"Úgy döntöttünk, hogy amint lehet további büntetőintézkedéseket fogadunk el Oroszországgal szemben partnereinkkel együttműködve" - fogalmazott Borrell, miután egyeztetett a tagállamok tárcavezetőivel. Közleményében a politikus azt írja, hogy a részleges mozgósítással, annektálásról szóló jogsértő népszavazások támogatásával és tömegpusztító fegyverekkel fenyegetőzéssel Oroszország a konfrontáció útját választotta.
"Az atomfegyverekre hivatkozás nem rendíti meg eltökéltségünket, elszántságunkat és egységünket, hogy kiálljunk Ukrajna mellett, és átfogó támogatást nyújtsunk ahhoz, hogy Ukrajna képes legyed megvédeni területi épségét és szuverenitását mindaddig, amíg erre szükség van" - tudatta Borrell. Az uniós főképviselő szerint a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges katonai mozgósítást pánik és elkeseredettség szülte.
"Teljesen világos, hogy Putyin el akarja pusztítani Ukrajnát" - mondta Josep Borrell újságíróknak New Yorkban, kiemelve, hogy az orosz gazdaság egyes szektorai és a háborúért felelős személyek, szervezetek ellen készülnek újabb szankciók. Azt is elmondta, hogy hisz abban, hogy a miniszterek tanácsában egyhangú támogatást kapnak majd az újabb szankciók.
A hvg.hu írása szerint Ursula von der Leyen a szankciók kapcsán azt mondta: „Készek vagyunk további gazdasági terheket róni Oroszországra, valamint az Oroszországon belüli és kívüli magánszemélyekre és entitásokra, akik politikailag vagy gazdaságilag támogatják őket. Ezenkívül további exportellenőrzést fogunk javasolni a polgári technológia tekintetében, amint Oroszország átáll a teljes háborús gazdaságra”.
Mivel a szankciós döntésekhez egyhangúság szükséges, kérdéses, hogy mi lesz a magyar álláspont. Az elmúlt napokban Szijjártó Péter külügyminiszter, de Orbán Viktor kiszivárogtatott kötcsei beszédében is azt mondta, hogy a szankciók rosszak és azokat vissza kell vonni.
