A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a harmadik negyedévben a magyar GDP 11,3 százalékkal növekedett előző negyedévhez képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint előző év azonos időszakához mérten viszont még mindig zsugorodás figyelhető meg. A GDP 4,7 százalékkal csökkent.
A statisztikai hivatal kommentárja szerint a harmadik negyedévben már megindult a járvány okozta válságból való kilábalás, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült már. Az éves bázisú csökkenést legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése tudta mérsékelni.
A második negyedédvben még egyébként 13,5 százalékos volt a gazdaság zsugorodása szemben a harmadik negyedévre most közölt 4,7 százalékkal.
A gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 5,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazítottak szerint 5,4 százalékkal csökkent az első három negyedév egészét tekintve.
„A különböző szektorok, köztük a külkereskedelem, az ipar, valamint a szolgáltatások harmadik negyedévben látott jobb szereplése miatt várható volt a javulás a második negyedévben látott drasztikus hanyatlás után” – értékelte a legfrissebb adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
„A pontos kép csak a később megjelenő, részletes adatokból rajzolódik majd ki. Az viszont valószínűsíthető, hogy az ipar már csak pár százalékkal zsugorodott a harmadik negyedév során, a szolgáltató szektor visszaesése pedig harmadakkora lehetett, mint a második negyedévben. Ugyanakkor az építőipar nem sokat javított negyedéves összevetésben.”
Mire lehet számítani?
A szakember szerint a gazdaság teljesítményére alaposan rányomja a bélyegét a koronavírus-járványból adódó bizonytalanság. A negyedik negyedéves teljesítményre pedig hatással lesznek a második hullámban, november közepén elrendelt szigorítások. A szolgáltató szektoron belül elsősorban az első járványhullámban is jelentős visszaesést elkönyvelő vendéglátásban és a turizmusban újabb jelentős csökkenés várható.
A negyedik negyedéves GDP-eredmény nagyban függ attól, hogy lesznek-e további, a termelést és a szolgáltatásokat, valamint a keresletet befolyásoló intézkedések. Valamint egyelőre kérdés, hogy a gazdasági szereplők, így a vállalkozások és a lakosság mennyire lesznek óvatosak. Azaz mekkora arányban halasztják későbbre a komolyabb beszerzéseiket, vásárlásaikat. A lakossági fogyasztáson és a kiskereskedelmen belül az üzemanyag-forgalomban látható eddig jelentős visszaesés, a kijárási korlátozások, tilalom és az otthoni munkavégzés elterjedése miatt visszaszoruló autóforgalom miatt. A kiskereskedelem ugyanakkor azért a legutóbbi adatok szerint már a tavalyi szint közelében volt a legutóbbi hónapokban.
Németh Dávid elmondta azt is, hogy az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékos volt a GDP-csökkenés. A mostani kilátások szerint pedig az idén összességében 6 százalék körüli visszaesést könyvelhet el a magyar gazdaság. Jövőre biztosan növekedés várható, részben az idei alacsony bázis miatt, 2021 egészében 4 százalékos többlettel lehet számolni. Hozzátette azonban, mind az idei, mind a jövő évi GDP-előrejelzést könnyen felülírhatja a járvány alakulása.
