Legalább tizenkilenc, kormány által benyújtott vagy a jövőben benyújtandó törvényjavaslat vitája lesz napirenden a Parlament jövő hétfőn kezdődő tavaszi rendes ülésszakán – derül ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött törvényalkotási programból. A dokumentum tanúsága szerint öt nagy, tíz közepes és négy kis terjedelmű szabályozás beterjesztése várható. Ezek közül nagy terjedelmű:
- a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához szükséges törvénymódosítások, azaz az EU felé tett törvénymódosítási ígéretek,
- a csődeljárásról és felszámolási eljárásról, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépésről, a vagyonkezelési szerződésekről, illetve a postai szolgáltatásokról szóló jogszabályok módosítása,
- a felsőoktatási törvény módosítása az egyetemek vagyonkezelő alapítványok alá rendezése miatt,
- a 2024-es büdzsé,
- a 2024. évi adótörvények.
Közepes terjedelmű jogszabály lesz:
- törvényjavaslat elektronikus ügyintézésről egyes egészségügyi ellátásokban, illetve kutatások során,
- a víziközmű-szolgáltatásokkal kapcsolatos törvény módosítása,
- a közbeszerzési törvény jogharmonizációs, valamint gyorsabb, hatékonyabb célú módosítása,
- agrártörvények módosítása,
- erdőgazdálkodásról szóló törvények módosítása,
- idegenrendészeti, menekültügyi és bűnügyi együttműködési törvények jogharmonizációs célú módosítása,
- törvényjavaslat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatások egységesítéséről,
- a KSH keresetstatisztikai adatközlésének módosítása,
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény jogharmonizációs célú módosítása,
- a 2024. évi büdzsét megalapozó törvénymódosítás.
Kis terjedelmű törvénymódosításként nyújtják be:
- a hulladékgazdálkodási törvény módosítását,
- a projektértékelői jogviszony összeférhetetlenségére vonatkozó törvény módosítását,
- a veszélyhelyzeti törvények párhuzamosságát korrigáló törvényjavaslatot,
- a fogyasztóvédelmet segítő törvényjavaslatot.
Büdzsét gyorsan, NATO-bővítést lassan
Látható tehát, hogy a kabinet a tavalyi évhez hasonlóan idén is már a tavaszi ülésszakban át kívánja nyomi az Országgyűlésen a következő évi büdzsét. Ami a jelenlegi bizonytalan helyzetben meglehetősen kockázatos lépésnek tűnik. Elég, ha arra gondolunk, hogy
a 2023-as költségvetést is a tavaszi ülésszakban tárgyalták meg és fogadták el a honatyák, ami azután annyira elcsúszott, hogy a kormányzat azt – példátlan módon – rendeleti úton módosította,
és e rendeleti költségvetést is csak idén tavasszal fogja megtárgyalni és törvényerőre emelni a Ház. A jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetet, az egyre inkább elhúzódó háborút, a globális ellátási láncok akadozását látva semmi garancia nincs arra, hogy a jövő évi büdzsé nyár elején elfogadandó főösszegei, sarokszámai érvényesek lesznek újév napján is.
Emellett fontos törvényjavaslat lesz Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló indítvány vitája és elfogadása is, a vitára – a Ház február-márciusi ülésterve szerint – jövő szerdán, míg a szavazásra a március 6-ával kezdődő héten kerülne sor. Ezzel
az Európai Unióban Magyarország lesz az utolsó állam, amely ratifikálja a bővítést,
a teljes jogú tagsághoz a két skandináv államnak még szüksége lesz Törökország mint NATO-tag jóváhagyására is.
Ugyancsak a jövő héten, már hétfőn sort kerítenek az akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól szóló ellenzéki kezdeményezésű vitanapra, mely az elmúlt hétfőn a Ház határozatképtelensége miatt (a kormánypárti képviselők bojkottálták a rendkívüli ülést) elmaradt.
Tovább húzódik a kormány csökönyössége miatt felfüggesztett uniós források kifizetésének vagy ki nem fizetésének ügye is. Az ehhez szükséges további törvényjavaslatokról eddig nem sokat tudni, így például azt sem, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságáról lemondott miniszterek visszatérését meg fogja-e akadályozni az Országgyűlés egy újabb törvényjavaslattal. Az EU-s pénzek megszerzéséhez szükséges törvénymódosítások jó részét egyébként a Ház már az ősszel elfogadta.
A Házbizottság ülésszakot előkészítő ülése után a Parlament honlapjára felkerült a tavaszi ülésszak munkarendje. Eszerint a Ház hét ülést tartana, egy-egy ülés pedig 3-6 ülésnapot foglalna magába. Az ülések első hetében – ahogy az már megszokott – a napirend előtti felszólalásokat interpellációk, azonnali kérdések és válaszok, majd a viták követik. Az ülés második hetében az első ülésnapon csak napirend előtti felszólalásokra, valamint azonnali kérdésekre és válaszokra kerül sor a plenáris ülés során, emellett pedig bizottsági munkákkal lesznek elfoglalva a honatyák. A harmadik hét pedig parlamenti ülés szempontjából „üres”, a képviselők ekkor választókerületük ügyes-bajos dolgaival foglalkozhatnak.
Szinte biztosra vehető, hogy
a tavaszi ülésszak Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásával fog kezdődni,
amire a frakcióknak lehetőségük lesz válaszolni, a kormányfő pedig viszonválaszra jogosult. Az ülésszak pedig várhatóan június közepén fog véget érni, valószínűleg ekkor fognak szavazni a már említett jövő évi büdzséről is.
Egy kiugrott jobbikos, egy offshore-ozó DK-s
Az Országgyűlés összetételében személyi változások is lesznek. A Demokratikus Koalíció január végén elhunyt listás képviselője, Kordás László mandátumát a párt elnökségi tagjának, az offshore cégét letagadó Ráczné Földi Juditnak adja Gyurcsány Ferenc frakciója.
Egy másik változás a továbbra is mélyrepülésben levő Jobbik háza táján történt. Januárban Varga Ferenc jelentette be, hogy kilép a frakcióból, és független képviselőként folytatja tevékenységét.
