Látszólagos fordulatot hoztak a januári inflációs számok az alapélelmiszerek tekintetében Magyarországon, hiszen bár összességében az éves szintű harmonizált élelmiszerinfláció 43,9 százalékkal emelkedett januárban, ami néhány tizeddel nagyobb, mint a decemberben mért 43,4 százalék, több termékkör drágulásának üteme lassult az előző hónapokhoz képest. De nézzük, hogyan teljesített hazánk más régiós tagállamokhoz képest négy alapélelmiszer esetében, és hogy van-e minek örülnünk.
Kenyér
Mostanra már aligha újdonság bárkinek az, hogy rendkívüli mértékben megdrágult a kenyér az elmúlt egy évben. Nagy fordulat januárban sem következett be, még mindig 80 százalék felett van a kenyér drágulásának mértéke az előző év azonos időszakához képest, igaz, decemberben néhány tizeddel magasabb volt ez a szám.
Sokkal érdekesebb azonban, ha regionális alapon nézzük a helyzetet, ugyanis így egyértelműen az látszik, hogy a V4 más tagállamaiban a hazainál nagyobb ütemben lassult az áremelkedés, míg abban a Romániában, ahol egy év alatt 25 százalék körül alakult a kenyérinfláció, stagnálás volt a hónapban.
Sertéshús
Hasonló kép rajzolódik ki a disznóhús esetében is, ahol az egyébként a sertéscomb révén itthon részben árstopos termékkategória kevésbé drágult januárban, mint a 2022-es év végén, és az előző év azonos időszakához képest 29,5 százalékkal kerültek többe a disznófélék.
Regionális szinten továbbra is folytatódott az a tendencia, hogy nem Magyarországon emelkedik a leginkább a disznóhús ára, hanem Csehországban, ahol ráadásul a drágulás üteme gyorsulni is látszik, hiszen a decemberi 31,1 százalék után januárban már 36,9 százalékkal került többe e termékkör, mint egy évvel korábban.
Tojás
Leginkább a kenyérhez hasonlítható a tojás árának alakulása, hiszen az a jó hír, hogy idén januárban már "csak" 79,4 százalékkal volt drágább a tojás 2022 januárjához képest. Az áremelkedés üteme folyamatosan lassul a novemberben mért 102,9 százalékhoz képest – ez nagyrészt feltehetőleg az árstopnak köszönhető, hiszen a kormány november elején csapta hozzá a korábban hatósági árassá tett termékek köréhez a tojást.
A V4 országaiban és Romániában azonban összességében is elég ütemesen drágul a tojás, egyedül Lengyelország fért be néhány tizeddel az EU-s átlag alá januárban.
Vaj
Végül jöjjön ismét egy olyan alapélelmiszer, amely ugyan kimaradt az árstop köréből, januárban azonban mégis több hónapja nem látott szinten drágult, a 76,5 százalék lassulást jelent az elmúlt év végén tapasztalt áremelkedési ütemhez képest. A vaj ezzel együtt továbbra is kiugróan drágul Magyarországon, a hazai után a második legnagyobb áremelkedést felmutató Romániában is csak 47 százalékkal lett drágább a termék, mint egy évvel korábban. Összességében azonban a legjobb helyzetben vajügyben mégis Lengyelország van, amely januárban 16,6 százalékot jelentett a statisztikában.
Ez az enyhülés olyan, mintha nem is létezne
Elsőként fontos megemlíteni, hogy az egyes termékek decemberi és januári inflációja közötti különbség nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleges árcsökkenés történt a boltok polcain, hiszen más hónapok adják a két adat bázisát.
Cikkünkben szándékosan két olyan élelmiszert néztünk, amely jelenleg az árstop hatálya alá esik, valamint szintén kettő olyat, ami nem. Összességében úgy tűnik, hogy az áremelkedés gyorsulásának megakasztásában igazán a tojásnál ért el komoly eredményt a kormány, ahol decemberben egyértelmű törés látszott a drágulás gyorsuló ütemében, ami januárban ismételten megjelent.
A vajaskenyér viszont még továbbra is borzasztóan drága mulatság, és hiába volt januárban kisebb az áremelkedés mértéke, mint decemberben, ez az enyhülés akkor alig ér bármit, hogyha mindeközben továbbra is arról van szó, hogy mind a vaj, mind a kenyér esetében nagyjából 80 százalékkal többet fizetünk a vásárláskor, mint tettük azt 2022 januárjában, miközben a régió más országaiban messze nem találkozni ilyen inflációval.
Ha mindez nem lenne elég, laptársunk, a Privátbankár.hu februári Árkosár-felmérésében is arra az eredményre jutott, hogy egyelőre nincs túl sok okunk a bizakodásra sem: a boltokat járva ugyanis az derült ki, hogy minden eddiginél drágább a nagybevásárlás, amit egyre nehezebben bír megfizetni a lakosság.
Végül, hogy megválaszoljuk a cikk elején feltett kérdést: a kenyérhorrorban ezúttal is elmaradt a fordulat, hazánk lakossága pedig csak nézegetheti, hogy a régió más országaiban mennyivel kisebb mértékben szálltak el az árak, köztük az Oroszország által lerohant Ukrajnával szintén szomszédos Romániában is.
