2024. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5 százalékkal pedig az előző havikat, közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Ezúttal a legnagyobb meglepetés talán az volt, hogy az elmúlt hónapokhoz képest nem volt olyan anomália, ami miatt az elemzői várakozások borultak volna. Korábban ugyanis számos alkalommal fordult elő az idei évben, hogy a KSH adati nem feltétlen voltak összhangban a gyakorlati tapasztalatokkal. De a múlt hónapban például egy akció miatt a távközlési szolgáltatásoknál mutattak ki jelentős árcsökkenést, ami az inflációs alapmutatót is érdemben javította. Érdekesség, hogy havi bázison a hivatalos statisztika szerint – kisebb mértékben – folytatódott ezen a területen az árcsökkenés, miközben az átlagfogyasztók ezt a telefon és internetes számlájukban aligha tapasztalták. A magyarázat egyébként az lehet, hogy az inflációban nagy csökkenést okozó szolgáltatáscsomag továbbra is a korábbi feltételek mellett érhető el.
A fogyasztói árindexnek jó ideje vitatott (másik) pontja volt a háztartási energia árának elszámolása, a KSH ugyanis a kétféle (rezsicsökkentett és lakossági piaci) árat fogyasztásarányosan arányosítja. (Érdemes megjegyezni, hogy a hazai szakmai fanyalgások ellenére a KSH szakmai tevékenységét rendszeresen monitorozó Eurostat nem emelt kifogást ez ellen a metódus ellen.) A folyamatosan csökkenő lakossági fogyasztás miatt az elmúlt bő egy évben az energiaárak látszólag paradox módon (hiszen azok rögzítve voltak) folyamatosan estek a statisztikák szerint, ami értelemszerűen az inflációt is mérsékelte. Ezúttal viszont fordult a kocka, havi bázison a KSH szerint a háztartási energiáért átlagosan 0,4 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gáz 1,5, a vezetékes gáz 0,9 százalékkal drágult.
Az idei gyenge gazdasági növekedés kapcsán Nagy Márton gazdasági miniszter rendszeres észrevétele volt, hogy a lakosság túl óvatos, és nem fogyasztja el a megnövekedett bértömeget. Érdemes megjegyezni, hogy miközben historikusan az idei fogyasztásbővülés erősnek tekinthető, az emlegetett óvatossági motívum is megfigyelhető. Hogy ez miként változik a jövő évben, abban nagy szerepe lehet a várakozásoknak és például az infláció érzékelésnek is.
Ebben, vagyis az infláció érzékelésében pedig az élelmiszer és üzemanyagáraknak kiemelt szerepe van. Így az a tény, hogy a KSH szerint az élelmiszerinfláció mind éves, mind havi bázison meghaladta az alapmutató értékét, a kormány számára sem jó előjel. A statisztika szerint az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 39,3, a tejé 16,6, a csokoládé és kakaóé 12,8, a gyümölcs- és zöldségléé 11,7, az étolajé 10,1, a tojásé 9,8, a vaj, vajkrémé 9,7, az éttermi étkezésé 7,9, az alkoholmentes üdítőitaloké 6,3 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 6,4, a cukoré 5,8, a margariné 2,7 százalékkal csökkent.
Fotó: Depositphotos
Havi összehasonlításban az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 11,9, a gyümölcs- és zöldséglé 3,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,8, a tejtermékek 1,7, a sertéshús 0,7, a liszt 0,5 százalékkal került többe.
Érdemes kiemelni, hogy a hivatalos statisztikánál jóval nagyobb drágulást érzékelhetünk. A szintén a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Privátbankár Árkosár felmérése ugyanis nagy ugrást mutatott a november elején felvett adatok szerint. Az eltérést ugyan magyarázhatja, hogy a KSH sokkal mélyebb merítésével szemben kollégáink 30 tételből álló kosarat vizsgálnak havi gyakorisággal, ám ezek olyan termékek, amit a háztartások döntő többsége fogyaszt, tehát amikor a boltban járunk, akkor az ott tapasztaltak fogják meghatározni az inflációs érzékelésünket, nem pedig a hivatalos statisztika. Az Árkosár felmérés szerint pedig novemberben 7 százalék fölött drágultak az élelmiszerek a hazai hipermarketekben.
Rossz hír, hogy a decemberi adatok már 10 százalék feletti drágulást mutatnak ebben a 30 terméket összesítő kutatásban. Ennek következtében hiába állítja azt a kormány, hogy legyőzte az inflációt, az emberek minden idők legdrágább karácsonyi bevásárlása elé néznek. Ennek hátterében egyébként nemzetközi folyamatok (energia és üzemanyagárak drágulása) mellett a forint gyengülése vagy a hazai adópolitika (a legmagasabb európai áfakulcs, amit további különadóval fejeltek meg) is szerepet játszik.
Ha tehát valami előre nem látható statisztikai meglepetés nem írja felül, akkor az infláció decemberben tovább fog gyorsulni, és valószínűleg 4 százalék feletti lesz éves bázison a pénzromlás üteme. Ez pedig az elemzők szerint kényszerpályára teszi a monetáris politikát is, hiszen a jegybank elnökének személyétől függetlenül nem lehet majd büntetlenül lazítani a feltételeken. Természetesen nem zárható ki teljes mértékkel, hogy Varga Mihály színre lépése kamatcsökkentést hoz majd, ám ennek aligha lehet más az eredménye, mint érdemi forintgyengülés.
