<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Pont akkor került lefelé szálló ágra az infláció, amikor megállapítják a kompenzációt, de az év vége felé megint gyorsulhat az áremelkedés üteme. És jön a választás.

A nyugdíjasok körében 4,2 százalékos inflációt mért júliusban a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel az idei első nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékos inflációs adat jön ki erre a társadalmi csoportra. Ez nyilvánvalóan magasabb, mint az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés volt, vagyis az idősek kompenzációra válnak jogosulttá - amint arra az elmúlt időben rendszeresen felhívtuk a figyelmet.

A sajtóban már lázasan számolgatnak az elemzők, hogy mekkora összegre számíthatnak az érintettek, ám idén az a helyzet állhat elő, hogy a korrigált összeget is korrigálni kell. Arról van szó hogy a törvény szerint a január és augusztus közötti nyugdíjas inflációs adatból kiindulva kell meghatározni adott évben a kompenzáció összegét, tehát azt a különbözetet amivel az év eleji emeléshez képest az infláció rontotta az idősek vásárlóerejét. Ez jelen állás szerint 0,9 százalékos tétel, ám mint jeleztük, egyelőre csak a héthavi adat áll rendelkezésre, a hivatalos statisztika a nyolcadik hónap figyelembe vételével lesz teljes.

Valamivel jobb a helyzet most a boltokbanValamivel jobb a helyzet most a boltokban

Csakhogy az évnek ebben a szakában éppen lefelé szálló ágon van az áremelkedés egy évre visszatekintő üteme. Mint a szakértők rámutattak, ennek alapvetően a bázishatás az oka - vagyis az, hogy az előző évben épp ekkoriban ugrottak meg az árak, magasra emelve a bázist, amihez képest a mostani adatokat meg lehet állapítani.

Lefelé, aztán felfelé megint

Így történhetett meg, hogy a korábbi hónapokban tapasztalt, 5 százalékot meghaladó havi infláció után júliusra 4,6 százalékot mért a KSH, s a kifejezetten a nyugdíjasok fogyasztására optimalizált kosár esetében is tetten érhető ez a hatás: a júniusi 4,6 százalék után júliusban 4,2 százalékot regisztrált a statisztikai hivatal.

Ez alapján akár el is fogadhatnánk, hogy hacsak nem történik valami rendkívüli augusztusban, akkor az idősek inflációja 4 százalék körül alakul január és augusztus között, tehát a kormány ezt az adatot veszi majd figyelembe a kompenzáció megállapításakor.

Csakhogy elemzők szerint az év hátralévő részében megint gyorsulni fog az árromlás, lehet még olyan hónap az évben, amikor az idei - és hosszú időre visszatekintve is - csúcsnak számító 5,3 százalékot is meghaladhatja az adat. Az év egészében pedig 4,5-4,6 százalékos inflációt várnak. Jelenleg a héthavi átlag ebben az összevetésben (tehát a teljes fogyasztói kosárra vetítve) 4,2 százalék.

Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a nyugdíjas infláció is magasabb lehet a jelenleginél. Abban egyébként az idei év különbözik a korábbiaktól, hogy most az idősekre mért áremelkedési ütem alatta marad a teljes társadalomra mért mutatónak, aminek elsősorban az élelmiszerárak viszonylag moderált emelkedése az oka.

Ráemelnek?

Ez a termékkör ugyanis nagyobb súlyt tesz ki a nyugdíjasok fogyasztásában, így ha itt lendületes az infáció, akkor rosszabbul járnak az idősek, ha mérsékelt, akkor jobban. Ez persze relatív, mert ha nem a teljes csoportot, hanem csak egyes termékeket nézünk, akkor találunk fájó pontokat, ilyen például az étolaj júliusi 27,5 százalékos áremelkedése egy év alatt. Mint ahogy mindig az adott egyén fogyasztói kosara dönti el, hogy az átlaghoz képest mennyiben tér el a saját inflációs mutatója. S bár a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese lapunknak adott interjújában elárulta, hogy készült egy kalkulátor, ami ezt mutatja meg a felhasználóknak, s a tesztek alapján nem tapasztaltak eltérést, de ezt nem tudjuk igazolni, mert a Magyar Nemzeti Bankkal még folyamatban vannak az egyeztetések a kalkulátor élesítéséről.

Ráadásul laptársunk, a Privátbankár minapi cikke szerint megint érzékelhető árnyomás a boltokban. A lényeg: idén valószínűleg magasabb lesz 4 százaléknál a nyugdíjas infláció, ami akár megközelítheti a 4,4 százalékot is. Ebben az esetben viszont az a helyzet áll elő, hogy a novemberben várható kompenzáció összege nem fogja fedezni a tényleges árromlás mértékét.

Ilyen esetekkel a kormány jellemzően nem szembesül, pontosabban ritkán készteti cselekvésre. A korábbi években is volt arra példa, hogy az év egészében mért nyugdíjas infláció túlszaladni látszott a nyolchavin, s amikor ezt szóvá tettük a soros Kormányinfón, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a  nyugdíjasok nem szenvedhetnek sérelmet, ha még tovább nő a körükben mért infláció, akkor a kormány azt oda fogja adni. Ilyen bónusz évközi kiegészítésre azonban nem került sor.

Most viszont előállhat ez a helyzet, főleg, hogy jövő tavasszal parlamenti választást rendeznek Magyarországon, ami lépésre késztetheti a kormányt. Például a 2022-es évre beállított 3 százalékos nyugdíjemelés megtoldásával, néhány tizedszázalékponttal. De azt sem tartjuk kizártnak, hogy már a novemberben esedékes kompenzációban (ami idén a második lesz, miután a nyár elején már kiosztottak 0,6 százalékot) figyelembe fogják venni a friss inflációs adatokat.

Eközben a lendületes gazdasági növekedés komoly összegű nyugdíjprémium kifizetését engedi meg idén: ebben a cikkünkben arra jutottunk, hogy minden évközi emelést, juttatást figyelembe véve több mint 80 ezer forint jár idén az átlagnyugdíj szintjén.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.