A Monetáris Tanács mai ülésén csak a jegybanki alapkamatot vitte le 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra, a két és fél hónapja módosított többi kondícióhoz nem nyúlt. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig 1,85 százalékos.
A kamatszint módosítására a piac nem számított. Ezért a 15 órakor megjelenő közleményt érdemes figyelni. Jelenleg adatvezérelt üzemmódban van a jegybank, folyamatosan értékelik a beérkező adatokat és a kilátások változását.
A mai ülés érdekessége volt, hogy Nagy Márton távozásával Virág Barnabás vette át a feladatait, a hitelösztönzés kivételével, az ugyanis átkerült Patai Mihály alelnökhöz, aki Matolcsy György első számú helyettesévé lépett elő a rendeletalkotási jogkörben. 15 órakor nemcsak a kamatdöntő ülés jegyzőkönyve jelenik meg, hanem Matolcsy György vezetésével a teljes MNB-vezérkar tart online sajtótájékoztatót, amelyről természetesen lapunk is beszámol.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva azt mondta, hogy a kamatcsökkentés meglepetést jelent, mert az elmúlt években a jegybank nem az alapkamat módosításával, hanem egyéb, nem konvencionális eszközökkel alakította a monetáris feltételeket. Hozzátette, legutóbb 2016-ban módosította az alapkamat szintjét a jegybank.
“Az időzítés szintén meglepetés. Arra ugyanis számítottunk eddig is, hogy az év során a jegybank a hozamgörbe rövid oldalát lejjebb szeretné szorítani. Azaz a rövid kamatokat a 0,9 százalékos szintről 0,5 százalék körüli tartományba mérsékelné. Erre azonban nem most, hanem a következő hetekben, hónapokban számítottunk” - tette hozzá a K&H Bank szakembere. “A mostani lazítás mögött feltehetően az állhat, hogy a jegybank a kedd délután megjelenő prognózisában lefelé módosítja majd a korábbi GDP-előrejelzését (ez azóta be is következett). A kamatcsökkentéssel pedig a járvány miatt visszaeső gazdaság élénkítését próbálja támogatni.” Emellett szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy az elmúlt hetekben a régiós jegybankok is csökkentették az alapkamat szintjét.
Németh Dávid szerint a mostani döntés arra utal, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat az alapkamat szintje a monetáris feltételek alakításában.
