Nincs változás a
tavalyihoz képest, a fővárosban továbbra is az I. és az V. kerületben a
legjobb lakni, a vidéki nagyvárosok közül pedig Eger, Veszprém és Tata a
listavezető az Otthon Centrum elemzése szerint.
Harmadszor készítették el az elemzést, a
tavalyihoz hasonlóan a vizsgálatban a 20 ezernél népesebb városokat,
azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit tekintették át -
közölte az Otthon Centrum.
A két vezető budapesti városrész
mellett jó helyezést ért el a fővárosban a VI., VII., IX., valamint a
II. és XII. kerület is. A rangsor végén a fővárosi külső kerületek
találhatók, ezek a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével nem
olyan erős költözési célpontok, mint a közelben lévő agglomerációs
települések.
A legélhetőbb vidéki városok listáján az élen álló Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén, és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Az összesített lista első tíz helyezettje közé bekerült Szekszárd is.
A nagyobb
régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben
szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott
lakóknak a munkába járás több időt igényel. A megyei jogú városok
többsége szintén a középmezőnyben helyezkedik el.
Az
agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak, a két város a
településre költözők számában emelkedett ki a többi város és kerület
közül. Az elemzés szerint az életminőségi mutatók komoly hatással
vannak az ingatlanárakra, a fővárosban a belső és a budai kerületek
lakásárai a legmagasabbak.
Az Otthon Centrum kitért arra is, hogy
vannak olyan kisebb városok, amelyeknek ingatlanárai az életminőségük
alapján mért érték alatt maradnak. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata
például a hasonló méretű városokhoz képest kedvezőbb körülményeket
biztosít lakóinak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak
ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várni lehetne.
Az
elemzés szerint Salgótarján és Kazincbarcika lakáspiaci megítélése
jóval rosszabb, mint a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás
mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva
egyre jelentősebben érvényesül.
Ennek ellentéte figyelhető meg a
főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak
jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető
vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott
kerület vagy település intézményei elérhetőek, életminőségüket a
szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja -
közölte az Otthon Centrum.
