„A fiam kislétszámú osztályba jár, mindössze 11-en vannak. Mi, szülők és a tanító is tudta, hogy egy gyerek se fog menni hétfő reggel. A pedagógus aztán ma reggel hívott két szülőt, akik beadták a távolmaradási kérelmet, hogy vigyék mégis be a gyerekeket, mert ha nem, akkor meg kell hosszabbítani az osztálynak a tanévet, pedig múlt héten a tanár szóban azt mondta, hogy folytatódhat a digitális oktatás. Aztán ma délelőtt küldött egy zoom-linket a 11-kor kezdődő órára, amiről azt sem tudtuk, hogy mi az” – így mesél egy édesanya a mai napról.
„Nálunk a negyedik osztályban nyolc gyereket vittek be, 17-en otthonmaradási kérelmet nyújtottak be. Vagyis olyan egyharmad/kétharmad az arány az otthon maradottak javára. Viszont a Krétába nagyon nehezen kerülnek be a feladatok, vagy sehogy. Az első osztályban 12/9 az arány az otthoniak javára, de van olyan osztály, ahol maga az osztályfőnök sem megy ezen a héten, és több tanár is otthon maradt. A szülők a közösségi oldalon szerveződnek és ott adják át egymásnak a tanulási infókat” – mondja egy másik szülő.
„Én már alig vártam, hogy a 8 éves gyerekem ne a gmail-fiókját nézegesse, hanem bent legyen az iskolában. A kölcsönösség jegyében a nyitást elítélő szülőknek is el kellene viszont fogadniuk azok döntését, akik beviszik az alsósaikat az iskolába és nem kellene elítélni őket” – mondja a másik oldalról egy apuka.
„A harmadikos lányom osztályában első ránézésre fele-fele az arány. Az otthonmaradók kaptak magyarból, angolból és matekból feladatot, illetve a matek dolgozatot megírhatták otthon, az eredményeket beküldték, a számításokat befotózták. Csütörtökön például zoomon lesz tollbamondás dolgozat. Az aktívabb szülők szerveztek egy Messenger-csoportot, ahol infókat osztanak meg és leszervezték egymás közt, hogy az egyik szülő angol, a másik szülő magyar órát „tart” majd zoomon holnap az otthon maradtaknak.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában „határidőmentes hét” folyik, azaz nem kellett személyesen bemenni még az alsósoknak sem, ahogy alapvetően a zeneiskolákban is maradt a digitális tanítás, pedig ott nagyon sok alsós gyerek van. Jól érzékelhető, hogy micsoda káosz uralkodik az iskolákban és a családokban annak köszönhetően, hogy a középiskolásokkal és a felső tagozatosokkal ellentétben az alsósoknak és az óvodásoknak már nem kedvezett a kormány döntése.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok iskolaigazgató a tanárokkal és a szülőkkel egyeztetve az elmúlt héten végiggondolta, mit lehet tenni, hogy a legkevesebb kárt szenvedjenek azok a gyerekek, akik otthon maradnak. Sok pedagógus még azt a pluszmunkát is vállalta volna, ami az egyidejű jelenléti és digitális oktatással jár, hogy ne maradjon le az osztály nagy része. A tankerületek azonban erre reagálva levélben vagy telefonon jelezték, hogy tilos egyszerre digitálisan és személyesen tanítani. Még délután, napközi alatt sem lehet.
Kilátásba helyezték, hogy aki nem jár be, az nem kaphat évvégi jegyet (a jogszabály ezt csak 250 óra hiányzás esetén tenné lehetővé, de ha van legalább három osztályzat a félévben, akkor a félév elfogadható), vagy hogy egyes osztályok esetén elrendelhető a szombati tanítás vagy a félév meghosszabbítása.
A CKP szerint több iskolaigazgató hajlandó lenne elfogadni a pedagógusok spontán parancstagadását, sőt, ösztönözni a hibrid megoldásokat, viszont joggal tartanak tőle, hogy saját kollégáik közül jelentik fel őket a tankerületnél azok, akik szabadulnának a kettős tehertől.
Így tehát nem csak a szülők szakadtak két táborra, hanem a pedagógusok között is bizalmatlanság, fejetlenség, káosz uralkodik, ami egész biztos, hogy a harmadik hullám platóján időzve nem tesz jót senkinek és semminek, főleg nem a gyerekeknek.
„A kormány egy éve nem tett semmit annak érdekében, hogy létezzen hibrid oktatás (akinek muszáj mennie, menjen, akinek nem, maradjon otthon, és mindkét csoport közel hasonló, lehetőleg a normál idők színvonalához közelítő oktatást kapjon), de most kierőszakol a rendszerből egy erre távolról sem emlékeztető korcsot a tanárok és a szülők extra erőfeszítéseire támaszkodva úgy, hogy még a döntés felelősségét is a szülőkre tolja. A ’nagy lázadásunk’ eredménye, hogy magunknak szervezünk oktatást, amit a pedagógusok tananyaggal és a számonkérések online teljesítésének lehetőségével támogathatnak a szürkezónában, az állam pedig úgy tesz, mintha jó fej lenne azzal, hogy hagyja a hiányzások igazolását az igazgatóknak. Évek óta festem az állam helyett az óvoda plafonját, lakkoztatom a parkettát, finanszírozom az életveszélyes iskolai sportpálya felújítását, hordom a gyümölcsöt, a papírzsebkendőt meg a rajzlapot, most pedig tarthatok matekórát is, ha szeretnék” – fakadt ki az iskolanyitási mizéria kapcsán az egyik szülő.
A téma megosztottságát egyébként jól visszaadja a Hét videója, amelyben egy iskolanyitást elítélő, és egy iskolanyitást támogató munkatársunk mondja el véleményét.
