A magyar miniszterelnök vasárnap Dohába utazott, Orbán Viktor amellett, hogy felszólalt a katari gazdasági fórumon, a beszámolók szerint találkozott az ország vezetőivel, így Katar emírjével és az ország miniszterelnökével is. A tárgyalások középpontjában az energiaellátás állt, a magyar miniszterelnök Facebookon közzétett videója szerint megállapodás született az energetikai együttműködésről. Orbán Viktor méltatta a katariakat, mint mondta:
az elmúlt évben megtanultuk, hogy Katar kulcsfontosságú ország Európa számára. A hiányzó orosz gáz tekintélyes részét az innen érkező LNG-gázzal pótolta az európai gazdaság.
Nem tudni, hogy a magyar miniszterelnök végre meghallotta az idők szavát, vagy más oka volt a kijelentésének, de az eddigi totális orosz elköteleződéshez képest újdonságnak hatott az a kijelentése, mely szerint:
mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon.
Ha megnézzük az Eurostat statisztikáit, az alátámasztja Orbán Viktor kijelentését, hiszen az erőteljesen visszaeső orosz exportot részben valóban a Katarból érkező energiahordozó váltotta fel. 2021 elején szállított gáz mennyiségéhez képest 3-4-szer akkora mennyiség érkezett az Öböl-menti országból. Ezzel, ha nem is teljesen váltotta ki a katari gáz az oroszt, de nagyon komoly szerepe volt abban, hogy Vlagyimir Putyin a gázfegyver bevetésével nem tudta térdre kényszeríteni az Európai Unió gazdaságát, és a 22-23-as tél előtt a közösség tagjai szinte teljesen feltöltött tárolókkal várták a hideg időt.
Orosz helyett katari gáz?
Katar hatalmas földgáztartalékaival a globális energiapiac meghatározó szereplőjévé vált az elmúlt években. Az ország nagyon tudatosan felépített stratégia mentén vívott ki előkelő helyet a piacon, ez ugyanis kiterjedt a gáz feltárására, -kitermelésre és -exportra is. Ennek érdekében már korábban nagyon komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, így a piaci viszonyok változásaira rugalmasan tudtak a tavalyi évben reagálni. Katar a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában pedig a globális ranglista második helyén áll. Katart jól kiépített hajózási útvonalak kötik össze a főbb globális piacokkal, ugyanakkor Európába csak ilyen módon tud exportálni, mivel közvetlen csővezetékes összeköttetésük nincs ezzel a felvevőpiaccal.
Ugyanakkor az Európai Unióban a tagállamok többsége nagyon gyorsan reagált a tavalyi energiapiaci krízisre, és számos LNG-terminál fejlesztése indult meg, illetve a folyamatban lévőket felgyorsították. Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének adatai szerint a 2021-es állapotokhoz képest a következő fűtési szezonra az uniós LNG-kapacitások harmadával fognak növekedni. Az elérhető információk szerint hét uniós országban épül jelenleg ilyen terminál, ezek várhatóan 2023 végéig elkészülnek, és a meglévő kapacitásokat további napi 100 millió köbméter mennyiséggel bővítik.
A legnagyobb tempóban Németországban fejlesztenek, ahol az említett létrejövő új kapacitások 40 százaléka valósul meg, két új terminál Lubminban és Brunsbuttelben már üzemel a harmadik Wilhelmshavenben is hamarosan fogadni tudja majd a tankereket. Lengyelország a meglévő Świnoujście-i LNG-terminál kapacitását a negyedével bővítik, ahogy Franciaországban a Le Havre-i kikötőben található egység esetében is hasonló a cél. Finnország és Észtország közösen fejleszt kikötői terminált, amely révén fogadni tudják a cseppfolyósított gázt. Emellett Olaszországban és Görögországban is dolgoznak egy-egy új egységen.
A szakemberek szerint a sűrű európai gázvezeték-hálózatnak köszönhetően kis túlzással bárhova behajózható az LNG, azt később vezetéken továbbítani lehet Magyarországra. A kérdést így elsősorban a terminálók díjai és az onnan való tranzit költsége jelenti, a vásárlás során ezeket kell a magyar államnak, illetve a kereskedelemmel megbízott MVM-nek mérlegelnie.
Katari befektetőknek adnánk el államkötvényeket?
Persze, megfordítva a kérdést, Katar számára is jól jött, hogy növelni tudta mind mennyiségben, mind árbevételben a gázexportját, hiszen az ezekből származó összegek révén próbálják előmozdítani a gazdaságuk diverzifikációját. Így többek között a turisztikai bevételek növelése is cél, a tavaly év végi labdarúgó-világbajnokság – egyesek szerint más célok mellett - ennek a drága promóciója volt.
Ha már foci, akkor érdemes megemlíteni, hogy a mintegy 450 milliárd dolláros vagyont kezelő Katari Befektetési Hatóság (QIA) egyik legismertebb tulajdona a PSG labdarúgó csapat, amely mások mellett Messit, Mbappét és Neymárt is foglalkoztatja. De számos európai bankban vagy szállodaláncban is komoly részesedéssel bírnak. Manszúr Al Mahmud az állami befektetési alap vezérigazgató az idei davosi Világgazdasági Fórumon arról beszélt a Bloombergnek, hogy Európában, Ázsiában, valamint az Egyesült Államokban is portfóliója összetételének javítására törekszik, illetve fontolóra veszi a labdarúgásba, a pénzügyi intézményekbe és a technológiába történő további befektetéseket is.
Az említett interjúban Manszúr Al Mahmud konkrétumokat is említett, hiszen jelezte, a társaság tavaly októberben állapodott meg egy 2,4 milliárd eurós befektetésről az RWE-be, amely révén a német energetikai óriás növelni tudja megújuló energiatermelését Amerikában. Az alap a Porsche tőzsdei bevezetését is segítette, emelett számos technológiai startupot is felkarolt. Az is kiderült, hogy együttműködnek Elon Muskkal a Twitter átalakításában, azt persze nem tudni, hogy végül a katariak hatására lépett vissza az üzletember a közösségi médiás vállalat vezetésétől. A QIA előszeretettel halászik a zavarosban is, 2008-ban például a Crédit Suisse bankba vásárolták be magukat, más kérdés, hogy idén ez a befektetésük gyakorlatilag elúszott.
Az elképesztő összegű vagyon, amely felett Katar diszponál meglehetősen csábító, nem véletlen, hogy a magyar delegációban utazó Varga Mihály ezt a minisztériuma közleménye szerint igyekezett kihasználni. A tárcavezető megbeszélést folytatott a Közel-Kelet egyik legnagyobb pénzintézetének, a Qatar National Bank vezérigazgatójával, Abdulla Mubarak Al Khalifaval. A pénzügyminiszter bemutatta Magyarország adósságkezelési stratégiáját, valamint megosztotta hazánk Zöld Kötvény programjával kapcsolatos tapasztalatait.
