Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint 2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ami azért nagy szó, mert pozitív számra meglehetősen sokáig kell visszalapozni, utoljára csaknem két éve, 2024 februárjában fordult elő, hogy az ipar többet termelt, mint egy évvel korábban.
Mivel ez még csak a KSH első adatközlése volt, a részleteket tartalmazó másodikra egy hetet kell várni, az március 13-án, pénteken lát napvilágot, így egyelőre a pozitív értelemben meglepődött hazai makrogazdasági elemzők is a sötétben tapogatóznak.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza számára például a KSH szűkszavú kommentárja alapján úgy tűnik, hogy a villamosberendezések (köztük az akkumulátorok) gyártása elérhette a mélypontját és elindult felfelé a termelés. Az elektronikai ipar, ahogyan már hosszú hónapok óta, most is jól teljesített. Ezzel szemben a két másik nagysúlyú iparág, a járműgyártás és az élelmiszeripar gyengén muzsikált – emelte ki Virovácz.
Hozzátette: a jelek szerint „az elmúlt hónapokban Európa-szerte látott pozitív jelek és így a ciklikus felívelés az ipari teljesítményekben lassan elérheti hazánkat is. A fontosabb ipari országokban emelkednek a rendelésállományok, miközben csökken a készletezés és a hitelezés is elindult felfelé a legtöbb európai ipari országban”.
Az adat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza számára annak fényében volt meglepő, hogy a termékexport januárban közel a tizedével esett vissza és a Mercedes egy műszakos munkavégzésétől is azt várta, majd lefelé húzza az adatot. Persze ezt lehet, hogy némileg már tudja kompenzálni a BMW, de azért ott még egy felfutó termelésről beszélhetünk. A járműipar esetében tehát úgy tűnik, hogy a debreceni autógyár beindulása nem elég arra, hogy ellensúlyozza a kecskeméti gyár kapacitásának jelentős visszafogását –csatlakozott elemző kollégájához Virovácz.
Korai öröm?
Azt, hogy ez most azt jelenti, hogy lassan történik valami az iparban, vagy csak az építőipari adatoknál már megszokott hullámvasutazás látszik itt is, nehéz megmondani. Ebből a szempontból a német ipar elmúlt időszakbeli adatai sem adtak támpontot, márpedig a kereslet az, ami igazán meghatározó, de emellett persze számítanak további tényezők, mint például a versenyképesség, az energiaárak is – hívta fel a figyelmet Regős.
Üröm az örömben, hogy az ipar akkor okozott pozitív meglepetést, amikor egy újabb potenciális globális probléma ütötte fel a fejét: a közel-keleti háború. Amely az ING Bank vezető közgazdásza szerint nemcsak az energiaárakat és ezáltal a termelési költségeket emelheti meg, de ellátási problémákat is okozhat. A gépjárműipar számára ugyanis fontos alapanyag az alumínium is, és a Hormuzi-szoros blokádja miatt a világ alumíniumgyártásának 8 százaléka esik ki a körforgásból. Európa kitettsége azonban jóval nagyobb: a kontinens alumíniumimportjának 30 százalékát fedezi a Közel-Keletről.
A német gazdaság kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság sem oldódott az elmúlt időszakban, habár a legtöbb előrejelzés idénre már növekedést vár a legfontosabb külpiacunkon, elsősorban a fiskális költekezés beindulása okán, ennek nyomai egyelőre alig-alig látszanak a gazdasági adatokban – hangsúlyozta Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlsztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
A német Ifo-index alapján a gazdasági kilátások februárban tovább javultak, azonban változatlanul visszafogottnak tekinthetők a megelőző évekkel összevetve. Ez jelzi, hogy ugyan a gazdasági szereplők érzékelik a fordulatot a német gazdaságban, azonban ez csak lassan következik be, és a bizalom is törékeny, valamint a kedvezőtlen történések, mint a közel-keleti események könnyedén visszavethetik a fokozatosan felépülő bizalmat. A hazai szempontból is kiemelten fontos feldolgozóiparban például csak a jelenlegi helyzet megítélése javult, a kilátásoké romlott a februári felmérésben.
Fény az alagút végén?
Mindazonáltal Virovácz úgy véli, alapvetően az idei év folyamán sorozatosan belépő új exportkapacitások miatt talán bizakodhatunk valamiféle tartósabb javulásban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye is azt emeli ki, hogy a „magyarországi ipart tovább erősíti, hogy a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP vagy az EcoPro”.
Ugyanakkor az ING Bank vezető közgazdásza szerint a mostani helyzetet is figyelembe véve ezek hatása inkább az év második felében jelentkezhet majd.
Ám ha így lesz, akkor még az is megtörténhet, hogy az idei év végére a fix bázisú index elérheti a 2021. év havi átlagát. Hiszen
ez a meglepően jó mostani adat is csak azt jelenti, hogy az előző hónapokhoz képest van javulás, de a 2021-es átlagos termeléstől mégis közel 6 százalékkal elmaradt a januári ipari termelés – jegyezték meg egyöntetűen az elemzők.
Virovácz amondó, hogy a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban, ha kirobbanó nem is lesz, de az ágazati növekedés 3-4 százalék körül alakulhat éves átlagban. Vagyis három év ipari recesszió után az ipar újra pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez, ha mindezen kilátásokat nem dönti romba a geopolitika.
Az MGFÜ-nél éves szinten idén már szintén növekedést várnak, egyrészt a német ipar fordulata, másrészt a már említett, az NGM által nevesített hazai nagyberuházások inkább a második félévtől várható termőre fordulása és fokozatos felfutása miatt. Molnár szerint a külső kereslet élénkülésének hatása már látható a rendelésállományi adatokban, december végén a kiemelt feldolgozóipari ágazatok export-rendelésállománya 17,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét.
Támogathatja a fellendülést a belső kereslet is, a háztartások fogyasztásának erősödése, a lakásépítések számának felfutása a belföldre termelő ipari ágazatokban is megjelenhet, azonban az exportkapacitásokat figyelembe véve a döntő tényező továbbra is a külső kereslet lesz. Ezért is kiemelten fontos, hogy bekövetkezzen az uniós versenyképességi fordulat, a magas energiaárak és a túlszabályozottság ne rontsák tovább az európai, kiemelten is a német vállalatok piaci pozícióit – mutat rá az MGFÜ vezető elemzője.
És az Ersténél is arra számítanak, hogy több év visszaesés után 2026-ban az ipar pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A bank makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint az eddig kijött kiskereskedelmi, ipari és turizmus adatok egyöntetűen pozitív hazai évkezdésről tanúskodnak.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
