Nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntésére koncentrált a piac kedden, hanem főleg arra kíváncsi, milyen fő számok jelennek meg a friss Inflációs Jelentésben, és kimondja-e Varga Mihály, hogy csökkentik az inflációs célt.
Óriási bejelentést tett Varga Mihály – percről percre tudósítottunk a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóról
Változatlan szinten tartotta a jegybank az alapkamatot. Emellett Varga Mihály elárulta, milyen növekedési és pénzromlási pályát jósolnak a Szabadság téren, és bejelentette a középtávú inflációs cél 2,5 százalékra csökkentését 2028-tól. Percről percre tudósítottuk a jegybankelnök sajtótájékoztatóját.
Ez történt délután 2 órakor
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, a Monetáris Tanács nem módosított a kamatkondíciókon.
Az eurót délután 2 órakor 361,61 forrintért adták.
Erre várt mindenki!
„A jegybank középtávú inflációs célját 2028. január 1-jétől, a monetáris politikai horizonton 2,5 százalékban határozza meg, az inflációs cél körüli szimmetrikus, ±1 százalékpontos toleranciasávot változatlanul fenntartva”
A szakértők erre egyébként számítottak.
„Az MNB inflációs célkövetési keretrendszerének főbb elemei összhangban vannak a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal, ugyanakkor az inflációs cél szintje magasabb mind az euróövezetet, mind a régiót tekintve. Ennek fényében a folyamat középpontjában a középtávú inflációs cél felülvizsgálata állt” – olvasható a jegybanki közleményben.
A jegybank azt is közölte,
2027-től évente csak nyolc kamatdöntő ülést fog tartani.
Varga Mihály kezd
Az inflációs cél felülvizsgálata után a jegybankelnök azt mondta, indokolt az óvatos monetáris politikai megközelítés elsősorban az energiaárak megemelkedése miatt.
A következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról
– mondta Varga Mihály.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Felülvizsgálták a monetáris keretrendszer
A monetáris politikai keretrendszer főbb elemei megfelelnek a nemzetközi legjobb gyakorlatnak – mondta Varga. Hozzátette, a cél és a toleranciasáv is összhangban van a régiós gyakorlattal és közeledik az EKB inflációs céljához, illetve a maastrichti kritériumnak való megfelelést is szolgálja.
Az inflációs várakozások is csökkentek, ez is lehetővé tette a cél csökkentését.
Számos előnye van a 2,5 százalékos inflációs célnak
A 2028. januári 1-jei hatályba lépés segíti az év eleji átárazások tervezhetőségét és kellő felkészülési időt is biztosít – közölte Varga Mihály.
Az új cél támogatja a bérek vásárlóerejének megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét. Emellett hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel konzisztens, hozzájárulk a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez, segíti a devizapiac stabilitását, és kedvezőbb finanszírozási környezetet is teremt – tette hozzá.
Ritkább döntés, mélyebb elemzés
Évente nyolc kamatdöntő ülés robosztusabb értékelésre, mélyebb megvitatásra ad lehetőséget, és illeszkedik a fejlett és a régiós gazdaságok ülésezési rendjéhez. Ám – emelte ki Varga Mihály – a Monetáris Tanács bármikor összehívható, és az Inflációs Jelentés továbbra is háromhavonta fog megjelenni.
Energiaárak
A gázolaj- és dízelárak a kőolajár-emelkedés mellett a finomítói költségek emelkedése miatt nagyot nőttek, ez bizonytalanságot okoz, inflációs kockázattal jár a jegybankelnök tájékoztatása szerint.
Nemzetközi hozamkörnyezet: pocsék
Varga Mihály kiemlte, magas a nemzetközi hozamkörnyezet, másfél évtizedes csúcson van. Hozzátette, a piacok az Európai Központi Bank és a Fed részéről is emelkedő kamatkörnyezetet áraznak egész a jövő év első feléig.
A cseh és lengyel kamatpályák is emelkednek, az MNB vezetője azt mondta, mindkét jegybank legalább 25 bázispontos emelésre számíthatunk idén, amit jövőre is szigorítás követhet.
Pénzpiac, kockázati felár
A forint továbbra is erős, de volatilis – húzta alá Varga. Viszont örömét fejezte ki, hogy magyar kockázati felár alacsonyabb, mint a lengyel hozamfelár, és a német tízéves papírokhoz képest is csökkent a magyar kamatfelár. Ez segíti az államadósság finanszírozását – hangsúlyozta a magyar monetáris politika feje.
Infláció: egy jó és egy rossz hír
Továbbra is a toleranciasáv alatt alakul a magyar pénzromlási mutató. Az iparcikkek ára 0,7 százalékkal nőtt, az élelmiszerek ára 5,3 százalékkal csökkent. A piaci szolgáltatások éves alapú árindexe plusz 5,8 százalék.
Az MNB felmérése alapján a lakosság érzékelt inflációja 8,7 százalékról 6,6 százalékra csökkent, az egyéves pedig várakozás 4,8 százalékról 4,1 százalékra csökkent – tájékoztatott Varga MIhály.
A jegybankelnök közölte, az éves szinten várt inflációs mutató az idei évre nem változott (1,8 százalék), a jövő évre emelkedett (3,1 százalék). (Júniusban a jegybank 2027-re még 2,3 százalékos fogyasztóiár-indexet várt. – A szerk.)
Lefelé konyult a növekedési görbe, várjuk az uniós pénzt
Az építőipar éves volumenindexe júliusban mínusz 11,7 százalék volt, de
az uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak
– emelte ki Varga Mihály.
Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzést az aszály miatt lefelé módosították 1,8 százalékos növekedésre, jövőre 2,9, 2028-ra 2,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak a Szabadság téren. (Júniusban az idei évre 2,0 2027-re 3,0, 2028-ra pedig 2,9 százalékos bővülést vártak. – A szerk.)
Ez várható
A 2,5 százalékos inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt jelent, a nemzetközi és hazai tényezőket továbbra is kiemelte figyelemmel kísérik – mondta Varga Mihály. Aláhúzta, a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások és a külső piaci környezet befolyásolják.
A tájékoztató közben a forint árfolyama az euróval szemben benézett a 360-as szint alá is.
Lehet 2,5 százalék alatt az inflációs cél? Varga Mihály nem zárta ki!
Lapunk arról érdeklődött, elképzelhető-e, hogy a most meghatározott 2,5 százalékos középtávú inflációs célt a jegybank később tovább csökkentse. Varga Mihály szerint erről most korai lenne beszélni, hiszen a 2,5 százalékos cél is csak 2028 elején lép életbe. Az MNB első embere hozzátette, a keretrendszer későbbi felülvizsgálata keretében vissza fognak térni a kérdésre, a fejleményekről pedig a kormányt folyamatosan tájékoztatják.
Bedőltek-e az államilag támogatott hitelek?
Érdeklődtünk arról, is a Növekedési Kötvényprogram, illetve a Start Garancia Zrt. révén kihelyezett hitelek mennyire váltak kockázatossá, vannak-e köztük bedőlt követelések. Varga Mihály közölte, a Növekedési Kötvényprogramot folyamatosan monitorozzák, arra a jegybank céltartalékot képzett, és ezt fogják tenni a jövőben is. Hozzáfűzte, nagyságrendileg 1500 milliárd forintos állományról van szó, a jegybankban pedig ezt a kitettséget figyelemmel követik. A jegybankelnök megjegyezte, piaci, kormányzati és hitelminősítői döntések szintén befolyásolják a kockázati megítélést.
Szivárogtatás, befolyásolás? Esetleg hamis zászlós művelet?
Érdeklődtünk arról is, hol tart a Bloombergnek történt szivárogtatás kivizsgálása. Ismert, a portál szeptember elején úgy értesült, a keddi döntés kamattartás lesz, egyúttal csökkentik a középtávú inflációs célt – ez az értesülés pedig valósnak bizonyult.
Varga Mihály azt felelte, ezek szenzitív információk voltak, így „alapvető kötelesség” a belső vizsgálat. Felvetette: vajon cél volt-e egy hírportálon keresztül történő befolyásolás? Az elnök meg is válaszolta ezt a saját maga által felvetett kérdést: erről nincs szó, csupán véletlen egybeesésről beszélhetünk.
Közölte, a belső vizsgálatot lefolytatták, az adatszivárgásban érintett személyi kört beazonosították, ennyit kíván a nyilvánosság tudomására hozni.
Itt a vége
A tájékoztató végert ért, mely itt nézhető meg teljes egészében:
