Kiemelve, hogy Magyarország a világon az egyetlen, ahol a bankrendszer mind a 36 tagja csatlakozott az afr-hez, amely során a legfeljebb 10 millió forint értékben indított utalásoknak 5 másodpercen belül át kell érniük az egyik bankból a másikba.
Az MNB is tesztelte a rendszert és megállapította, hogy az működik – közölte Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója (ezt tette laptársunk, a Privátbankár is délelőtt). A bankok vasárnap este 9-től jelentették adataikat az jegybanknak, s alig két órával később, 11-kor azt riportolták, készen állnak arra, hogy a 10 millió forint alatti, forintalapú tranzakciókat 5 másodpercen belül már az új rendszerben bonyolítsák le. Hétfő hajnali fél 2-kor pedig az MNB már azt konstatálhatta, hogy gyakorlatilag minden bank elindult. Azért gyakorlatilag, mert néhol még nem működött teljesen a netbank, nem voltak rendben a másodlagos azonosítók, de aztán minden a helyére került. Reggel még volt egy kis fennakadás, de hétfő délutánra már minden tökéletesen helyreállt – állította Bartha Lajos.
Az ügyvezető igazgató irányította csapat 2015. június 26-án indítványozta Gerhardt Ferenc akkori MNB-alelnöknek, hogy Magyarországon el kellene indítani az azonnali fizetési rendszert. Erről aztán 2016. december 13-án döntött a Pénzügyi Stabilitási Tanács. Eredetileg 2019. július 1-jén lett volna a start, de mivel az addig lefolytatott tesztekből az derült ki, hogy nem mindegyik bank áll készen erre, nyolc hónappal elhalasztották az indulást.
A mai összes átutalási forgalom 40-45 százaléka lett azonnali – közölte az MNB ügyvezető igazgatója. Annak következtében, hogy 5 másodpercen belül átmegy a pénz, a pénzünk gyorsabban fog forogni, ez pedig dinamizálja a hazai gazdaságot, annak versenyképessége ezáltal nőhet – említett Bartha Lajos egy fontos makrogazdasági hatást. Az afr az ügyfeleknek gyors, kényelmes és remélhetőleg olcsó lesz – fogalmazta meg a reményét az ügyvezető igazgatója.
Érdemes hozzátenni, hogy ez utóbbiban azonban a bankok – korábbi nyilatkozataik alapján – csak akkor lehetnek partnerek, ha a kormány eltörli az elektronikusan lebonyolított lakossági ügyletek utáni tranzakciós illetéket, amely összességében mintegy 10 milliárd forintos kiesést jelentene az állami költségvetésben. Alapvetően ennek révén valósulhat meg a jegybank által említett további hatás, miszerint az afr által a bankok is versenyképesebbek lehetnek az ilyen teherrel nem sújtott fintech-szektorral szemben.
A Magyar Bankszövetség üléséről érkező Becsei András elnök, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy ez az 1987 óta létező kétszintű bankrendszer legnagyobb fejlesztése. A bankok 40 milliárd forintos ruháztak be, s ebbe nem számolják bele munkatársak, fejlesztők több százezer munkaóráját. Nem lettek drágábbak az azonnali átutalásokkal a tranzakciók, szemben számos európai országgal – hangsúlyozta Becsei András. (Igaz, nem is lettek olcsóbbak, ehhez a tranzakciós illeték már említett eltörlése kellene.) A Bankszövetség elnöke szintén kiemelte azt a tényt, hogy kötelező, egyszeri csatlakozással egyszerre indult el valamennyi bank, valamint azt is, hogy az átutalások 97 százaléka már ezen az új csatornán megy keresztül, a globálisan is magas, 10 millió forintos felső határ következtében.
Az új rendszer másodpercenként 500 tranzakciót képes feldolgozni, de 600-at is képesek voltak teljesíteni a tesztek során, ráadásul egy másodpercnél is kevesebb idő alatt – közölte Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint a Giro már több mint 230 ezer tranzakciót számolt el az azonnali fizetési rendszerben 14 óráig. A Giro már képes arra, hogy fizetési kérelmeket dolgozzanak fel a bankok, ezzel egyedül az Erste Bank szolgált az afr indulásakor.
Ami a jövőt illeti, szeptember 1-jétől teljesülnek a csoportos, kötegelt megbízások, ilyenek jellemzően azok, amelyek során a vállalatok tömegesen indítják a bérkifizetéseket. A nyugdíjak bevonása az afr-be nincs tervben, a Magyar Államkincstárhoz azonban lehet azonnal utalni pénzeket, az reggel 8 óráig már több ezer tranzakciót fogadott – tájékoztatott Bartha Lajos. Az értékpapír-megbízások még a régi rendszerben teljesülnek, de az MNB tudomása szerint a Kincstár dolgozik azon, hogy ezek is azonnalivá váljanak.
Cél, hogy 2030-ra a lakossági ügyleteken belül az elektronikusan teljesülők aránya a mostani 15-20 százalékkal szemben 40-45 százalékra nőjön – osztotta meg az MNB távlati célját Bartha Lajos.
