A lépés állítólag komoly homlokráncolást váltott ki a szövetségeseknél, mert egy olyan nemzedéket érint a tisztogatás, amely pályája javát már a katonai szervezet égisze alatt töltötte el, ezért a NATO vizsgálja a honvédség tisztikarának megtizedelését
– ezt a Financial Times írta február elején.
A NATO honlapjára feltöltött fotók szerint épp ezt követően találkozott Jens Stolterberg, a NATO főtitkára Balogh Istvánnal, akit épp frissen neveztek ki nagykövetnek, egyben a brüsszeli NATO-képviselet vezetőjének, s korábban a külügyi tárca biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára volt.
Azt nem tudni, hogy a találkozón érintették-e a magyar haderő fiatalítási programját, s hogy esetleg a NATO kinyilvánította-e nemtetszését emiatt, de mivel azóta semmi hírt nem lehetett hallani az esetleges elindított NATO-vizsgálatról, kérdésünkkel megkerestük Magyarország állandó, brüsszeli NATO képviseletét, amire kaptunk egy szűkszavú választ, igaz, nem pontosan tőlük.
„A NATO részéről semmilyen hivatalos lépés nem történt” – írta lapunknak a vizsgálatot firtató megkeresésünkre végül a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya.
Azt is hozzátették, hogy Magyarország a NATO által is elismerten jól teljesítő tagállamok közé tartozik.
Válaszukban kitértek arra is, - ahogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az utóbbi időben többször is nyilatkozta -, hogy a fiatalítási folyamat célja, hogy a Magyar Honvédségben utat nyissanak a nyelveket beszélő, NATO-missziós tapasztalatot szerzett, fizikai állóképesség tekintetében kimagasló fiatal tiszteknek, akik a folyamatosan érkező, modern haditechnikai eszközök és a modern harceljárások alkalmazásával a leginkább alkalmasak a haderő megújítására.
„Tehát a célpont épp a NATO-szerepvállalásunk erősítése” – tették hozzá a Honvédelmi Minisztériumban.
Bár több ország is pont ezzel ellentétesen értékelte a meglepő lépést, s épp azt vetették fel, hogy ez sokkal inkább az Orbán-kormány tisztogatása, amivel egyre jobban eltávolodik NATO-partnereitől.
Mint ismeretes, a honvédségtől 170 magas rangú katonai vezetőt küldtek/küldenek el kéthavi felmondási idővel, akik 45. életévüket betöltötték, vagy van minimum 25 évnyi szolgálati idejük. Sőt, már az alakulatoknál is megkezdődött a leépítés, amit a honvédelmi miniszter úgy kommentált az egy héttel ezelőtt elindult egyéves toborzókampány nyitóeseményén, hogy minden NATO-haderő szembesül azzal, hogy „felduzzad, egyfajta vízfej alakul ki” a magasabb rendfokozatú beosztásokban.
Vadai Ágnes, a DK politikusa egyenesen tragédiának, sőt sztálini tisztogatásnak tartja, ami a honvédségnél történik, hogy pont háborúval a szomszédunkban történnek meg ezek az elbocsátások.
Fontos azonban visszanyúlni 2011-hez, amikor épp maga a Fidesz törölte el az idősebb tisztektől való megválást, amikor is megszüntette azt a lehetőséget, hogy 25 év szolgálat után a katonák korkedvezménnyel nyugdíjba vonulhattak. Voltaképpen 13 év elteltével hellyel-közzel mintha ezt az eltörölt rendszert hoznák vissza az új lépésekkel.
A 2023. januári rendelet szerint a korkedvezménnyel járó új juttatási forma nem automatikus a rendelet hatálya alá esők számára, hanem egyénenkénti fog dönteni a honvédelmi miniszter erről. Az úgynevezett honvédelmi juttatás vetítési alapja az utolsó illetmény 70 százaléka lesz. Ezt azonban csökkenteni kell még az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és a betöltött életkor közötti különbséggel, évente két százalékkal.
A honvédelmi juttatásra addig jogosult az érintett, amíg el nem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és mellette dolgozhat is. Nagyon sok kérdés azonban nem derül ki a rendeletből, például az sem, hogy a vetítési alapot bruttó vagy nettó összegből számolják-e, illetve, hogy a távozók megkapják-e a jövőben a katonáknak járó egyéb juttatásokat, például a lakáspénzt?
A régi rendszer eltörölt korkedvezményes nyugdíja és a mostani új rendelet szerinti történések között azonban van egy fontos különbség: előbbi mindenkinek járt, most pedig egyéni döntéseken múlik, kit küldenek el, és az is, kap-e egyetlen fillért is a nyugdíjáig.
