Kiugró teljesítmény jellemzi a magyar gazdaságot, miközben az alacsony bázisok miatt esetenként soha nem látott százalékos növekedést láthatunk. A Takarékbank elemzői szerint az idei bővülés 8 százalékos lehet, amit az erős második és a szerintük kedvező harmadik negyedéves növekedéssel indokoltak. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint, amennyiben a harmadik negyedévben stagnálást láthatunk, éves szinten akkor is 6,8 százalék lehet a GDP-növekedés. Negyedéves bázison az utolsó két negyedévben 1,5-1,5 százalékos gyarapodást prognosztizáltak.
Problémák esetén is 7 százalékos lehet az idei növekedés
A szakértők szerint nemcsak az idei év hozhat kiemelkedő növekedést, hanem jövőre is 7 százalék lehet a dinamika. A már közzétett transzferek (szja-visszatérítés, nyugdíjprémium, fegyveres testületekben kifizetett pénzek) 1200 milliárd forintot juttatnak a lakosságnak. A minimálbér és a garantált bérminimum majdnem húsz százalékos emelése esetén pedig a jövő évi növekedés a hét százalékos várakozást is meghaladhatja. Míg az idei évet egyértelműen a beruházások húzták, amihez jelentős mértékben hozzájárultak a kormányzati támogatások és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) NHP Hajrá-programja. A jövő évben pedig berobbanthat a fogyasztás, így a mostani stabil bővülés át fog húzódni 2022-re is.
A járvány negyedik hulláma megkezdődött, ami a gazdaságban is bizonytalansággal jár. Az átoltottságnak köszönhetően komoly korlátozásokra nem számítanak a Takarékbank elemzői. Emellett az ipar tartogat még kérdőjeleket, ott az ellátási láncok problémái és a chiphiány is bizonytalanságot szül. Ugyanakkor az idei növekedést még ezek sem fogják derékba törni, így idén szerintük egy pesszimista szcenárió esetén is 7 százalék feletti lesz a bővülés.
Az idei évben a régióban Magyarország az egyik legjobban teljesítő gazdaság lesz, és várhatóan 2022-ben is hasonló lesz a helyzet. Európában az egyes országok kilábalását nagymértékben határozza meg az átoltottság alakulása, a gazdasági szerkezet, így az idei felpattanás mértéke is igen különböző lehet. A turizmustól erőteljesen függő dél-európai országok jelentős hátrányból indulnak. Ezt enyhítheti az uniós helyreállítási alap, amely döntően a nagyobb visszaesést elszenvedő országokat támogatja. Magyarországon az idei és a jövő évi növekedés akkor lehet a vártnál kicsit gyengébb, ha a járvány negyedik hulláma az előrejelzettnél sokkal súlyosabb lesz.
Átmenetileg szállt el az infláció
Az összes gazdasági adat közül az inflációban van a legnagyobb bizonytalanság. A Takarékbank elemzői szerint novemberig növekedés várható, akkor érheti el a csúcsát az árak növekedése. Onnan viszont megfordulhat a trend és látványos lassulás jöhet.
Az infláció augusztusban 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 százalékról, döntően az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 3,6 százalékra nőtt. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt az MNB kamatemelési ciklusának elindítása, ráadásul felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
Egyes nyersanyagárak (kukorica, réz) korrekciója azonban némileg tompíthatják a kockázatokat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az idei év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe.
Ugyanígy egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa. Mivel a tavaly nyári hónapokban az üzemanyagok már drágábbak voltak, a bázishatás miatt kevésbé fogja felfelé húzni az inflációt, ami így a mérséklődés irányába hat, majd az év végén visszaeső bázisárak miatt az infláció újra meghaladhatja az 5 százalékot: novemberben elérheti az 5,6-5,7 százalékot is. A jövő év elejétől viszont meredeken visszaeshet, az év második felében pedig elérhetőnek tűnik a 3 százalékos inflációs célkitűzés.
A Takarékbank elemzői idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,5 százalékkal. Ugyanakkor a szakértők szerint a külső piaci hatások, legyen szó akár a nyersanyag-, akár az energiaárakról, komoly bizonytalansággal járnak. Ezen túl a munkaerőpiaci folyamatok is kérdőjelekkel járnak, nehéz becsülni az esetleges ár-bér spirál hatást.
Egyre kevesebb a szabad munkaerő
A munkanélküliségi ráta 4,1 százalék maradt június és augusztus között az előző három havihoz hasonlóan. Egy év alatt 40 ezerrel, 4,659 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint idén 4 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék lehet a munkanélküliség.
A munkaerőhiány is hozzájárul az idei erős bérdinamikához, az első hét hónapban 8,4 százalékkal nőttek a keresetek, így az alacsonyabb minimálbér ellenére is látványos volt a bérek növekedése. A piaci folyamatokra a jövő évben rátesz egy lapáttal a minimálbér emelése. Az szja-visszatérítés miatt pedig megugrik a nettó bérnövekedés. A nettó és a bruttó bérek elválását növeli a 25 év alattiak szja-mentessége. A nettó bérek növekedése a Takarékbank becslése szerint 4-4,5 százalékkal haladhatja majd meg a teljes gazdaságot, tekintve a bruttó bérek emelkedését.
Átmenetileg ugrik meg az adósság
A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházásösztönzési támogatások hatására az idei év első nyolc hónapjában 1901 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb lett volna. 2020-ban a kifejezetten magas finanszírozási igény, és a tartalékok feltöltése miatt - az Eximbank beszámításával - az államadósság a GDP 80,1 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 65,5 százalékról.
Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 78,1 százalékra, 2022-ben 75 százalék közelébe süllyedhet. Érdemes kiemelni, hogy a korábban vártnál erősebb gazdasági növekedés automatikusan szorítja le a GDP-arányos adósságot.
