Óriási lökést adott a támogatott lakáshitelek iránti keresletnek a CSOK Plusz januári megjelenése: az év első felében 172 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönhöz kapcsolódott valamilyen állami támogatás, ami több mint háromszorosa az egy évvel korábbi 54,7 milliárdnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor a támogatott hitelek új szerződéseken belüli aránya nem emelkedett ilyen drasztikus mértékben, hiszen a múlt évi mélypont után a teljes lakáshitelpiac is nagyjából a két és félszeresére bővült, ami több mint 643 milliárd forintnyi új szerződést jelentett. Mindezek nyomán a 2024 első felében megkötött lakáshitel-szerződések 26,7 százalékához kapcsolódott állami támogatás, miközben egy évvel korábban valamivel 21 százalék felett járt ez az arány.
„Az, hogy az első félévben folyósított lakáshitelek bő egynegyede támogatott, feltétlenül elismerésre méltó eredmény, ám ez az arány az elmúlt évek adatait vizsgálva nem nevezhető nagyon kiugrónak: a jegybank zöld hitelprogramjához kapcsolódó folyósítások idején, 2022-ben bőven 40 százalék felett is járt a támogatott lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül, igaz, akkor rövid időn belül jutott el több százmilliárd forintnyi friss forrás a piacra” – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A pénzügyi szakértő szerint ugyanakkor a CSOK Plusznak jelentős szerepe lehet abban, hogy az idei év első felében jelentősen nőtt a lakáshitelek egy szerződésre jutó átlagos összege: az MNB adatai alapján meghaladta a 16,9 millió forintot, miközben egy évvel ezelőtt még 10,2 millió környékén járt. A CSOK Plusznál – ha az igénylő házaspár összesen legalább három gyermeket vállal – 50 millió forint is lehet a támogatott kölcsön összege, ami vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy egy átlagos igénylő már jóval nagyobb hitelt vesz fel, mint egy éve. Az átlag növekedéséhez viszont biztosan hozzájárult a lakásár-infláció (vagyis az ingatlanárak emelkedése), és a bérek növekedése is: utóbbi például jelentősen növelte a lakáshitel felvételére készülők mozgásterét.
A lakáshitelpiac adatait vizsgálva szintén figyelemre méltó, hogy a támogatott hitelek térnyerése ellenére nem csökkent, sőt, kissé még emelkedett is a használt lakás vásárlására fordított kölcsönök aránya. A jegybank adatai szerint az év első felében közel 500 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönt fordítottak használt lakóingatlan megvételére, ami a teljes piaci torta 77 százaléka, miközben egy évvel korábban még „csak” 74,5 százaléknál járt ez az arány. Ezzel együtt az új lakások vásárlására fordított hitelek súlya is emelkedett valamelyest – 9,3-ról 10,8 százalékra –, viszont az építési és felújítási kölcsönöké csökkent. Gergely Péter szerint a használt lakások növekvő dominanciájának is több oka lehet. Az egyik, hogy – elődeivel ellentétben – a CSOK Plusz már használt lakások vásárlására is fordítható. A másik, hogy az újlakás-építések visszaesése miatt csökkent a választék az új ingatlanoknál a piacon, miközben az ingatlanpiaci áremelkedés is behatárolja a lakásvásárlásban gondolkodók lehetőségeit.
Fotó: Depositphotos
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az előttünk álló hónapok változatlanul erős keresletet hozhatnak a támogatott hitelek piacán, hiszen a CSOK Plusz igénylésére készülő családok között még sok olyan lehet, amely a lehetőségei mérlegelésénél tart. Erre utal, hogy a támogatott lakáshitel-szerződések összege a második negyedévben futott fel igazán – harminc milliárdot stabilan meghaladó havi kihelyezések mellett. Erős kereslet várható ugyanakkor a szakértő szerint a piaci feltételű lakáshiteleknél is, főként, miután azok egy részét pont a CSOK Plusz mellé igénylik kiegészítésként az ügyfelek. „Mindezek nyomán eddigi történetének egyik legerősebb évét zárhatja 2024-ben a lakáshitelpiac: bár a 2021-es, 1300 milliárd forint környéki rekord megdöntése nem vehető biztosra, az ahhoz közeli volumen elérése nagyon valószínűnek tűnik, főként, hogy az első hat hónapban már sikerült túlszárnyalni a tavalyi egész éves teljesítményt az új kihelyezéseknél” – emelte ki Gergely Péter.
A CSOK Pluszhoz kapcsolódó akciók nagyban emlékeztetnek a piaci lakáshiteleknél megszokottakhoz, ám értelemszerűen itt leginkább a kezdeti költségekhez kapcsolódó promóciókra, és nem a kamatkedvezményekre támaszkodnak a pénzintézetek.
Az Erste Bank például nem számítja fel a folyósítási jutalékot, a tulajdoni lap és a tértképmásolat díját, illetve visszatéríti az értékbecslési díjat és maximum 50 ezer forint értékig a közjegyzői díjat is.
A kezdeti költségekre vonatkozó akció fut a MagNet Banknál is, ahol most a folyósítási díjat, és a tulajdoni lap, térképmásolat költségét engedik el, az értékbecslési költséget – legfeljebb 37 ezer forintot – pedig visszatérítik. A meglévő ügyfelek és a legalább 12 millió forint kölcsönösszeget igénylők részére ezeken felül jóváírják a közjegyzői díjat, a meghatározott feltételek szerint.
Az OTP Bank szintén induló díjkedvezményeket kínál a támogatott lakáshitelei mellé, miközben a CSOK Plusz mellé igényelt piaci lakáshitelnél 0,5 százalékpontos kamatkedvezményt biztosít.
A CIB Bank CSOK Pluszt igénylő ügyfelei akár 200 ezer forintos jóváírást is kaphatnak: magáért a kölcsön igényléséért 120 ezer forint jár, újabb 40 ezer forintot hozhat a számlára, ha a hitel igénylése online vagy videóbankár segítségével történik és szintén 40 ezer forintot érhet az, ha az ügyfél a CIB CSOK Plusz Kamattámogatott Hitel igénylését megelőző 60 nappal már babaváró hitel-szerződést kötött bármely pénzintézetnél.
A K&H szintén visszatéríti, illetve elengedi a kezdeti költségek egy részét, ha az ügyfél teljesíti a promóciós feltételeket, emellett lakásbiztosítási díjkedvezményt is ad a CSOK Pluszt igénylőknek.
