Hónapok óta arra vár a kormány, az elemzők és a piac, hogy a lakossági fogyasztás főszereplője, a kiskereskedelem emelkedő pályára kerüljön a növekvő fizetéseknek és reálbéreknek köszönhetően. Az eddigi kiskereskedelmi adatok értékelésekor rendre elhangzott, hogy oldódnia kellene az óvatosságnak, azaz bátrabban kellene költekezniük a háztartásoknak. A kedden megjelent friss adatok azonban kiábrándítóak lettek. Azaz továbbra is várni kell arra, hogy a vásárlások lendületet adjanak a gazdaságnak.
A konkrét, naptárhatással megtisztított adatok szerint júniusban 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, lényegében a mennyiségi eladások. Ez lassulás a májusi, amúgy sem túl acélos 3,6 százalékos éves bázison mért növekedésnek. Szintén rossz hír, hogy havi szinten a szezonálisan és naptárhatással korrigált datok szerint minimálisan, 0,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene.
Ez így kevés
A rövid távú adatok is kiábrándítóak, a hosszú távúak végképp azok. A 2021-es átlagot az idén júniusi forgalom 0,8 százalékkal múlta alul. Ez a mutató pedig a tavaly decemberi mindössze 0,3 százalékos többletet leszámítva 2022 vége óta negatív tartományban van. Azaz többéves lemaradást kellene behoznia a kiskereskedelemnek, végső soron a vásárlóknak. Jobban látható a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelem szerepe a járvány előtti adatokból is. 2016-tól 2019-ig éves szinten 2,2-5,4, százalékkal nőtt az előző évhez képest. A háztartások tényleges fogyasztása 2,4-2,7 százalékponttal részesedett a növekedésből. Vagyis amikor "ment a szekér", a háztartások fogyasztottak, vásároltak, ez pedig komoly támaszt adott a GDP-növekedésnek. Ezekben az években a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5-6,7 százalékos éves növekedés mutatott.
Fotó: Depositphotos
A hosszú távú adatokat emelte ki egyebek mellett Virovácz Péter, az ING közgazdásza is a most megjelent adatokat kommentálva.
"A második negyedéves GDP-adat ismeretében alapvetően nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozott volna a kiskereskedelem júniusi gyenge teljesítménye. Ugyanakkor még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon. Vagyis a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva. A tavalyi magas bázis miatt azonban az év/év index jelentős romlást mutatott az előző hónaphoz képest. Júniusban így mindösszesen 2,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva) - értékelt Virovácz Péter. Az elmúlt három hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt. Az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sokkal inkább a lépcsőzetesség jellemző: egy-egy hónap jobb teljesítménye emelt a teljes értékesítés volumenén, amelyet többhavi stagnálás követett. Ez is rávilágít arra a folyamatra, ami az egész magyar gazdaságot jellemzi: a gazdasági alapfolyamatok gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni.
A részleteket nézve jól látható, hogy a júniusi kiskereskedelmi teljesítményt – komoly meglepetésre – az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon közel 1 százalékos visszaesést mért a KSH. Mindez annak fényében okoz komoly fejtörést, hogy a kiskereskedelmi láncok meglehetősen pozitív hangvételben nyilatkoztak a forgalmuk alakulásáról a labdarúgó Európa-bajnoksághoz köthetően. Virovácz szerint úgy tűnik azonban, hogy ez nem többletfogyasztás volt, hanem inkább valamiféle átcsoportosítás. Ezzel szemben a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalmában júniusban 1 százalékos havi bővülést látni. Ezen belül is különösen magas növekedést hozott a csomagküldő és internetes üzleti forgalom, ami 5,4 százalékkal ugrott, vagyis az előző két hónap negatív folyamata megtört. Ennek hatására a forgalom visszatért a 2021 évi átlag fölé.
Akkor most mi lesz?
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a viszonylag alacsony bővülés ellenére a következő negyedévekben is a fogyasztás lesz éves alapon a GDP fő húzóereje. "Ez egy ekkora reálbéremelkedés mellett nem is meglepő, csak éppen nem mindegy, hogy mekkora ez a húzóerő. A húzóerő nagysága meghatározza, hogy mennyiben sikerül a gazdasági teljesítménynek az év egészében növekedést elérnie. Ahhoz, hogy ez a húzóerő megjelenjen, szükség van a háztartások gazdasági helyzetértékelésének javulására, amihez pedig paradox módon jó gazdasági adatok kellenének: bár az alacsony kereslet segíti az infláció alacsonyan maradását, de a gazdasági növekedés beindulását nem. A reálbérek növekedése idén nagyságrendileg már nem fog változni, ám segíthet a kereslet beindulásában, ha a háztartások azt érzik, hogy jövedelmük értéke tartósan növekedő pályára kerül, így jövőre is érdemi reálbéremelkedés történik – még ha az várhatóan nem is lesz 10 százalékos. Persze lehet, hogy szükséges az idő is: kell, hogy a háztartások ne csak tudják, de érezzék is, hogy a magas infláció korszaka lezárult és azt ne is várják vissza" - tette hozzá.
Az ING közgazdásza a következő időszakra vonatkozó előrejelzésében azt írta, hogy összességében tehát a második negyedévre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikák alapján egy meglehetősen gyenge fogyasztási teljesítmény rajzolódik ki. "Vélhetően tehát a vártnál jóval gyengébb GDP adat jelentős részben a fogyasztás gyengélkedéséből táplálkozott. Az továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a szolgáltatószektor milyen teljesítményt tudott felmutatni, de ott sem feltétlenül számítunk jelentős megugrásra, bár a nyári hónapokban a fontos sportesemények miatt azért a vendéglátás területe hozhat némi élénkülést" - fogalmazott Virovácz Péter.
Szerinte bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. Addig is a gazdaságpolitika elsődleges feladata a fogyasztói bizalom erősítése lenne.
