Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter arról beszélt, hogy már jövőre a GDP 2 százalékát költheti Magyarország honvédelmi célokra, és ennek ötödét fordíthatják új fejlesztésekre.
A jövő évi költségvetésben - a vállaltnál egy évvel korábban - Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékot, amelyre a Honvédelmi Alap is garanciát jelent. A 2023-as költségvetés biztosítja a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához - jelentette ki a honvédelmi miniszter szerdán.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány évekkel megelőzve régiós versenytársait, felismerte a haderőfejlesztés fontosságát. 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét napjaink biztonsági környezete - a migrációs válság és a pandémia után a szomszédunkban zajló háború - is hangsúlyozottan igazolja.
A Honvédelmi Alap jelenti a garanciát arra, hogy egyrészt a Magyar Honvédség a haza védelméhez szükséges minden eszközt beszerezhessen, másrészt pedig, hogy visszaadja a magyar katonáknak a szolgálatukért járó megbecsülést, újraépítve a katonai pálya megtépázott méltóságát.
Mindezek mellett azonban az Alap segítségével a Magyar Honvédség a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kíván adni a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A nemzeti védelmi ipar újjáalakítása is nagyobb sebességi fokozatba kapcsol, amellyel tovább erősíti Magyarország gazdaságát új munkahelyek létrehozásával.
Új fejlesztések, innováció
A Honvédelmi Minisztérium 2023-ban - a NATO előírásainak megfelelően - a védelmi kiadások több mint 20 százalékát fejlesztésekre fordítja.
A miniszter kiemelte: a magyar kormány továbbra is nemzetstratégiai célnak tekinti, hogy a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, komoly elrettentő erőt felmutatni képes, bátor, innovatív és high-tech hadsereget építsen. Ezért 2023-tól három fő területre kell koncentrálni: katonáink egyéni és műveleti felszerelésének fejlesztése és beszerzése, a meglévő beszerzések integrálása a Magyar Honvédség eszközparkjába, végül az új csapásmérő és egyéb technológiák rendszerbe állítása.
A kormányzati szerkezetátalakítás után a védelmi ipar is a Honvédelmi Minisztériumhoz került. Ennek jelentősége felerősödik, hiszen Magyarország egy modern, 21. századi haderőt és hadsereget épít, és ebben minden innovatív gondolatnak, technológiai folyamatnak szerepe van.
2023-ban is folytatjuk a haderőreformot, fejlődik a hadiipar és a védelmi innováció, valamint elérjük a NATO által elvárt költségvetési szintet!
A védelmi innováció Magyarország nemzeti biztonsági érdeke, mivel ezáltal a nemzet csökkenti az importfüggőségét, növeli az ellátásbiztonságot, és képes korszerűsíteni a rendszeresítésre kerülő védelmi eszközöket, ezáltal növelve a haderő hadrafoghatóságát.
A haderőfejlesztés folytatásával Magyarország tovább erősíti pozícióját a NATO védelmi szövetségén belül, amit 2022-ben jelentős nemzetközi szerepvállalással már sikerült bizonyítani. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a Magyar Honvédség Gripenjei 4 hónapon át védték a balti légteret a közös szövetségesi misszió kereteiben, a koszovói KFOR missziónak az utóbbi 1 évben magyar parancsnoka volt, az orosz-ukrán háború nyomán létrehozott 4 új harccsoport egyike pedig Magyarországon, magyar vezetéssel jött létre.
(MTI)
