Megkezdi a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását szerdán az Országgyűlés, amely megvitatja a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását is.
Napirend előtt a képviselők megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napjáról.
Elkezdődik a 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitája.
A kormány tavaly decemberben rendeletben módosította a jogszabályt, majd a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában januárban benyújtotta az Országgyűlésnek.
A főbb változások között szerepel a rezsivédelmi alap forrásainak közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelése. Módosulnának a főösszegek is: az államháztartás központi alrendszerének kiadása 33 ezer 426 milliárd forintról 39 ezer 759 milliárd forintra, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forintról 36 ezer 358 milliárd forintra nőne. A hiány is változik: 2352 milliárd forint helyett 3400 milliárd forintban állapítanák meg.
Az államadósságot az év végére a GDP 69,7 százalékára vinnék le az eredeti törvényben szereplő 73,8 százalék helyett.
Együttes általános vita lesz Finnország és Svédország az Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről. A két észak-európai ország az orosz-ukrán háború tavalyi kitörése után, májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
(MTI)
