A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorstájékoztatója szerint 2026 júniusában tovább mérséklődött a magyar építőipar kibocsátása: a termelés volumene a nyers adatok alapján éves szinten 1,2 százalékkal, míg havi összevetésben 3,9 százalékkal csökkent a kiigazított statisztikák szerint.
Az adatok értékelését jelentősen árnyalja, hogy a KSH érdemben felülvizsgálta a korábbi, májusi számokat. A korábban közölt 10,7 százalékos éves alapú zuhanást 2,8 százalékos mérséklődésre korrigálták, míg a havi bázisú visszaesés 6,5 százalék helyett 4,6 százalék lett. Bár a trend így sem pozitív, a korrigált májusi bázis fényében az összkép már lényegesen kevésbé tragikus.
Meglepő eltérések és nagyfokú volatilitás
Az év hatodik hónapjában a két fő építménycsoport egymással teljesen ellentétes, a szakértők számára is meglepetést okozó dinamikát produkált.
Az épületek építése, vagyis a magasépítési szegmens éves szinten 5,5 százalékkal, havi szinten pedig 12,6 százalékkal zsugorodott, ami részben a kedvezőbb májusi adat korrekciója.
A lassulás mögött ezentúl komplex okok állnak. A nemzetközi színtéren az iráni háború újabb bizonytalansági faktorként jelentkezett, és a megváltozott világgazdasági környezetben a cégek újraértékelik a beruházásaikat. A hazai kormányváltás szintén átmeneti bizonytalanságot és kivárást okoz a szektorban. Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a szegmens projektjei nagyobb részt a vállalati szférához kötődnek, így
„a gyengébb adatokat változatlanul a visszafogott beruházási hajlandóság eredményezi.”
Bár az uniós források várható beérkezése középtávon felpörgeti a beruházási kedvet, a magyar vállalatokra jellemző támogatásfüggőség miatt a cégek most kivárnak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, hogy a források beáramlása
„egyelőre hozhat egy kivárást, a már sokszor említett támogatásfüggőség miatt megvárják, hogy lesz-e valamilyen támogatás beruházásaikhoz.”
Rövid távon nem várható kedvező irányú elmozdulás, hiszen az új rendelések volumene ebben a szegmensben 16,8 százalékkal, a hó végi rendelésállomány pedig 1,5 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől.
Ezzel szemben az egyéb építmények, vagyis a mélyépítési munkák volumene éves szinten 5,6 százalékkal, havi alapon pedig 9,1 százalékkal nőtt. Ez komoly meglepetés, mivel a kormányváltások időszakában a megrendelések természetes lassulása a jellemző, különösen a döntően állami hátterű infrastrukturális, például út- és vasútépítési projekteknél.
A bővülés hátterében vélhetően a még folyamatban lévő, korábban elindított autópálya-építések állnak, de a kilátások itt is óvatosságra intenek. Júniusban az egyéb építmények új rendeléseinek volumene közel 60 százalékkal zuhant a tavalyi bázishoz képest. Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy az egyéb építmények építése nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődik, így
„az új rendelések visszaesését a kormányváltás, a projektek felülvizsgálata is magyarázza.”
A teljes rendelésállomány jelenleg a megelőző évi magas szinten stagnál.
Összességében negyedéves szinten az ágazat egésze a januári beszakadás után a második negyedévben érdemben, 5,6 százalékkal bővült az előző három hónaphoz képest.
Fotó: DepositPhotos
Az inflációt messze meghaladó árak fékezik a kilábalást
Az építőipar tartós növekedését és stabilizációját továbbra is jelentősen gátolja a költségek és a termelői árak ütemes emelkedése, ezek ugyanis gyorsabban nőnek a fogyasztói áraknál. 2026 második negyedévében az építőipari árak negyedéves bázison 1,9 százalékkal, éves szinten pedig 5,3 százalékra gyorsulva emelkedtek, miközben az éves alapú lakossági infláció a negyedévben mindössze 1,9 százalék volt. Molnár Dániel kiemelte, hogy
„a gyengébb kereslet és az erősebb árfolyam nyomán az importárakban megjelenő költségcsökkentés ellenére az építőipari árak változatlanul érdemben emelkednek, ami így korlátozó tényezőként jelenhet meg a kilábalásban is.”
A legnagyobb drágulás a speciális szaképítésnél történt, ahol az árak éves alapon 5,8 százalékkal nőttek, elsősorban a szakmunkásbérek növekedése és a speciális építőanyagok tartós áremelkedése miatt. Az egyéb építmények építése éves összevetésben 5,1 százalékkal, míg az épületek építése 4,5 százalékkal drágult az előző év azonos időszakához képest.
Bizonytalan kilátások és makrogazdasági kockázatok
A következő időszakra előretekintve sincs ok a derűlátásra, a teljes rendelésállomány átlagosan 0,4 százalékkal elmarad ugyanis az egy évvel korábbitól, ezen belül az épületek, illetve az egyéb építmények között sincs jelentős eltérés.
A jövőbeli teljesítményt és a beruházási kedvet több, egymásnak ellentmondó nemzetközi és hazai tényező alakítja. A termelés szempontjából meghatározó lesz az iráni háború alakulása, amely az energiaárak sorsán keresztül közvetlenül beépül az építőanyag-árakba.
Ezzel párhuzamosan a hazai vállalati szférában továbbra is az óvatosság a jellemző. Molnár Dániel szerint
„az üzleti bizalmi index habár az elmúlt hónapokban fokozatosan javult, továbbra is inkább negatív hangulatot tükröz a magyar gazdaságban, ami így a beruházási döntéseket ugyancsak negatívan érinti.”
Pozitív oldalon ugyanakkor a Lakhatási Tőkeprogram, valamint az Otthon Start Program által generált lakossági kereslet biztos támaszt adhat a lakásépítéseknek. Regős Gábor összegzése szerint
„a következő időszak termelése szempontjából meghatározó lesz az iráni háború alakulása és ezen keresztül az energiaárak sorsának alakulása, míg az uniós források várható beérkezése segítheti az ágazat bővülését.”
Kulcskérdés marad viszont, hogy a beáramló uniós pénz mekkora része csapódik le a valós teljesítményt nem tükröző, tiszta áremelkedésben, ez ugyanis rombolná az ágazat hatékonyságát.
