4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Fidesz frakcióvezetője márciusban tárgyal az önkormányzati bérekről az MKKSZ-szel.

"Ha folytathatjuk a politikánkat, folytatjuk majd az emeléseket is" - ez volt a kormány válasza az önkormányzati dolgozók béremeléséért harcoló MKKSZ számára a szakszervezet szerint a parlamentben néhány napja tartott vitanapon. Ami azt üzenhette az érdekképviseleti képviselők számára, hogy a választásokig már nem kerül sor az általuk sürgetett bérrendezésre a hivatali dolgozók körében.

Újra leállhat a munka a hivatalokban
Újra leállhat a munka a hivatalokban

Az idézett mondat Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának közlése volt. Ennél többre a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének nem maradt ideje, mert lejárt az idő, amit a parlament karzatán tölthettek - derül ki a szervezet beszámolójából.

Az MKKSZ azért küzd, hogy 10 év után végre béremelésben részesüljön 18 ezer önkormányzati dolgozó, illetve mintegy 200 ezer közszféra-alkalmazott. Az ügyet felkaroló Szél Bernadett LMP-s képviselő (egyben a párt miniszterelnök-jelöltje) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati béremelés 42 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, de erre nem jut pénzt, miközben Rogán Antal propagandaminisztériuma 46 milliárd forintot kapott.

A szakszervezet által idézett államtitkári válasz azt sejteti, hogy április 8. előtt nem lép a kormány, vagyis nem lesz döntés a bérek esetleges emeléséről. További feltétel, hogy ez a kormány maradjon hatalmon. Ami egyrészt természetes, hiszen csak ebben az esetben tud intézkedni a jelenlegi adminisztráció a béremelésről, ugyanakkor azt az ösztönzést is ki lehet olvasni a sorokból, hogy a mostani kormánypártra adják le voksaikat az érintettek, ha azt akarják, hogy napirendre kerüljön a béremelési igényük.

Mindez egyben azt is jelenthetné, hogy márciusban újra sztrájkba léphetnek a hivatali dolgozók. Idén minden hónapban felfüggesztették a munkát, egyre hosszabb időre, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek a kormánynak. Ha tovább halad ezen az úton a demonstrációt szervező MKKSZ, akkor a választás előtti hónapban már négy teljes munkanapra állna le az ügyintézés az irodákban, ahol csak a legsürgősebb esetekkel foglalkoznak ilyenkor a munkatársak.

Erre azonban a következő hetekben vélhetően nem kerül sor. Március 20-ig biztos nem, tudomásunk szerint ugyanis akkoriban ülhetnek tárgyalóasztalhoz a szakszervezet képviselői Gulyás Gergellyel, a Fidesz frakcióvezetőjével. Ami valamiféle nyitottságot azért jelez a kormánypárt részéről.

Ha ott sikerül lendíteni az ügyön, akkor okafogyottá válhat a demonstráció. De az sem kizárt, hogy ha mégsem sikerül előrelépni, akkor - tekintettel a közel három hétre rá esedékes parlamenti választásra - későbbre tolódik az újabb munkabeszüntetés. Mivel azokban a napokban a pártok kampányától lesz zajos a közélet, ez tulajdonképpen logikus döntés lenne. De a szakszervezet eközben is tenné a dolgát, keresné az egyeztetés lehetőségét.

Ehhez eddig nem kaptak segítséget a miniszterelnöktől, pedig Orbán Viktort már több levélben is megkérték, hogy jelölje ki a tárgyalófelet a kormányzat részéről. Legutóbbi levelükben arra hívják fel a figyelmet, hogy készek bírósághoz fordulni, hogy ott rendeljék el a tárgyalások megtartását.

De ennyire ne fussunk előre, térjünk vissza inkább az államtitkár által elmondottakhoz, hogy tisztán láthassuk, mit gondol a bérkövetelések megalapozottságáról a kormány. A parlament honlapjára feltöltött jegyzőkönyv szerint az államtitkár azt mondta a vitanapon a hozzászólásokra reagálva, hogy a közszférában dolgozó mintegy 700 ezer emberből több mint 550 ezren részesültek béremelésben, nem egy területen 50 százalékot meghaladó mértékben. Kifejtette, hogy a gazdaság teljesítményével összhangban, felelős módon mennek tovább ezen az úton.

Emlékeztetett arra, hogy korábban bőven 1300 milliárd forint feletti adósságot vállalt át a kormány a helyhatóságoktól, ami biztosította az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát. Banai szerint a mintegy 28 ezer önkormányzati hivatali dolgozó fele részesült béremelésben. Megerőstette, hogy erről helyben, a testületeknek kell dönteniük.

Mint fogalmazott: Olyan helyzetet teremtett a kormányzat és az Országgyűlés, ami az önkormányzatok területén, az általuk foglalkoztatottaknál is lehetővé tette a béremelést a foglalkoztatottak túlnyomó részénél, és ha folytathatjuk a politikát, akkor folytatjuk a béremeléseket is.

Az államtitkár optimista e tekintetben, és szerinte ezt az optimizmust osztják a nemzetközi szervezetek is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!