Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lépett életbe. A nyersolaj esetében december 5-én indult a behozatali tilalom, ezt követte február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importjára és az orosz nyersolajból itt készült termékek tagállamok közötti kereskedelmére vonatkozó tiltó rendelkezés.
Magyarország – és más térségbeli uniós tagállamok – átmeneti mentességet kaptak a csővezetéken érkező nyersolaj-szállításokra, így ezekben az országokban továbbra is lesz mód az orosz eredetű nyersolajból feldolgozott termékek (pl. benzin, dízel) előállítására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A vasárnapi szankció élesítésével így részleges korlátozás alá esnek például a Mol pozsonyi finomítójában feldolgozott kőolajtermékek is. Noha a létesítmény döntően a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ebben a jövőben sem várható fennakadás, részben egy csak rá vonatkozó mentesség, részben a megnövelt arányban nem-orosz alapanyagból gyártott termékek miatt, bár ez az árak további emelkedését eredményezheti. (Részeletesebben lásd lejjebb.) A legrosszabb forgatókönyv esetén, hosszabb távon Európában akár dízelhiány is előfordulhat, hiszen az unió gázolajból behozatalra szorul, importjának pedig közel kétharmadát eddig orosz források biztosították.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó uniós embargóval párhuzamosan az EU tagállami megállapodtak az orosz finomított kőolajtermékek árplafonjáról is. Ennek lényege, hogy a G7-országok kizárólag a meghatározott árszint alatt vehetnek át orosz olajtermékeket, emellett az EU és a G7-országok szállítási és biztosítási szolgáltatói csak ezen ár alatt értékesített orosz olajtermékekre vállalhatnak szállítást, biztosítást, finanszírozást.
A dízel árplafonját hordónként 100 dollárban határozták meg, miközben az európai exportra termelt orosz dízel a közelmúltban még hordónként 110–130 dollárért került a vevőkhöz.
Szakértők szerint ezen az árszinten az orosz exportőröknek megéri a piacra vinni termékeiket, így bár valószínű, hogy visszaesik, de nem drasztikusan mértékben esik majd vissza az orosz dízeltermelés. Ez azért nagyon fontos Európa számára is, mert ha jelentősen csökken az orosz értékesítés, de nő a globális igény, az hiányt és ellátási problémákat eredményezhet, ami felnyomja az árakat. Azaz a megfelelő szinten meghúzott árplafon segíthet abban is, hogy a gázolaj európai piacán se alakuljon ki ellátási fennakadás. Hiszen így az eddig Európában értékesített üzemanyag más országokban talál vevőre, és nem esik ki akkora mennyiség a világpiacról, amelyet például a megnövelt kínai és közel-keleti kapacitások ne tudnának pótolni. Ily módon Európának lehetősége lesz máshonnan beszerezni a szükséges mennyiséget.
Erre azért van nagy szüksége, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1,5 millió hordó gázolajimportra szorul, melynek közel kétharmadát, napi 1 millió hordót eddig Oroszországból szerezte be. Az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25–30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő hetekben még biztosan nem lesznek ellátási problémák. Kérdéses azonban, hogy hosszútávon miként alakul át az EU gázolajpiaca, és honnan lehet helyettesíteni a kieső mennyiségeket.
Enyhíthet a helyzeten, hogy a Covid idején lelassult beruházások az utóbbi időben ismét felpörögtek, a Közel-Keleten három nagy finomítót fognak átadni a következő hónapokban, míg Kínában kettőt, ami idén akár 50 százalékkal is növelheti a távol-keleti ország üzemanyagexportját. Szakértők szerint Kína az év első felében akár napi 500 ezer hordó többletet is a piacra dobhat.
Elsősorban tehát Kína, India, a Közel-Kelet és az Egyesült Államok finomítói helyettesíthetik az orosz forrásokat. Ezekből a térségekből az elmúlt hetekben már jelentősen növekedett is a behozatal. A képet árnyalja, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat használnak.
A hazai ellátás nehézségei
Noha a közép- és kelet-európai tagállamokba csővezetéken továbbra is érkezhet orosz nyersolaj, viszont csak azzal a feltétellel, hogy február 5-e után az orosz nyersolajból előállított termékeket e kivételezett országok kizárólag a hazai piacaikon értékesíthetik. Ez nehézséget okozhat a Mol számára, amely a százhalombattai Dunai Finomító és leányvállalata a pozsonyi Slovnaft finomítójának összehangolt működésével látja el a hazai piacot és a környező országokat üzemanyaggal.
Ez azonban nem csupán Magyarországnak, de például a Szlovákia és Csehország közötti üzemanyag-ellátásban is nehézséget okoz. Ezért a Slovnaft számára sikerült egy különalkut kiharcolni.
A Slovnaft termékeinek kétharmadát eddig exportpiacokon értékesítették, korábban egy ország lévén elsősorban Csehországban – emellett Magyarországra, Ausztriába és Lengyelországba exportáltak. A különalku ezért azt engedélyezi, hogy a Slovnaft február 5-e után is adhat el orosz olajból gyártott dízelt külföldre, kizárólag Csehországba, de csak 2023. december 5-ig, és csupán a cseh piac dízelimportjának 30 százaléka erejéig. Jövő decemberig tehát a Slovnaftnak szinte teljesen le kell állnia az orosz olajról, hogy fenn tudja tartani a teljes kihasználtságát. Első körben idén február 5-ig a 100 százalékos orosz betáplálást 60–70 százalékra csökkenteték, míg jövő december 5-re az orosz olaj arányát még lejjebb, 30–35 százalékra kell levinni.
Fontos kiemelni, hogy azért csak a dízelre vonatkozik a különalku, mert a régió dízelfogyasztása sokkal magasabb, mint a benziné. Ez Európán belül is különösen a régiónkra érvényes. Míg a kilencvenes években egy az egyhez volt az arány, mostanra három az egyhez a dízel javára. Európa benzinből többet termel, mint amennyit maga felhasznál, míg a dízelre mindig erős a kereslet.
