2026. augusztusban az ipari termelés volumene 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, azaz az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 1,0 százalékkal emelkedett – közölte szerda reggeli gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az ipari export volumene 15,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – részletezték. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 39, a 23 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 38 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 0,6, a feldolgozóiparé 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 10,3, a csekély súlyú bányászaté 93 százalékkal bővült, ugyanakkor az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 13,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 24 százalékát képviselő járműgyártás volumene az alágak közül a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal haladta meg 2025 augusztusának alacsony bázisszintjét. A közúti gépjármű gyártása 125, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,1 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 30 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 58 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 14,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A 8,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben –, 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 18,1 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé viszont 7,8 százalékkal bővült.
Fotó: DepositPhotos.com
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1 százalékkal maradt el az előző év augusztusától. Nyolc alágazatban csökkent még a termelés, 3,1 és 25 százalék közötti mértékben, a legkevésbé az italgyártásban, a leginkább a dohánytermék gyártásában. Csupán két alágazatban nőtt a kibocsátás, az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 7,6, a pékáru, tésztafélék gyártásában 2,7 százalékkal.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,0, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten.
Folytatódott a növekedés a feldolgozóipari termelés 5,1 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: augusztusban a kibocsátás 8,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk.
2025 februárja óta tartó visszaesés után a feldolgozóipar 4,1 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártása kismértékben, 0,6 százalékkal nőtt 2025 augusztusához viszonyítva. A növekedést elsősorban a műtrágya, nitrogénvegyület gyártásának kiugró teljesítménye eredményezte.
Pest megye gyengén muzsikált
Az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 37 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legerőteljesebb, 19,6 százalékos visszaesést Pest régióban regisztráltuk.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,0 százalékkal bővült 2025 augusztusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,5, az új exportrendelések 17,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 41 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2026. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,4 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,6 százalékkal emelkedett, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 1,7 százalékkal csökkent.
Ugyanebben az időszakban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 8,8 százalékkal emelkedett. A többiben 0,9 és 28 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában – zárul a KSH tájékoztatása.
Lapunk hamarosan az adatok elemzésével jelentkezik.
