<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

14 éve nem látott pénzromlásról adott számot szerda reggel a KSH, hiszen az infláció novemberben 7,4 százalékra ugrott. Miután többek között az élelmiszerek ára nőtt meg látványosan, az egész társadalom, köztük a nyugdíjasok is megszenvedik ezt.

A nyugdíjasokra hullott novemberi pénzeső azt a látszatot kelti, hogy az idősek rendkívül jól jártak. Ha az inflációs folyamatokat is a juttatások mellé tesszük, akkor azt láthatjuk, hogy a helyzet messze nem olyan rózsás. A fogyasztói árak ugyanis rendkívüli módon emelkedtek, novemberben 7,4 százalékkal ugrottak meg, amire 2007 óta nem volt példa.

6 vagy 14 százalékkal drágultak az élelmiszerek

Az inflációs kosárban az egyik látványosan emelkedő tétel az élelmiszerek voltak, ezek átlagosan 6 százalékkal drágultak. Az elmúlt hónapokban a benzinárak kapcsán többször írtunk az emberek infláció-érzékeléséről. Nos, vélhetőleg

a vágtató élelmiszerárak miatt a többség úgy éli meg, hogy a hivatalos statisztikáknál gyorsabban romlik a pénzének az értéke.

Az élelmiszereken belül ugyanis az alapvető cikkek drágultak jelentősen, hiszen az étolaj 26,9, a liszt 20,2, a margarin 19,5, a kenyér 12,1, a péksütemények 11,3, a munkahelyi étkezés 10,5, a baromfihús 9,0, az éttermi étkezés pedig 8,8 százalékkal ugrik meg. Laptársunk, a Privátbankár kedden tette közzé szokásos élelmiszer-bevásárlási körképét, és az élelmiszerárak megugrását az is előrevetítette, sőt kiderült belőle, hogy a lap által vizsgált referenciakosár egy év alatt majdnem 14 százalékkal lett drágább!! Az Árkosár megállapítása szerint a drágulás miatt a margarin már-már luxuscikknek számít.

Visszatérve a hivatalos adatokra, a KSH az élelmiszerek mellett más termékek esetén is rávilágított az árak jelentős megugrására. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1 százalékkal került többe.

Sok idős helyzete válik egyre reménytelenebbé

Feltételezhető, hogy az átlag hazai nyugdíjasnak aligha van pénze új autót venni, ám így is számos olyan termék és szolgáltatás ára emelkedett, amelyeket igénybe vesznek, illetve sokan csak vennének, ha megengedhetnék maguknak. Sokak helyzete ugyanis folyamatosan romlik, és ez nem csak érzet, vagy az ellenzék hőzöngése, hanem statisztikai tény. A KSH novemberben publikált Háztartások életszínvonala című kiadványának adatai szerint ugyanis 2020-ban jócskán megugrott a nyugdíjasok esetében a relatív jövedelmi szegénység. Az előző évi 11,1 százalék után már 14,4 százalékos ennek mértéke.

Mondhatjuk erre, hogy a statisztikák mutatnak valamit, de közben a kormány az ígéretéhez híven megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, de a novemberi adatok már ezt a kijelentést is megingatják.

Idén év elején a kormány a tervezett inflációnak megfelelően 3 százalékkal emelte az idősek járandóságát, ám már az első hónapokban látszódott, hogy a pénzromlás üteme ennél magasabb lehet, majd a tavasz során ez gyakorlatilag megerősítést nyert. Erre reagálva júniusban lépett a kabinet, és 0,6 százalékos emelésről döntött. Majd a törvényi előírásoknak megfelelően az augusztusi inflációs adat alapján döntöttek a nyugdíjkorrekcióról. Az akkori fogyasztói áremelkedés alapján legalább 0,7 százalékos emelésről kellett dönteni, ám ezt megfejelték, hiszen 1,2 százalékkal nőtt visszamenőleg az idősek járandósága. Vagyis éves viszonylatban 4,8 százalékos inflációs rátáig egészítette most ki a kormány a nyugdíjakat.

Az infláció beelőzheti a nyugdíjemelést

A szerda reggel publikált inflációs számok viszont ennél is rosszabb január-novemberi pénzromlást mutatnak, hiszen az 4,9 százaléknál jár. A nyugdíjemelés mértéke tehát elmarad az inflációtól, és csak a nyugdíjprémiumnak köszönhető, hogy az idősek életszínvonala a pénzromlás miatt nem csökken.

Hozzá kell tenni, hogy a KSH a nyugdíjas inflációt is mér, ami egy „idősekre szabott” elméleti fogyasztói kosár. Ebben az alapmutatóhoz képest néhány tétel felül van súlyozva, így az élelmiszerek és a rezsiköltség is. Miután utóbbi a lakosság jelentős része számára (akik például nem tűzifával fűtenek, vagy PB-gázt használnak) rögzített, így az úgynevezett nyugdíjas infláció mind éves bázison, mind az idei 11 hónapra vetítve kedvezőbb képet mutat, mint az általános statisztika. Ugyanakkor novemberben az alapmutató havi bázison mért 0,7 százalékos áremelkedéséhez hasonló számokat mutatott ez is, éves viszonylatban pedig a nyugdíjas infláció is 6,5 százaléknál jár.

Nagy kérdés, hogy decemberben miként alakulnak a fogyasztói árak, de éles fordulatra a benzinárak csökkenése ellenére sem számíthatunk. Ez pedig könnyen azzal járnak, hogy nem csak a 11 havi, de december végén a fogyasztói árak növekedésének éves mértéke is meghaladja majd a 4,8 százalékos nyugdíjemelést. A január-novemberi időszakra a KSH a nyugdíjas háztartások körében 4,4 százalékos mértékű pénzromlást mért, könnyen lehet, hogy tovább növekedve az is eléri a járandóság emelésének a mértékét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.