November közepén Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével tartott sajtótájékoztatóján 11 pontból álló adó- adminisztrációkönnyítő csomagot jelentett be. Az akkor még csak elképzelés szinten létezett intézkedésekről, melyek főleg az egyéni vállalkozókat, kisebb vállalkozásokat érintik, lapunk is beszámolt.
A kabinet másik nagy dobása a kormányfő által „adóforradalomnak” nevezett intézkedés, mely az édesanyák adómentességének kiterjesztését és a családi adókedvezmény emelésének szabályait takarják.
Január 1-jével ezek miatt számos változás lépett hatályba az adózási rendszeren belül, ezeket mutatjuk be most.
Nyugodtan tankoljon!
A kormányzat 2024 őszén létrehozta az automatikus, inflációkövetés módszerét, ez a gépjárműadóra, a regisztrációs adóra, az átírási illetékre és a jövedéki adóra vonatkozik. A rendelkezés szerint ezek az adónemek január 1-jével az előző év júliusi éves infláció mértékével emelkednek, ez most 4,3 százalék volt. Utóbbi, azaz a jövedéki adó esetében a kormány már ősszel meglebegtette, az érintett termékek közül az üzemanyagok adójára vonatkozó emelést fél évvel elhalaszthatják.
A kormányzati elhatározásra végül az Országgyűlés is igent mondott. Ez azt jelenti, hogy mind a benzin, mind a gázolaj esetében az áfával együtt 8-9 forintnyi emelés csak júliustól lesz érvényes.
Lapunk szombatonként nemzetközi összehasonlító elemzéssel jelentkezik, az Mfor Üzemanyagár-figyelő cikkeit ide kattintva olvashatja! >>>
Szülőnek lenni nemcsak jó, de meg is éri
Októbertől az édesanyák adómentessége kibővült a háromgyermekesekével, január 1-jén azonban megindult a kétgyermekesek adómentességének felmenő rendszerben történő bevezetése. Az idei évtől ebből a körből a 40 év alattiak kerültek az személyi jövedelemadó (szja) alóli mentesség hatálya alá, ami a következő években, 2029-ig fog kiterjedni valamennyi kétgyermekes anyára.
A kedvezmény nem automatikus, ehhez az érintetteknek adóelőleg-nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozat újdonsága, hogy folytatólagos, azaz nem kell évről évre újabb dokumentumot kitölteni.
A technikai részleteket ebben a cikkünkben ismertettük:
Aki elmulasztja a kitöltést, attól a munkaadó vagy kifizető az általános szabályok szerint fogja levonni az adóelőleget, a mentesség pedig az éves adóbevallásban lesz érvényesíthető, abban lehet majd a levont, de visszajáró adót is visszaigényelni a következő év tavaszán.
Fontos kiemelni, hogy
az szja-mentesség csak a munkával szerzett jövedelmekre (ideértve az egyéni vállalkozásból származó, illetve az őstermelői jövedelmet is) vonatkozik, azaz például ingatlan, ingóság értékesítése, osztalékbevétel, árfolyamnyereség után továbbra is jövedelemadót kell fizetniük az édesanyáknak.
Aki azonban gyermekes szülő, de nem jogosult szja-mentességre, annak is bővültek a kedvezményei. A családi adókedvezmény megduplázását Orbán Viktor miniszterelnök 2024-es tusványosi beszédében jelentette be, később az is kiderült, erre két ütemben, 2025. július 1-jével, illetve most, 2026. január 1-jével került sor. A kedvezmény nettó összege 2011 és 2025 között sem az egy- sem a három- vagy többgyermekesek esetében nem változott, az egygyermekesek esetén havi 10 ezer, három vagy több gyereket nevelők esetében gyermekenként havonta 33 ezer forint volt. A kétgyermekesek esetében kicsit más volt a helyzet. Kezdetben ők is gyermekenként havonta 10 ezer forint kedvezményben részesültek, ez az összeg azonban 2016 és 2019 között négy ütemben gyermekenként havi 20 ezer forintra emelkedett.
A júliusi kedvezménybővítés után az egygyermekesek havi 15 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi 30 ezer, míg a három- vagy több gyermeket nevelők gyermekenként havi 49 500 forint jóváírásban részesültek.
Ezek az összegek nőttek tovább január 1-jével rendre 20 ezer, 40 ezer, illetve 66 ezer forintra eltartottanként.
Korábban lapunk kiszámította, a kedvezmény megduplázása gyakorlatilag azt jelenti, hogy annak összege ismét eléri 2011-es vásárlóértékét.
A kedvezmény igénybe vételére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint az adómentesség esetén, azaz nyilatkozni kell róla. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy
ha az adóalap nem nyújt fedezetet arra, hogy a kedvezményt teljesen igénybe vegyék, akkor az az adózótól levont járulékokra is érvényesíthető.
Egyéni vállalkozók: további könnyítések
A főfoglalkozású egyéni vállalkozók (mind a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, mind az átalányadózást választók), továbbá a főfoglalkozású társas vállalkozók minimálisan fizetendő járulékának alapja a minimálbér és a „diplomás minimálbérként” is emlegetett garantált bérminimum emelése miatt szintén emelkedik, a szociális hozzájárulási adót (szocho) azonban az eddigi, a társadalombiztosítási (tb) járulék alapjának 112,5 százaléka helyett csak 100 százaléka után kell megfizetniük. Így ha valaki a minimálbér után fizet szochót, az a tavalyi 327 150 forint helyett januártól 322 800 forint után teszi meg, míg garantált bérminimum alkalmazása esetén a szochoalap a tavalyi 392 400 forint után 2026-ban 373 200 forint lesz.
Az átalányadózók még egy könnyítésnek örülhetnek: a fő szabály szerint alkalmazott 40 százalékos vélelmezett költséghányad 2026-ban 45, 2027-től pedig 50 százalék lesz, vagy ha úgy tetszik, míg tavalyig a bevételük 60 százaléka volt a jövedelem, idén ez már csak 55, 2027-től pedig 50 százalék, vagyis ennyivel alacsonyabb mérték után kell személyi jövedelemadót fizetniük. A minimálbér emelkedése miatt nekik az adómentes jövedelem határa is emelkedett: 1 millió 936 ezer 800 forintnyi jövedelemig (vigyázat, nem bevételig!) mentesek az szja alól.
Az átalányadózókra vonatkozó részletes változásokat ebben a cikkünkben írtuk meg részletesen, pontos számokkal:
Nem anyagi, hanem adminisztrációs könnyítés is érinti az egyéni vállalkozókat: az idei évtől kezdve a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választók – az átalányadózókhoz hasonlóan – nem havonta, hanem csak negyedévente (de továbbra is havi bontásban), a negyedévet követő hónap 12. napjáig (vagy az azt követő munkanapig) lesznek kötelesek járulék- és szochobevallást benyújtaniuk és a közterheket megfizetniük. Ugyancsak adminisztrációs könnyítést jelent, hogy az egyéni vállalkozóknak ezentúl nem kell külön biztosítottként bejelentkezniük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), azt helyettük bejelentkezéskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvégzi.
Legyen Ön is kisvállalkozó!
A kabinet hosszú idő után 2025 január közepén visszamenőleges hatállyal emelte meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millió, amivel kisebb kalamajkát is okozott. Ezt a bakit a kabinet most nem követte el, már az őszi adócsomag részeként úgy döntöttek, továbbemelik az összeghatárt január 1-jével:
2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-tól pedig 24 millió forint árbevételig választható az alanyi áfamentesség.
Ez az intézkedés nemcsak anyagi könnyebbséget jelent a vállalkozóknak, vállalkozásoknak, hanem adminisztrációs tehertől, az áfabevallási kötelezettségtől is megszabadulnak. Szintén adminisztrációs könnyítést jelent a legkisebb vállalkozásoknak, hogy az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó összeghatárok közül a mérlegfőösszegé 180 millió, a nettó árbevételé pedig 360 millió forintra emelkedett.
Megemelkedett a társaságiadó-előleg fizetésének gyakoriságát szabályozó értékhatár is. 2026-tól azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az előző évi adóterhelése elérte a 20 millió forintot, havonta kell adóelőleget fizetniük, korábban ez az értékhatár 5 millió forint volt.
Bővül a kisvállalati adó (kiva) választásának lehetősége is, ami elsősorban a magas személyi jellegű kifizetésekkel (gyakorlatilag magas bérköltségaránnyal) rendelkező, illetve a növekedési fázisban levő vállalkozások számára kedvező adózási forma. Január 1-jétől
a kiva választására jogosító bevételi értékhatár 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra, az átlagos statisztikai létszám határa pedig 50 főről 100 főre emelkedik.
A korlátok számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait együtt kell figyelembe venni.
A fenti intézkedéssel összhangban a kivaalanyiság megszűnésének kritériumai is megemelkedtek: 6 milliárd helyett 12 milliárd forintos éves árbevétel, illetve 100 helyett 200 fő lett a kilépési létszámkorlát, azaz a kivás cég megszűnik ilyen adózási formára jogosult lenni, ha a fenti korlátok valamelyikét túllépi.
A 11 pontos intézkedéscsomag általunk eddig nem tárgyalt eleme a kiskereskedelmi különadó. A négykulcsos adó mértékei (0, 0,15, 1, illetve 4,5 százalék) nem változtak, de a sávhatárok 500 millióról 1 milliárd, 30 milliárdól 50 milliárd, illetve 100 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedtek. Ez a kisebb vállalkozások számára azt jelenti, hogy ha kiskereskedelmi tevékenységet végeznek, akkor a különadómentes bevételük 1 milliárd forintra emelkedett január 1-jével.
