Elindult felfelé a gödör aljáról a jelenleg az egyik legkedvezőbbnek számító makrogazdasági mutatónk. Az infláció idén júliusban éves alapon 1,2 százalékra süllyedt, ilyen alacsony szintre közel tíz éve, 2016 novembere óta nem volt példa. Augusztusban már 1,3 százalékos áremelkedési ütemet mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely október 7-én, szerdán teszi közzé a szeptemberi adatot.
Az Erste Market várakozásai szerint az infláció 1,8 százalékra gyorsulhat, ami még bőven a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célja, sőt, a ± 1 százalékos toleranciasáv alatt maradhat.
A jegybank szeptemberi Inflációs jelentése szerint a fogyasztóiár-index emelkedése 2027 közepéig folytatódhat, és 3 százalék felett tetőzhet. Az MNB szeptember 22-i kamatdöntő ülésén jelentette be, hogy az inflációs célját 2028-tól 2,5 százalékra mérsékli. Az időzítés nem véletlen, hiszen épp ez év közepétől számít arra a testület, hogy fenntartható módon elérhető a kívánt szint.
Az infláció gyorsulásának hátterében több tényező is szerepet játszik. A jövő évtől a magasabb világpiaci energiaárak mellé belép még a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, ami jelentősen hozzájárulhat a 3 százalék körüli értékekhez.
„Jelenleg a legnagyobb mértékű áremelkedést a szolgáltatások területén láthatjuk. Az élelmiszerárak viszont annak ellenére csökkentek idehaza augusztusban is, hogy a világpiaci árak nagyon magasan tartózkodnak. Sőt, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt közölte, hogy a világpiaci élelmiszerárindex több mint négyéves csúcsra, 136 pontra emelkedett. Ennek a begyűrűző hatásait Magyarországon eddig leginkább az erős forint tudta ellensúlyozni”
– mondta el a Trend FM hétfői műsorában Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg – a riporter M. Szűcs Péter volt:
