Kiderült: 500-600 millió is szunnyad egyesek bankszámláin

Makró Bank

2026. január 14. 09:27

2025-ben tovább nőttek a privátbankok által kezelt vagyonok, annak ellenére, hogy a forint erősödése miatt a devizába tett eszközök leértékelődtek – derül ki a friss Privátbanki Körképből.

Tavaly is folytatódott a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok és az azokat tartalmazó számlák számának növekedése – derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk által elkészített legfrissebb Privátbanki Körképből.

A privátbanki szektor által kezelt összvagyon 2025 végén 10 százalékkal haladhatta meg az egy évvel korábbit, s új rekordot felállítva immár közel került a 13 ezer milliárd forinthoz.

Egy év alatt a legjobban, több mint másfélszeresére, 622 milliárd forintra a Hold Alapkezelő által menedzselt vagyonok gyarapodtak, az Equilor Befektetési Zrt. a 2024 véginél 40 százalékkal több, 458 milliárd forintnyi ügyfélpénzt kezelt, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a CIB állt fel, ahol az egy évvel korábbinál 18 százalékkal több, 720 milliárd forint fialt.

A legtöbb privátbanki vagyont, 3676 milliárd forintnyit 2025 végén változatlanul az OTP Bank kezelte.

A privátbanki számlák 2025-ben 3 százalékkal nőhettek, s számuk már meghaladhatja a 64 ezer darabot.

Egy számlán a hazai privátbanki szolgáltatók közül (vagyis a bécsi székhelyű, de itt is jelenlévő Gutmannt nem számítva) a Hold ügyfelei tartották 2025 végén átlagban a legtöbb vagyont, közel 600 milliót, míg az egykori testvércég, a Concorde kliensei 555 milliót.

Ahhoz, hogy valaki privátbanki ügyféllé váljon, legalább 20 millió forint „beugróra” van szükség, de akad olyan pénzintézet, amely 300 millió forintos, sőt, 1 millió eurós (ez jelenlegi árfolyamon közel 386 millió forint) alsó limitet húzott.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Újabb szeg a GDP koporsójában – elemzői verdikt a lehangoló építőipari adatról

Újabb szeg a GDP koporsójába – elemzői verdikt a lehangoló építőipari adatról

Kéthavi emelkedés után novemberben ismét nagyot zuhant az építőipari termelés. Miután az illetékes tárca nem kommentált, a szakmai szervezetet és a makrogazdasági elemzőket hívtuk segítségül, hogy megtudjuk, mi történhetett és mire számíthatunk.

Csúnyán búcsúzik Lázár János

Novemberben sem lábalt ki a gödörből a miniszteri teendőit a választásokig felfüggesztő politikus által eddig irányított építőipar.

Kérdezze élőben László Csabát! Ma délután fél 4-kor a Klasszis Klub Live-ban

A volt pénzügyminiszter lesz a vendége a Klasszis Média immár 6. évfolyamába lévő egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.

Izgulhat a kormány, hogy milyen adat érkezik

Az építőipar novemberi teljesítményének mutatóit közli ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Szabályozási fordulat a pénzmosás elleni küzdelemben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – korábbi szabályozását kiegészítve – új rendeletet bocsátott ki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és megakadályozása (AML/CFT) érdekében. Az új rendelet számba veszi a kriptoeszköz-szolgáltatókat is, mint az MNB pénzmosás-megelőzési felügyelete alá kerülő újabb intézményi kört. Fókuszba kerül benne a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer, s az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatán alapuló rendelkezések is. A jegybanki jogszabály előírásai tavaly július és december között léptek hatályba.

Bernhard Haider, az Aldi országos ügyvezető igazgatója

Az árrésstop és a különadó miatt kevesebb az akció az Aldiban

A plázastop megnehezíti az új boltok építését, többek között ezért nincs Aldi a XII. kerületben, Veresegyházon, vagy Százhalombattán – mondta az üzletlánc országos ügyvezető igazgatója, Bernhard Haider a Privátbankárnak. 2024-ben közel háromszorosára nőtt a veszteségük, de nincsenek egyedül: a nagy láncok többsége tavaly veszteséges volt, mert tovább nőttek a terheik. Azt is megkérdeztük, miért nincsenek önkiszolgáló kasszáik, és ismét ott lesznek-e a Szigeten.

Szépen megy le az infláció, de azért még nem dőlhetünk hátra

A hazai makrogazdasági elemzők örülnek a tizennégy hónapja nem látott alacsony éves fogyasztóiár-indexnek, ám bizonytalannak tartják a jövőt. A kormány pedig nem ad fogódzkodót, a szaktárca továbbra is választási üzemmódban kommunikál.

Erre sem csettinthetnek elégedetten a Karmelitában

Az éves szintű infláció ugyan tizennégy hónapja nem látott alacsony szinte süllyedt, ám ez a magas bázisnak köszönhető. Novemberhez képest nagyobb lett a drágulás, ahogy 2025 egészében is, 2024-hez viszonyítva.

Hiába esett az energiaár, nem szárnyal a gazdaság

Vergődik a gazdaság, miközben féligazságot ismételget a magyar kormány

A magyar gazdaság várhatóan a 2025-ös évben is csalódást keltő növekedést érhetett el. Ugyan a végleges GDP-adatot még nem ismerjük, számos, már publikált mutató azt sejteti, hogy akár fél százaléknál is alacsony bővülés lehetett. A kormány rendre azt ismételgeti, hogy a háború miatt vannak gazdasági problémák, ám ez féligazságnak tűnik. A magas energiaárak, ami Európában a háború legsúlyosabb hatása volt, már tavaly sem kellett volna, hogy visszahúzza a növekedést. Mind a gáz, mind az olaj ára ugyanis jelentősen csökkent.

Új világpiac, régi félelmek: miért kötött olyan alkut az EU, amit a gazdák ennyire utálnak?

Az EU különböző intézkedésekkel igyekezett elejét venni, hogy ne jelentsen komoly hátrányt a Mercosur-megállapodás az európai agrárium szereplőinek, miközben az előnyöket az ipari vállalatok mellett a külpiacra termelő gazdák is élvezhetnék. Kérdés, hogy elég meggyőzőek lesznek-e az uniós érvek és a beépített védelmi mechanizmusok, vagy a széles körű tiltakozások belpolitikai hatása elsöpri a szabadkereskedelmi egyezmény érdemi részét. A Trend FM Reggeli Monitor című műsorában munkatársunk, Gáspár András erről és a friss élelmiszerinflációs felmérések eredményeiről is beszélgetett.