A szerdán a plenáris ülésen lezajlott vita után ma állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament (EP) a magyarországi jogállamiság helyzetével és a befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban. Ebben nem csak élesen bírálja a magyar kormányt, hanem egyúttal fellépést sürget Magyarországgal szemben.
Mit mond az EP?
Az EP egyrészt – mint az az állásfoglalás előzetesen közzétett szövegéből kiderül – arra kéri fel a jogi ügyekben illetékes bizottságát, hogy a lehető leghamarabb tegyen lépéseket az Európai Bizottság múlt év decemberi döntésével kapcsolatban, amely 10,2 milliárd euró uniós forrást szabadított fel Magyarország számára.
Ezen belül az EP illetékes jogi testületét egy elemzés elkészítésére kéri fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigyék-e az ügyet. Konkrétan az Európai Bizottság döntése legalitásának vizsgálatát kérnék a bíróságtól, és egyúttal „komoly kétségeiket” fejezik ki azzal kapcsolatban.
A Bizottság anno azzal indokolta a források egy részének a felszabadítását, hogy Magyarország teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos felételeket. Az EP viszont úgy véli, hogy a magyar hatóságok „megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások nélkül” nyújthatják be igényüket a pénzre, és így az EU költségvetésének a védelme nem garantálható.
Az EP másrészt „erős sajnálatát” fejezi ki, hogy az Európai Tanácsnak nem sikerült érdemi előrehaladást elérnie a Magyarországgal szemben 2018-ban megindult, úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás ügyében (ez végső esetben akár a magyar szavazati jog megvonásával is járhat).
Egyúttal ismételten arra kéri a Tanácsot, hogy értékelje a magyar jogállamisággal, demokráciával és alapvető emberi jogokkal kapcsolatos új fejleményeket, és kövesse az EP ajánlásait. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a Tanácsnak felelőssége van az uniós értékek betartatását illetően.
Az EP harmadrészt kételkedik abban, hogy a magyar kormány képes lesz hitelesen ellátni feladatát az EU soros elnökeként (Magyarország július elsejétől veszi majd át fél évre ezt a feladatot). Ezt azzal indokolják, hogy a kormány szerintük nem tartja be az uniós jogot és az uniós értékeket, valamint az őszinte együttműködés elvét.
Az EP állásfoglalása szerint a magyar kormány továbbra is “szándékosan, folyamatosan és szisztematikusan” alá akarja ásni az EU alapvető értékeit. Az uniós képviselők komolyan aggódnak a magyarországi demokrácia további eróziója miatt.
Egyúttal élesen elítélik Orbán Viktor miniszterelnököt amiatt, hogy a múlt év végi EU-csúcson megvétózta az uniós költségvetés felülvizsgálatát és ezáltal az Ukrajnának nyújtandó újabb (mintegy 50 milliárd eurós) uniós támogatást, és ezzel megsértette az EU stratégiai érdekeit.
A mai határozatot az EP 345 igen szavazattal fogadta el, 104 képviselő szavazott nemmel, 29 tartózkodott.
Mit mond von der Leyen?
A szavazást szerdán plenáris vita előzte meg, amelyen az Európai Bizottság elnöke is részt vett.
Ezen Ursula von der Leyen azzal indokolta az uniós pénzekre vonatkozó zárlat részleges feloldását, hogy a magyar kormány a tavaly májusban elfogadott igazságszolgáltatási reformmal teljesítette a brüsszeli feltételek egy részét.
Az összes feltétel teljesítéséig ugyanakkor 20 milliárd eurónyi uniós pénz továbbra is befagyasztva marad, tette hozzá von der Leyen, aki a plenáris vita vége előtt távozott az ülésteremből.
Mit mond a magyar kormány?
Mindezzel kapcsolatban ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az Európai Bizottság elnöke az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé a további uniós források felszabadítását. Szerinte tehát a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak.
Hozzátette: olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de szerinte azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok véleményt mondtak, ez "antidemokratikus és elfogadhatatlan" lenne.
