Karácsony Gergely az Mfornak: „Az uniós forrásokat elhozni sem könnyű, felhasználni pedig még nehezebb”

Szerdán nyújtja át a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a Tisza-kormány vidék- és településfejlesztési miniszterének, Lőrincz Viktóriának azt a 23 pontból álló javaslatcsomagot, ami a hazai önkormányzati rendszer reformjának lehetséges irányait foglalja össze.

„Az elmúlt 15 évben nem alakult ki érdemi párbeszéd a kormányzat és az önkormányzatok között” – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ társelnöke.

„A holnapi tárgyalással az a célunk, hogy elkezdődjön az együttműködés a felek között. Mi is érdekeltek vagyunk a kormányzat sikerében, ami hatékonyan működő önkormányzatok nélkül csak kisebb eséllyel valósulhat meg. Nagy reményeket fűzünk a szerdai megbeszélés elé”

– tette hozzá.

A MÖSZ által kidolgozott javaslatcsomag két nagy részre osztható. Vannak rövid távon, még az idén megoldandó finanszírozási és deregulációs kérdések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy nagyon sok magyarországi önkormányzat ne kerüljön nehéz pénzügyi helyzetbe az év végére. Emellett közép- és hosszú távú stratégiai elképzelések is szerepelnek a dokumentumban.

Mi lesz a szolidaritási hozzájárulással?

„Örömteli, hogy meg tudjuk kezdeni az egyeztetéseket az új kormánnyal. Amit mi kérünk, az a partnerség” – vette át a szót Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és a MÖSZ társelnöke.

Felidézte, hogy az elmúlt 10-15 évben nemcsak jogköröket, hanem forrásokat is veszítettek az önkormányzatok, amelyeket fokozatosan vissza kell pótolni. Majd kiemelt néhányat a legfontosabb célkitűzések közül.

• A MÖSZ fenntarthatatlannak tartja a szolidaritási hozzájárulás rendszerét. „Ez talán helyes célból indult el, de büntetőadóvá vált azon önkormányzatok számára, akik jelentős saját bevétellel rendelkeznek” – hangsúlyozta Karácsony Gergely, hozzátéve: a szolidaritási hozzájárulás rendszerét fokozatosan, néhány év alatt ki kell vezetni.
• 2027-ben a szolidaritási hozzájárulás mértékét az adott település előző évi (tehát 2026-os) helyi iparűzési adóbevételének 15 százalékában kellene maximalizálni. Ezzel együtt ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat a központi költségvetés nettó befizetője legyen.
• Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a Versenyképes járások programot le kell zárni, a hozzákapcsolt Területfejlesztési Alap rendszerét meg kell szüntetni. Emellett azt kérik a kormányzattól, hogy már az idei év második felére vonatkozó helyiiparűzésiadó-bevételi többletet se kelljen az önkormányzatoknak befizetniük a költségvetésbe.
• A főpolgármester kiemelte, hogy új, átlátható és igazságos települési és területi kiegyenlítő programot kell alkotni, amelynek forrását a szolidaritási hozzájárulás egy régión belül megvalósított, átalakított rendszere biztosítaná.
• Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy az előző kormány egy 30 éves hagyományt felrúgva megszüntette a helyi közösségi közlekedés fenntartásához szükséges állami normatívát. Ezt vissza kell állítani.

Önkormányzati autonómia, iskolák fenntartása

„Magyarországon 3178 önkormányzat létezik és közülük nagyjából 2800 településen 5 ezernél kevesebben élnek” – mondta Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke.  

Egy javaslatot is megfogalmazott: szerinte érdemes lenne megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a helyben fizetett személyi jövedelemadó egy része maradjon az önkormányzatnál.

„Ezáltal a legkisebb közösség munkavállalói is jobban motiválhatók lennének, ha az adóforintjaik egy része a településen maradna” – jelentette ki Eszes Béla, hozzátéve, a kistelepülések számára különösen fontos lenne, hogy a gépjárműadó a következő négy évben fokozatosan, 2029-ig 100 százalékban visszakerüljön az önkormányzatokhoz. A polgármester szerint ezt az összeget kötelezően az utak javítására, a kátyúk betömésére, a közlekedésbiztonság javítására lehetne fordítani.

Emellett megemlítette a rendkívüli kiegészítő támogatások rendszerének átalakítását is. Ennek jogalapja nem egyszerűsíthető le a 60-90 napos kifizetetlen számlák mennyiségére, hanem a kistelepüléseknek a valós szükségleteik alapján kell költségvetési támogatáshoz jutniuk.

Hozzátette, hogy az elmúlt 10-16 évben hűbéri rendszerek alakultak ki („a Jászságban is”) a központi forráselosztásban. „A Tisza-kormány által megígért vizsgálatoknak arra is ki kell térniük, hogy politikai alapon mely önkormányzatok kerültek finanszírozási hátrányba. Ezeknek a mulasztásoknak a jóvátételét szeretnénk kérni” –  közölte Jánoshida polgármestere.

Majd a központosítás kérdésére tért ki. Eszes Béla szerint a szubszidiaritás elve alapján meg kell vizsgálni, hogy mely feladatkörök vannak jobb kezekben helyi, önkormányzati szinten, és mely hatáskörök maradjanak inkább állami kézben.

Az Mfor kérdésére a MÖSZ társelnöke elmondta, hogy sok önkormányzati kolléga megijedhet az iskolák fenntartásának költségeitől a tankerületi rendszer esetleges átalakítása miatt. Ugyanakkor az iskolák finanszírozási igényének függetlennek kell lennie attól, hogy éppen az állam vagy az önkormányzat a fenntartó.

„Az önkormányzatok csupán a lehetőséget szeretnék. Vagyis, hogy az iskolákat akár önállóan, akár más települések társulásában is elláthassák, dönthessenek erről a kérdésről” – mondta Eszes Béla.

Érdeklődésünkre Karácsony Gergely hozzátette, hogy az önkormányzatoknak mindenképp vissza kell kapniuk az építéshatóság, építésfelügyelet feletti jogkörüket. Miként a gyámügy és a védőnői hálózat irányításának jogát is.

„Az oktatás egy nehezebb kérdés. Hosszabb távon az alap- és középfokú iskolák  fenntartása is lehetne újra önkormányzati feladat ott, ahol ezt a települések vállalják. Azonban az oktatás túl nagy ágazat ahhoz, hogy gyorsan és hűbelebalázs módra visszakerüljön minden települési szintre. Ez a decentralizáció felé haladó megközelítés egybecseng a Tisza választási programjával”

– fogalmazott a főpolgármester.

Uniós források, polgármesteri fizetések

Karácsony Gergelytől azt is megkérdeztük, hogy a múlt héten bejelentett, 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrás feloldásáról szóló politikai megállapodás milyen új lehetőségeket nyithat a budapesti városfejlesztésben.

„Az uniós forrásokat elhozni sem könnyű, felhasználni pedig (a helyreállítási alap pénzeinek esetében nagyon szűkös, augusztus 31-ig meglévő határidő miatt – a szerk.) még nehezebb”

– reagált Karácsony Gergely.

Hozzátette, hogy még az előző kormány idején a főváros az uniós kohéziós forrásokra alapozva összesen 300 milliárd forintnyi beruházást igénylő városfejlesztési terveket dolgozott ki. „Ezeknek a forrásoknak a túlnyomó része nem érkezett meg. Már az önmagában óriási előrelépés lenne, ha ezekhez a pénzekhez hozzájutnánk”.

Karácsony Gergely megemlített villamos- és trolibuszbeszerzési projekteket, a Nagykörút és a pesti alsó rakpart felújítását is.

„Tele vagyunk ötletekkel. A főváros készen áll arra, hogy segítsen a kormányzatnak abban, hogy ne legyen forrásvesztés, illetve, hogy az uniós pénzeket gyorsan le tudja hívni és felhasználni” – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy mit gondol a polgármesterek cikluskorlátozásának ötletéről. Válaszában Gémesi Györgyre és Eszes Bélára mutatott, akiket 9-szer, illetve 7-szer választották meg a településük irányítására. „Nem gondolom, hogy ők diktatúrát vezettek volna be. Ha a választópolgárok bíznak egy polgármesterben, akkor joguk van arra, hogy rájuk bízhassák a település vezetését” – fogalmazott.

A polgármesteri fizetések esetleges csökkentése kapcsán Karácsony Gergely azt mondta, hogy szerinte ez egy rossz vita. „Nyitott vagyok arra, hogy legyen egy szerény mértékű, szimbolikus korrekció, de ne ezen legyen a hangsúly. A magyarországi önkormányzatiság helyreállítása egy sokkal fajsúlyosabb kérdés.”