TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
mfor.hu

Három éven belül az összes kínai kormányhivatalban és állami intézményben helyi gyártásúra kell cserélni az idegen számítógépes eszközöket és szoftvereket. Az intézkedés 20-30 millió hardver lecserélését jelentheti, az amerikai gyártók pedig évi 150 milliárd dolláros megrendeléstől is eleshetnek.

A pekingi központi rendelkezés egyértelmű üzenet a HP, a Dell és a Microsoft felé, hogy termékeik mostantól nemkívánatosak a hatalmas ország piacán – írja a Financial Times. Ez az első nyilvánosan ismert központi utasítás, melynek célja, hogy a kínai vásárlókat és felhasználókat a nemzeti technológia alkalmazása felé tereljék, és persze egyfajta válaszlépésnek is tekinthető Trump korábbi döntésére, mely korlátozta a kínai technológia felhasználását az Egyesült Államokban és annak szövetségeseknél.

A direktíva neve: 3-5-2

Az intézkedés persze egy sokkal szélesebb kampány része, ugyanakkor felerősíti azokat a tendenciákat, mely a már eddig is komolyan meglazult amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat tovább gyengíti.

Fotó: depositphotos.com Fotó: depositphotos.com

Év elején a washingtoni kormányzat megtiltotta az amerikai cégek számára kínai gyártású telekommunikációs eszközök beszerzését a Huaweitől. Az Egyesült Államok nemrég azt javasolta, hogy nemzetbiztonsági megfontolásból ellenőrizzék azokat a „külföldi ellenfelek” által értékesített technológiákat, melyek az országba érkeznek, és ezzel egy időben igyekezett nyomást gyakorolni  európai szövetségeseire, hogy azok az 5G infrastrukturális projektekben - ha lehetséges - ne a Huawei termékeit használják.

A China Securities elemzői úgy számolnak, hogy az elkövetkezendő években hozzávetőlegesen 20-30 millió hardver lecserélése válik szükségessé, és már egy sajátos ütemezést is felvázoltak. E szerint 2020-ban az eszközök 30 százalékát, 2021-ben az 50 százalékát, míg 2021-ben a maradék 20 százalékát váltanák fel hazai gyártásúval; mindezt el is nevezték a 3-5-2 politikájának. A 3-5-2 irányelv része annak a törekvésnek, hogy Kína kormányzati szervei „biztonságos és ellenőrizhető” technológiát alkalmazzanak, amint azt az ország 2017-ben elfogadott kiberbiztonsági törvénye rögzíti is.

Megtisztítják a terepet a kínai cégek előtt

Paul Triolo, az Eurasia Group elemzője úgy véli,  ellentétben a korábbi technológiai önellátási törekvésekkel, Kína mostani intézkedéseit a közelmúltbeli amerikai szankciók tették igazán sürgetővé. Paul Triolo szerint ugyanakkor a 3-5-2-es intézkedés mindössze a jéghegy csúcsa, a valós cél ugyanis az, hogy megtisztítsa az utat az amerikai konkurens cégektől olyan kínai technológiai cégek előtt, mint a ZTE, a Huawei, a Megvii, vagy éppen a Sugon.

Az amerikai technológiai cégek a legóvatosabb becslések szerint is éves szinten mintegy 150 milliárd dolláros forgalmat tudtak generálni a kínai piacon, az e mögött álló megrendelésállomány hullhat most a kínai tech-cégek ölébe; ugyanakkor az amerikai cégeknek ezt a kieső bevételt majd valahonnan pótolniuk kell.

A most induló kampány igencsak ambiciózusnak tűnik, már csak azért is, mivel a kínai állami hivatalok többsége például olyan Lenovo asztali számítógépeket használ, mely az IBM PC részlegének megvásárlásával kezdett elterjedni az országban. Az elemzők szerint azonban nehéz lesz a szoftvereket hazai termékekkel helyettesíteni, mivel a legtöbb szoftvergyártó vállalkozás termékeket fejlesztett ki olyan népszerű amerikai gyártmányú operációs rendszerek számára, mint például a Microsoft Windows és az Apple macOS.

Hogy is lehet azt pontosan definiálni, hogy Made in China?

Noha a Microsoft 2017-ben kínai céggel közösen fejlesztette ki a Windows10 speciális „kínai kormányzati kiadását”, helyi kiber-biztonsággal foglalkozó vállalkozások most azt mondják, hogy a kínai kormányzati intézményeknek kötelező jelleggel kell majd teljes egészében kínai gyártású operációs rendszereket használniuk, olyanokat például mint a Kylin OS.

Persze azt is nehéz egyértelműem meghatározni, hogy mit is jelent pontosan a „hazai” gyártású termék fogalma. Habár a Lenovo kínai tulajdonú cégnek van elkönyvelve, ennek ellenére processzorokat számára az Intel szállítja, és a meghajtót pedig a Samsungtól szerzik be.

A kínai technológiai piacra rálátó elemzők szerint a „3-5-2” intézkedés hatása ugyanakkor jórészt attól függ, hogy a magáncégek hogy állnak majd hozzá. Ha ugyanis a költség oldal – ami egyértelműen őket terheli – túl magas lesz, akkor nem biztos, hogy túlságosan törni fogják majd magukat a végrehajtás során.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.