<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Sikerült a kormánynak olyan mértékű nyugdíj-kiegészítésről döntenie ősszel, hogy éves átlagban növekedjen a nyugdíjak reálértéke - legalábbis a számok mentén. 

Szinte minden évben nagy kérdés, hogy mi történik majd a nyugdíjakkal, azok változása képes-e fedezni a tényleges pénzromlási ütemet. Merthogy a hatályos törvények alapján a minden évben a kormány által várt, a költségvetési törvényben rögzített infláció mértékével emelkednek a nyugdíjak év elején. A rendszer hátulütője, hogy a következő évi büdzsét nyár elején már elfogadja a kormány, az azt követő hónapokban pedig gyökeresen megváltozhat a gazdasági helyzet különös tekintettel az infláció mértékére. 

Bebiztosítottnak tűnik a kormányzati siker (Fotó: depositphotos.com)Bebiztosítottnak tűnik a kormányzati siker (Fotó: depositphotos.com)

Az idei évben is megmutatkozott ez a probléma, és már a tavaszi hónapokban látni lehetett, hogy az év eleji 3 százalékos emelésnél jóval magasabb lesz a fogyasztói árindex mértéke. Olyannyira problémás volt a helyzet, hogy az első félév végére már az 5 százalékot is meghaladta az infláció. Részben ez, részben a közelgő országgyűlési választás is motiválhatta a kormányt abban, hogy gyakorlatilag saját hatáskörben, a törvényben foglaltaktól eltérően már júniusban nyugdíjkorrekciót hajtson végre. Ez 0,6 százalékos kiegészítést jelentett. 

Néhány hónap átmeneti megnyugvás után ősszel ismét lendületes emelkedésbe fordult a fogyasztói árindex, ez pedig arra az időszakra esett, amikor a kormány a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően felülvizsgálja a nyugdíjak és infláció viszonyát. Mint azt lapunk is jelezte többször, a szabályok alapján a kormány pont egy olyan adatra alapozva értékelte a helyzetet, ami még épp alacsonyabb volt. Ezzel párhuzamosan minden elemző a közelgő őszi árrobbanásra és az infláció megugrására figyelmeztetett. Nagy kérdés volt, hogy miként kezeli a kormány ezt a szituációt. 

Végül az abban a helyzetben a legjobbnak tűnő alternatíva mellett döntöttek Orbánék. Az augusztusi állapot - a törvény alapján ezt az adatot veszik figyelembe a felülvizsgálat során - átlag 4,3 százalékos általános infláció és 3,9 százalékos nyugdíjas inflációt mutatott az év addig eltelt részére. A kormány viszont 1,2 százalékpontos kiegészítésről döntött, ami azt jelentette az év eleji emelést és a júniusi kiegészítést is figyelembe véve, hogy 4,8 százalékig egészítik ki a nyugdíjakat visszamenőleges hatállyal, ami akkor nagyon méltányos megoldásnak tűnt.

És gyakorlatilag néhány héttel az év vége - és egy hónappal az éves átlagos inflációs adat megismerése - előtt sem tűnik kevésbé méltányosnak. Sőt, ez a második kiegészítés jó eséllyel azt is biztosította, hogy a nyugdíjak reálértékét emelje a kormány, ne csak megőrizze azt, mint a törvényben rögzítette. 

Brutális árrobbanás kellene, hogy bukjanak az idősek

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlése szerint az első tizenegy hónap átlagában a fogyasztói árindex mértéke 4,9 százalék volt, míg az idősek számára mérvadó nyugdíjas infláció 4,4 százalék, miközben csak a novemberi adat brutális emelkedésről árulkodott: előbbi 7,4, utóbbi pedig 6,5 százalék volt. 

Ezekkel az adatokkal áll szemben a kormány kiegészítő emelése, mely 4,8 százalékos mértékig biztosítja az ellátások értékállóságát. Számításaink szerint amennyiben decemberben hasonló mértékű inflációt regisztrál a statisztikai hivatal, számszakilag mindenképp biztosított éves átlagban az értéknövekedés. Ennek mértéke igaz, szerény, csupán 0,4 százalékos. 

Ha decemberben is folytatódik a fogyasztói árak drasztikusnak is nevezhető emelkedése, melyre egyébként laptársunk, a Privátbankár Árkosár felmérése már rávilágított, még jó eséllyel akkor is nyugodtak maradhatnak a nyugdíjasok. 

Rögtönzött modellunk alapján, legalább 9 százalékos nyugdíjas inflácóit kellene mérni ahhoz (a novemberi 6,5 százalék után), hogy éves átlagban az összemelés mértékével, 4,8 százalékkal megegyező drágulás rögzüljön. Ekkor állna elő az a helyzet, hogy a két mutató egálban van, vagyis az évesített emelés fedezi az árak emelkedését. 9 százalékos decemberi infláció alatt az ellátások - kismértékű - értéknövekedése, afelett értékcsökkenése következik be. 

A számok alapján az Orbán-kormány tehát az előrejelzésekre alapozva úgy határozta meg a többlet kiegészítőemelés mértékét, hogy az egészen extrém áremelkedés esetén is biztosítani tudja a nyugdíjak értéknövekedését. Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy mindez éves átlagban valósul meg, tehát a különböző hónapokban eltérőeket tapasztalhattak az idősek az anyagi helyzetüket illetően. Novemberben ugyanis például az előző évhez képest mért 4,8 százalékos plusz nem tudta fedezni a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt 6,5 százalékos drágulást, az év első hónapjaiban regisztrált 3 százalék körüli infláció korrigálja az utolsó hónapok kedvezőtlen adatait. 

Összefoglalva tehát bár számszakilag a kormány - különösen a választás előtt - nagy sikerként könyvelheti el a nyugdíjak értékállóságát és annak növekedését, a történet mégis számos sebből vérzik. Problémás az inflációhoz kötött emelés, mely révén egyre jobban leszakadnak a nyugdíjak a bérektől, ennek következménye, hogy egyre több időskorú él a szegénységi küszöbnél is kevesebb összegből havonta. Probléma a nyugdíjkorrekciók késői esedékessége is, mely miatt az idősek gyakorlatilag hónapokon keresztül hitelezik a költségvetést. Megemlíthető ellenpéldaként a novemberi 80 ezres prémium is, ám ez csak egyszeri juttatás, mely nem épül be a későbbi ellátásokba, a 13. havi nyugdíj teljes összegének februári kiutalása pedig nem szolgál mást, mint választási célokat. Az eredeti tervek szerint ugyanis most csak félhavi járandóságot utaltak volna ki, Orbán Viktor azonban szinte ragaszkodott hozzá, hogy mindenáron adják oda a teljes havi összeget. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.