációval egyre kisebb hatása lesz a betegségnek. Gazdasági szempontból az mindenképpen pozitívum, hogy a teljes lezárás sehol sem opció, mindenhol igyekeznek a káros gazdasági, társadalmi hatásokat elkerülni, és fenntartani a „normális működést”. Ezek alapján a globális növekedés 5 százalék körül lesz. A kockázatok ugyanakkor növekednek, és a bővülés várhatóan lassulni fog.
Gyorsuló infláció
Az elmúlt időszakban az infláció került világszerte fókuszban, miután a havi adatok világszerte megugrottak. A drágulás kapcsán egyébként lehetett számítani, arra, hogy a nyitás inflatórikus hatású lesz, ahogy az is egyértelmű volt, hogy egyszeri hatások (pl. Magyarországon a dohánytermékek jövedéki adóemelése) is emelkedéssel járnak. Hasonlóan kalkulálható volt, hogy az alaptermékek és alkatrészek szűk keresztmetszete miatt növekvő az inflációra.
Azzal ugyanakkor kevesen számoltak, hogy ez ilyen elhúzódó lesz, és akár tartós inflációra kell felkészülni. A nagy kérdés most az, hogy itt csupán arról van szó, hogy ezek a folyamatok a várakozásoknál tovább tartanak, de a jövő évben ez lecseng, vagy teljesen új helyzet alakul ki.
Ha a jegybankok helyzetét nézzük, akkor az EKB pozíciója viszonylag egyszerű, hiszen eddig a deflációval küzdöttek, és amit nem sikerült hosszú ideig megvalósítani, azt most a piac elintézte. Más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol a Fednek jobban kell figyelni, mert a havi adatok valóban megugrottak, ugyanakkor a hosszútávú várakozások még mindig 2 százalék körüli szinten vannak.
A helyzetük egyébként azért sem egyszerű, mert a jegybankon nem tudják megoldani a kínálati problémákat. Egy dolgot tehetnek, az inflációs várakozásokat horgonyozzák. Ezt segítheti a likviditás csökkentése, az úgynevezett mennyiségi enyhítés (QE) programok kivezetése, illetve a kommunikáció is fontos, hogy tudatosítsák, ha kell beavatkoznak. Az EKB várhatóan rövid távon nem fog kamatot emelni, a Fed ugyanakkor a jövő év közepén már megteheti ezt.
Gyors növekedés Magyarországon
A nyitás után volt egy nagyon erőteljes felpattanás, a második negyedévben alacsony bázis mellett brutális mértékű volt a bővülés. A GDP szintje már ekkor visszatért a járvány előtti szintre. Ezt követően a harmadik negyedévben jött némi lassulás, és a héten publikált adat már elmaradt a várakozásoktól. Persze a 6,1 százalékos adat így is erős növekedésnek számít. Mint azt a CIB vezető elemzője kiemelte, a GDP-ben 70 százalékot tesz ki a szolgáltatószektor, ahol nagyon kevés adat látható előzetesen, így a prognózisok sem feltétlen pontosak.
Bár egyelőre a kormány nem jelentett be szigorú korlátozó intézkedéseket, a járvány gyorsuló ütemű terjedése áttételes módon hatással lehet a gazdasági szereplők viselkedésére. Ennél nagyobb hatása lehet a növekedésre a globális beszállítói láncokban tapasztalható fennakadásoknak. Ezek a problémák már az elmúlt hónapokban is szemmel láthatóan visszavetették az ipari- és exportteljesítményt, és e téren rövid távon érdemi javulás nem várható. A szolgáltatószektor és az építőipar ugyanakkor komolyan fog növekedni, ami ellensúlyozni fogja az ipar gyengélkedését.
Jelen pillanatban túlfűtött a gazdaság, amiben a fiskális politika komoly szerepet játszik. A járványhelyzet miatt az Unióban elengedték a korlátokat, és a kormányok többsége el is engedi a deficitet. Ugyanakkor a választások után megindulhat egy korrekció, ami egy egészségesebb GDP szerkezettel, alacsonyabb belső kereslettel járhat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos területen kapacitáskorlátok vannak, és hiába stimulálná még jobban a gazdaságot, a korlátok miatt nincs további növekedésre lehetőség.
Jelentkeztek a mellékhatások
A prociklikus gazdaságpolitika egyébként már a járvány előtt is járt kockázatokkal, most pedig ezek a „mellékhatások” jelentkeznek is. Erre egyébként Matolcsy György jegybankelnök is figyelmeztetett, hiszen minden egyensúlyi mutató jelentősen romlott az elmúlt időszakban. Ez ugyan rövid távon még nem okoz problémát, ám ha a trend tartós marad, akkor néhány év múlva a folyó fizetési mérleg is megborulhat.
A másik negatív hatás az infláció berobbanása, ennek egy része természetesen külső hatások miatt jelentkezik. A fiskális politika idén is nagyon támogató volt, és jövőre is jelentős kormányzati stimuláció várható. Ugyanis nagyon jelentős támogatások, transzferek lesznek, ami vélhetőleg tartóssá tesz a fogyasztói árszint emelkedését.
Az MNB érzékelve a kockázatokat proaktív módon kezdte kezelni a helyzetet a nyár folyamán. Ősszel ugyanakkor ráléptek a fékre, és lassítottak a kamatemeléseket. Utólag azt mondhatjuk, hogy a helyzetet rosszul ítélte meg az MNB, hiszen a lengyel és a cseh jegybank nagyon komoly kamatemeléseket hajtott végre, az energiaárak berobbantak, ráadásul a Fed is ekkor jelentette be a QE program kivezetését. Novemberben emiatt az MNB-nek gyorsítani kellett a tempón, és ezzel párhuzamosan visszatértünk a duális kamatrendszerhez, hiszen az alapkamattól elszakadhat az egyhetes betétek kamata, ami csütörtökön derül ki. Az MNB is azt kommunikálta, hogy az inflációs pálya a korábbi várakozásukhoz képest elhúzódik.
A CIB prognózisa szerint az infláció csak 2022 negyedik negyedévében fog a célsávba visszatérni (4 százalék alá), éves átlagban a mutató 4,5 százalékos lehet. Prognózisuk szerint csak 2023-ban leszünk a 3 százalékos szintnél. Ennek megfelelően a kamatpálya továbbra is emelkedik, a bank szerint 3-3,5 százalékos alapkamatszintet legalább el kell érnie, a teteje 3,6 százalék lehet. A Bubor attól függően fog alakulni, hogy az egyhetes kamatok hogyan fognak alakulni. Trippon Mariann szerint a következő három hónapban az egyhetes betétek kamata magasabb lesz, mint az alapkamat. Ezzel próbálhatja az MNB a forint árfolyamát stabilizálni. Az elemző várakozása szerint két kamat közötti különbség 20-30 bázispontos lehet, ugyanakkor az egy hetes kamat taktikai fegyver lehet, miután ezt hetente tudják módosítani, így időlegesen elképzelhető, hogy ennél jóval nagyobb is lehet a különbség.
Az MNB mozgástere ugyanakkor viszonylag szűk, a külső hatásokat nem tudja kezelni. Ráadásul rövidtávon az MNB hiába szűkíti a kínálatot, annyi forrás érhető el a piacon, hogy érdemi hatása nem lesz. Az MNB azzal tud segíteni, hogy az árfolyamot erősíti, ezzel az importált infláció csökkentésében szerepet játszhat. Emellett a lépéseivel és a kommunikációval horgonyozhatja az inflációs várakozásokat.
A bér-ár spirál is óriási kérdőjel, a kockázat nálunk érdemleges, az Egyesült Államokban a Fed jelen pillanatban azt gondolja, hogy lesz egy korrekció a munkaerőpiacon. Erre utal, hogy az aktivitási ráta historikusan alacsony, elvileg komoly munkaerőhiány van. Magyarországon ugyanakkor nincsenek ilyen tartalékok nincsenek, nincs elég képzett munkaerő. Az akut munkaerőhiány már a járvány előtt is fenyegetett, és most ismét fenyeget.
A benzinár befagyasztása Trippon Mariann szerint megakadályozhatja, hogy novemberben 7 százalék fölé menjen az infláció. Az olajárak úgy tűnik megakadtak, az OPEC lassan és fokozatosan engedi vissza a kínálatot a piacra. Ezek hatására a következő hónapokban 80-85 dollár között maradhat az ár. Ugyanakkor a magyar üzemanyagár függ a dollár árfolyamától (ami például az utóbbi hetekben jelentősen nőtt).
Törékeny forintárfolyam
A nyár elejéhez képest a forint és a zlotyi árfolyama is számottevően gyengült. Érdekesség, hogy a nyár folyamán az MNB lépéseit értékelte a piac, a lengyel fizetőeszközhöz képest felülteljesítő volt, ám az ősz során a kamatemelések lassítása miatt ismét jelentősen gyengült a forint. A CIB elemzői szerint a 370-es szint kritikus, ha azt nagyon megközelíti az árfolyam, akkor az MNB érdemi lépéseket fog végrehajtani. (Ilyen lehet egyébként az egyhetes betéti kamatok csütörtök déli emelése). A bank elemzői szerint a 350-360-as sávban mozoghat az árfolyam.
