2018. február 28. 05:44

A Fidesz frakcióvezetője márciusban tárgyal az önkormányzati bérekről az MKKSZ-szel.

"Ha folytathatjuk a politikánkat, folytatjuk majd az emeléseket is" - ez volt a kormány válasza az önkormányzati dolgozók béremeléséért harcoló MKKSZ számára a szakszervezet szerint a parlamentben néhány napja tartott vitanapon. Ami azt üzenhette az érdekképviseleti képviselők számára, hogy a választásokig már nem kerül sor az általuk sürgetett bérrendezésre a hivatali dolgozók körében.

Újra leállhat a munka a hivatalokban Újra leállhat a munka a hivatalokban

Az idézett mondat Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának közlése volt. Ennél többre a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének nem maradt ideje, mert lejárt az idő, amit a parlament karzatán tölthettek - derül ki a szervezet beszámolójából.

Az MKKSZ azért küzd, hogy 10 év után végre béremelésben részesüljön 18 ezer önkormányzati dolgozó, illetve mintegy 200 ezer közszféra-alkalmazott. Az ügyet felkaroló Szél Bernadett LMP-s képviselő (egyben a párt miniszterelnök-jelöltje) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati béremelés 42 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, de erre nem jut pénzt, miközben Rogán Antal propagandaminisztériuma 46 milliárd forintot kapott.

A szakszervezet által idézett államtitkári válasz azt sejteti, hogy április 8. előtt nem lép a kormány, vagyis nem lesz döntés a bérek esetleges emeléséről. További feltétel, hogy ez a kormány maradjon hatalmon. Ami egyrészt természetes, hiszen csak ebben az esetben tud intézkedni a jelenlegi adminisztráció a béremelésről, ugyanakkor azt az ösztönzést is ki lehet olvasni a sorokból, hogy a mostani kormánypártra adják le voksaikat az érintettek, ha azt akarják, hogy napirendre kerüljön a béremelési igényük.

Mindez egyben azt is jelenthetné, hogy márciusban újra sztrájkba léphetnek a hivatali dolgozók. Idén minden hónapban felfüggesztették a munkát, egyre hosszabb időre, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek a kormánynak. Ha tovább halad ezen az úton a demonstrációt szervező MKKSZ, akkor a választás előtti hónapban már négy teljes munkanapra állna le az ügyintézés az irodákban, ahol csak a legsürgősebb esetekkel foglalkoznak ilyenkor a munkatársak.

Erre azonban a következő hetekben vélhetően nem kerül sor. Március 20-ig biztos nem, tudomásunk szerint ugyanis akkoriban ülhetnek tárgyalóasztalhoz a szakszervezet képviselői Gulyás Gergellyel, a Fidesz frakcióvezetőjével. Ami valamiféle nyitottságot azért jelez a kormánypárt részéről.

Ha ott sikerül lendíteni az ügyön, akkor okafogyottá válhat a demonstráció. De az sem kizárt, hogy ha mégsem sikerül előrelépni, akkor - tekintettel a közel három hétre rá esedékes parlamenti választásra - későbbre tolódik az újabb munkabeszüntetés. Mivel azokban a napokban a pártok kampányától lesz zajos a közélet, ez tulajdonképpen logikus döntés lenne. De a szakszervezet eközben is tenné a dolgát, keresné az egyeztetés lehetőségét.

Ehhez eddig nem kaptak segítséget a miniszterelnöktől, pedig Orbán Viktort már több levélben is megkérték, hogy jelölje ki a tárgyalófelet a kormányzat részéről. Legutóbbi levelükben arra hívják fel a figyelmet, hogy készek bírósághoz fordulni, hogy ott rendeljék el a tárgyalások megtartását.

De ennyire ne fussunk előre, térjünk vissza inkább az államtitkár által elmondottakhoz, hogy tisztán láthassuk, mit gondol a bérkövetelések megalapozottságáról a kormány. A parlament honlapjára feltöltött jegyzőkönyv szerint az államtitkár azt mondta a vitanapon a hozzászólásokra reagálva, hogy a közszférában dolgozó mintegy 700 ezer emberből több mint 550 ezren részesültek béremelésben, nem egy területen 50 százalékot meghaladó mértékben. Kifejtette, hogy a gazdaság teljesítményével összhangban, felelős módon mennek tovább ezen az úton.

Emlékeztetett arra, hogy korábban bőven 1300 milliárd forint feletti adósságot vállalt át a kormány a helyhatóságoktól, ami biztosította az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát. Banai szerint a mintegy 28 ezer önkormányzati hivatali dolgozó fele részesült béremelésben. Megerőstette, hogy erről helyben, a testületeknek kell dönteniük.

Mint fogalmazott: Olyan helyzetet teremtett a kormányzat és az Országgyűlés, ami az önkormányzatok területén, az általuk foglalkoztatottaknál is lehetővé tette a béremelést a foglalkoztatottak túlnyomó részénél, és ha folytathatjuk a politikát, akkor folytatjuk a béremeléseket is.

Az államtitkár optimista e tekintetben, és szerinte ezt az optimizmust osztják a nemzetközi szervezetek is.