Egyelőre nem sok foganatja van az akkugyárak és általában az erőltetett iparosítás elleni tiltakozásnak Debrecenben. Iparüzemek és ipari parkok bújnak ki a földből, az önkormányzat adóbevételei gyorsan híznak – derült ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország keddi nagy gazdasági fórumán, amit a városi önkormányzattal, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIH), az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (AmCham), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen szerveztek.
Fotó: bmwgroup-plants.com
„Jelenleg egymillió négyzetméternyi ipari létesítmény épül, ezen kívül jövőre átadják az első kkv-parkot, ahol több mint egy tucat közepes és kisebb vállalkozás kezdheti meg a termelést” – közölte Papp László debreceni polgármester, aki nagy örömmel jelentette be, hogy az önkormányzat adóbevételei háromszorosára nőttek az elmúlt 10 évben, bár ennek, mint mondta, a vállalkozások kevésbé örülhettek.
Célként jelölte meg, hogy 2030-ig (2020-hoz képest) hatszorosára növekedjen a városban működő cégek által megtermelt érték és folytatódjon az ipari hátteret kiszolgáló infrastruktúra bővítése. Bár nem beszélt róla, de főleg az állami támogatások miatt a város eredményként könyvelheti el, hogy 2015 óta 12,5 milliárd euró értékű beruházás valósult meg vagy kezdődött meg, eddig 19 500 új munkahely jött létre.
„A második főváros megteremtése volt a cél 2014-ben” – ismételte meg a kormányzati körökben évek óta nyíltan hangoztatott tételt.
Az akkumulátorgyárak elleni heves és folytatólagos lakossági tiltakozásra utalhatott, amikor azt fejtegette: figyelnek a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Részletekbe azonban nem bocsátkozott. Több hangzott el erről viszont a fórum első panelbeszélgetésén. Jason Chen, a kínai CATL Hungary Kt. ügyvezetője igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot.
„Figyelünk a fenntarthatóságra és a vízbázis védelme is fontos számunkra. Kínában már négy olyan üzenünk van, ahol karbonmentes az üzemelés és ezt nemzetközileg is tanúsították. Kapaszkodjanak meg: 2025-re a világ összes CATL-gyárában ezt akarjuk elérni, beleértve a debrecenit is” – vázolta fel a terveiket.
A kínai igazgató elmondta még, hogy a helyi szakképző intézeteket és az egyetemet is támogatják, illetve együttműködnek velük, mert a munkaerő utánpótlását kiemelten kezelik. Saját képzési központ létesítése is a tervek között van. A CATL a tágabb térségből is toboroz dolgozókat és ez így lesz a jövőben is – fűzte hozzá.
A munkaerőhiány súlyosságára utalt a PWC friss vezérigazgatói felmérése is. Ebből például kiderült, hogy a megkérdezett globális nagyvállalatok vezetőinek 80 százaléka ezt jelölte meg első számú fejlődési akadályként, egyúttal veszélyként is. A válaszadók jóval több mint a fele a szabályozási környezet gyakori változását egészségtelennek tartja és ez a körülmény szerintük nagyon megnehezíti az üzleti tervezést.
