Az utóbbi napok egyik legizgalmasabb témája a már régóta terítéken lévő globális minimumadó javaslatának felmelegítése. Szinte napra pontosan egy éve, 2021 júliusában állapodott meg a világ 130 országa arról, hogy a 750 millió euró (jelenlegi árfolyamon 300 milliárd forint) éves forgalmat elérő vagy meghaladó multinacionális cég és cégcsoport egészének, az anyacégek és minden fogadó országban a cég leányvállalatainak legalább 15 százalékos tényleges (effektív) éves adót kellene fizetniük.
Bár Magyarország - Észtországgal és Írországgal együtt - nem írta alá az egyezményt, később csatlakozott.
Aztán a múlt hónapban robbant a bomba, az Orbán-kormány bejelentette, hogy megvétózza az Európai Bizottság javaslatát, amit aztán az Országgyűlés egy határozatban szentesített, az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, a - kormánypárt által új retorikai elemként bevetett - háborús inflációra és háborús gazdasági válságra hivatkozva.
Varga Mihály azzal érvelt, hogy a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon.
Igaza van a pénzügyminiszternek? Magyarország tényleg jobban jár, ha az EU 27 tagországa közül egyedüliként nem vezeti be a globális minimumadót? Vagy ez csak egy zsarolási eszköz a kezében Brüsszellel szemben, amelynek célja a magyar gazdaság számára oly fontos helyreállítási alap pénzeihez való hozzájutás, amelyet az Európai Bizottság jogállamisági feltételekhez, jelesül a korrupció visszaszorítását garantáló szabályok meghozatalához köt?
Ezekről is beszélt a Trend FM hétfő reggeli adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly. A beszélgetést itt hallgathatja meg:
