Nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntésére koncentrált a piac kedden, hanem főleg arra kíváncsi, milyen fő számok jelennek meg a friss Inflációs Jelentésben, és kimondja-e Varga Mihály, hogy csökkentik az inflációs célt.
Árgus szemekkel figyeli az ország, mit mond Varga Mihály – percről percre tudósítunk a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóról
Változatlan szinten tartotta a jegybank az alapkamatot. De milyen növekedési és pénzromlási pályát jósolnak a Szabadság téren? És bejelenti-e Varga Mihály a középtávú inflációs cél csökkentését? Percről percre tudósítjuk a jegybankelnök sajtótájékoztatóját.
Ez várható
A 2,5 százalékos inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt jelent, a nemzetközi és hazai tényezőket továbbra is kiemelte figyelemmel kísérik – mondta Varga Mihály. Aláhúzta, a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások és a külső piaci környezet befolyásolják.
Lefelé konyult a növekedési görbe, várjuk az uniós pénz
Az építőipar júliusben mínusz 11,7 százalék volt, de
az uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak
– emelte ki Varga Mihály.
Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzést az aszály miatt lefelé módosították, 1,8 százalékos növekedésre, jövőre 2,9, 2028-ra 2,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak.
Infláció: egy jó és egy rossz hír
Továbbra is a toleranciasáv alatt alakul a magyar pénzromlási mutató. Az iparcikkek áremelkedése 0,7 százalékkal nőttek, az élelmiszerek ára 5,3 százalékkal csökkent. A piaci szolgáltatások éves alapú árindexe plusz 5,8 százalék.
Az MNB felmérése alapján a lakosság érzékelt inflációja 8,7 százalékról 6,6 százalékra csökkent, az egy éves várakozás 4,8 százalékról 4,1 százalékra csökkent.
Az éves szinten várt inflációs mutató az idei évre nem változott (1,8 százalék), a jövő évre emelkedett (3,1 százalék).
Pénzpiac, kockázati felár
A forint továbbra is erős, de volatilis. A magyar kockázati felár alacsonyabb, mint a lengyel hozam, és a német tízéves papírokhoz képest is csökkent a magyar kamatfelár. Ez segíti az államadósság finanszírozását.
Nemzetközi hozamkörnyezet: pocsék
Magas a nemzetközi hozamkörnyezet, másfél évtizedes csúcson van. A piacok az Európai Központi Bank és a Fed részéről is emelkedő kamatkörnyezetet áraznak egész a jövő év első feléig.
A cseh és lengyel kamatpályák is emelkednek, mindkét jegybank legalább 25 bázispontos emelésre számíthatunk idén, amit jövőre is szigorítás követhet.
Energiaárak
A gázolaj, a dízel árak a finomítói költségek emelkedése miatt nagyot emelkedtek, ez bizonytalanságot okoz, inflációs kockázattal jár.
Ritkább döntés, mélyebb elemzés
Évente nyolc kamatdöntő ülés robosztusabb értékelésre, mélyebb megvitatásra ad lehetőséget, és illeszkedik a fejlett és a régiós gazdaságok ülésezési rendjéhez. Ám – emelte ki Varga Mihály – a Monetáris Tanács bármikor összehívható, és az Inflációs Jelentés továbbra is háromhavonta fog megjelenni.
Számos előnye van a 2,5 százalékos inflációs célnak
A 2028. januári 1-jei hatályba lépés segíti az év eleji átárazások tervezhetőségét és kellő felkészülési időt is biztosít.
Az új cél támogatja a bérek vásárlóerejének megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét. Emellett hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel konzisztens, hozzájárulk a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez, segíti a devizapiac stabilitását, és kedvezőbb finanszírozási környezetet is teremt.
Felülvizsgálták a monetáris keretrendszer
A monetáris politikai keretrendszer főbb elemei megfelelnek a nemzetközi legjobb gyakorlatnak – mondta Varga. Hozzátette, a cél és a toleranciasáv is összhangban van a régiós gyakorlattal és közeledik az EKB inflációs céljához, illetve a maastrichti kritériumnak való megfelelést is szolgálja.
Az inflációs várakozások is csökkentek, ez is lehetővé tette a cél csökkentését.
Varga Mihály kezd
Az inflációs cél felülvizsgálata után a jegybankelnök azt mondta, indokolt azzu uóvatos monetáris politikai megközelítés elsősorban az energiaárak megemelkedése miatt.
A következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról – mondta Varga Mihály.
Erre várt mindenki!
„A jegybank középtávú inflációs célját 2028. január 1-jétől, a monetáris politikai horizonton 2,5 százalékban határozza meg, az inflációs cél körüli szimmetrikus, ±1 százalékpontos toleranciasávot változatlanul fenntartva”
A szakértők erre egyébként számítottak.
„Az MNB inflációs célkövetési keretrendszerének főbb elemei összhangban vannak a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal, ugyanakkor az inflációs cél szintje magasabb mind az euróövezetet, mind a régiót tekintve. Ennek fényében a folyamat középpontjában a középtávú inflációs cél felülvizsgálata állt” – olvasható a jegybanki közleményben.
A jegybank azt is közölte,
2027-től évente csak nyolc kamatdöntő ülést fog tartani.
Ez történt délután 2 órakor
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, a Monetáris Tanács nem módosított a kamatkondíciókon.
Az eurót délután 2 órakor 361,61 forrintért adták.
