Nem lesz olyan egyszerű az alanyi áfamentességre történő átállás, mint ahogy azt a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) elképzelték. A tárca hurráoptimista közleménye csak a bejelentkezés lehetőségét taglalja, azonban – ahogy azt az adóhatóság tájékoztatása alapján megírtuk – a januárban áfával kiállított számlákat helyesbíteni szükséges. A főbb tudnivalókat ebben a cikkben olvashatja:
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint a módosítás a vállalkozók szűk körének (a 12 és 18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak, akik száma a minisztérium szerint 30 ezer körül van)
„egy egyszeri plusz adminisztrációs feladatot jelenthet majd, amit azonban kellőképpen kompenzál az áfamentesség határának emelése”.
Fotó: Depositphotos
Csakhogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal iránymutatása alapján végrehajtandó számlamódosítások számos kérdést felvetnek. „Most lehet majd találgatni, hogy a sztornózás után a nettó vagy a bruttó ár legyen az irányadó” – írja egy könyveléssel foglalkozó Facebook-csoportban a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).
Megkeresésünkre Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke „adópolitikai mélypontnak” nevezte a kihirdetett jogszabályt, ugyanis – fejtette ki – az előző év novemberében vagy akár már 2024 tavaszán is meg lehetett volna alkotni ezt a szabályozót.
„Dilettáns pénzügyi kormányzást figyeltünk meg élőben”
– emelte ki a szakember, aki szerint
„nem ára, hanem kára van”
ennek a jogalkotási hibának.
Példaként egy olyan ügyletet hozott fel, ahol az adózó értékesített egy terméket 1 millió forint plusz 27 százalék, azaz 270 ezer forint áfa értékben (összesen 1 millió 270 ezer forintért), a beszerzési ár pedig 800 ezer forint plusz 27 százalék, azaz 216 ezer forint áfa, összesen 1 millió 16 ezer forint volt. Majd a vevő közli az alanyi adómentessé vált adózóval, hogy a 270 ezer forint áfát „felejtse el”, csak az 1 milliót számlázza ki, a 270 ezret pedig térítse vissza, hiszen az eladó alanyi adómentes. Csakhogy az adózó a rendelkezés meghozatala előtt úgy számolt, áfásként levonásba helyezheti a 216 ezer forint beszerzési áfát, adómentesként azonban már nem. Így az adózónak kára keletkezett, és ezért tilos visszamenőlegesen jogot alkotni – hangsúlyozta Ruszin Zsolt.
Fotó: Ruszin Zsolt / Facebook
Ruszin Zsolt kiemelte, jogalkotás szempontjából nem lehet azt mondani, hogy a teljes év távlatában ez kedvező változás, amikor ugyanis felmerül kár, azt „az államnak kutya kötelessége téríteni”. Az MKOE alelnöke azt javasolja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, illetve területi szerveitől kérjenek kártérítést azok a vállalkozók, akiket kár ért ilyen módon. A szakember szerint nem jelentős sem a kár összege, sem a károsultak száma.
„Egy jogállam nem csinálhatja azt, hogy a visszamenőleges jogalkotás következményeit nem viseli”
– húzta alá Ruszin Zsolt.
Arra a felvetésünkre, hogy a NAV tájékoztatása szerint a nyugtákat nem szükséges módosítani, Ruszin Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a pénztárgépes nyugtákon szerepel adómérték, amit szerinte „az adóhatóság el akar lazáskodni”. A szakember kiemelte, a pénztárgépes nyugták esetében korrigáló jegyzőkönyvet kell kiállítani, nyomtatvány is van rá rendszeresítve. Ruszin Zsolt úgy véli, az is kár, hogy akik az elmúlt három-négy hétben áfásan bocsátottak ki pénztárgépes nyugtát, azoknak most ezt a helyesbítést adminisztrációs többletmunkával kell helyretenni.
