Kezdjük az elején. Valóban „halálosan megfenyegette” Volodimir Zelenszkij Orbán Viktort? Valóban nagyon, veszélyesen félreérthetően fogalmazott az ukrán elnök, de sokan, sok helyen megírták, hogy félrefordítás az elhíresült
„Ellenkező esetben megadjuk ennek a személynek a címét a fegyveres erőinknek, hadd hívják fel és beszéljenek erről a saját nyelvén”
kitétel. Bár ukránul nem tudok, azok szerint, akik tudnak, a problémát a „дамо адресу” kifejezés okozza, ugyanis ez szó szerint valóban azt jelenti „megadjuk a címét”, azonban valójában inkább „megadjuk az elérhetőségét” jelent.
A szövegkörnyezetből pedig egyértelmű, hogy utóbbi értelemben használta Zelenszkij, hiszen arról beszél, hogy azért adná meg a címet/elérhetőséget, hogy „a fegyveres erők”, „a mi fiaink” felhívhassák, és a saját nyelvükön beszéljenek vele. Miért hívnák fel, ha odamennek személyesen? További áthallást okoz persze az „elbeszélgetni valakivel” magyarban egyértelmű áthallásossága – aki elmegy elbeszélgetni valakivel, az pont nem beszélgetni akar, ugyebár. Nem tudom, ukránul hogy van ez, mindenesetre ez is hozzájárult az üzenet magyar fordításának egyértelmű fenyegető hangneméhez.
Valójában inkább az a kérdés, Zelenszkij arra gondolt-e, a magyar származású ukrán katonák beszélgessenek-e el a „saját nyelvükön”, azaz magyarul a magyar miniszterelnökkel, vagy inkább valami olyasmire, hogy a katonák a saját szavaikkal mondják el, mit okoz a pénz és a fegyverek hiánya a fronton – de semmiképpen sem arra, hogy a katonáit odaküldi a magyar kormányfő otthonához.
Ajándékot kapott Orbán Zelenszkijtől
Persze egy államfőnek ilyen kényes helyzetben nem szabadna ilyen félreérthetően fogalmaznia (és az is tény, a rendes fordítás is kicsit fenyegetően hangzik) – de az utóbbi hetekben minden korábbinál feszültebb, kemény üzengetésekkel teli magyar-ukrán viszony kontextusában egyáltalán nem olyan durva.
Fotó: Facebook
Érdekes, hogy nemcsak a kormány és a hozzá közeli lapok vették át az eredeti, logikátlan, megmagyarázhatatlan verziót, hanem első körben a független/kormánykritikus sajtó is – gondolkozás nélkül, ami igen tanulságos. Így aztán az a helyzet, hogy néhány héttel a választások előtt az állítólag az Orbán-kormány megdöntésére, sőt ugye akár a magyar kormányzati narratíva szerint fizikai megtámadására készülő Zelenszkij hatalmas ütőkártyát adott Orbán Viktor kezébe ezzel a megszólalással.
Trumpnak és Putyinnak szabad, Zelenszkijnek nem?
De lépjünk egy picit hátrébb. És ha Zelenszkij valóban fizikai biztonságában fenyegette volna meg Orbán Viktort, akkor szerintem ezen sem lenne szabad ennyire felháborodnia a magyar kormányfőnek és a hozzá hűséges sajtónak.
Ugyanis Orbán Viktor és a magyar kormány az, amelyik rendre relativizálja Oroszország Ukrajna ellen elkövetett, formális hadüzenet nélküli katonai akcióját, amelynek bizony az első hetekben mindenképp része volt Zelenszkij elnök „levadászásának” terve is – csak éppen nem sikerült. A két ország, a két államfő közti nézeteltérés ott nem holmi fenyegetőzésbe, hanem nyílt, fizikai, háborús agresszióba ment át, méghozzá Vlagyimir Putyin parancsára.
De ott van a magyar kormányfő másik két fontos szövetségese, Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Trump néhány hete egyszerűen elraboltatta egy szuverén ország, Venezuela elnökét, miközben előtte és utána Grönland katonai erővel történő elfoglalásával fenyegetőzött.
Aztán pedig Netanjahu és Trump közösen, mindenféle nemzetközi jogi felhatalmazás vagy hadüzenet nélkül átfogó támadássorozatot indított Irán ellen. Ennek egyik első elemeként megölték Ali Hámenei ajatollahot, Irán legfelsőbb vezetőjét, ráadásul több családtagjával, kormányának és haderejének több vezetőjével egyetemben.
Hámeneiről gondolhatunk bármit, de nemhogy halálos ítéletet nem szabott ki rá semmilyen bíróság, de még csak vádemelés sem történt ellene semmilyen jogi fórumon. Ellentétben például Putyinnal vagy Netanjahuval, ugyebár, akik ellen elfogatóparancs van érvényben. Ott pedig már elég ingoványos talajra tévedünk, ha azt mondjuk, Hámenei Irán nukleáris programja miatt veszélyt jelentett Izraelre és az Egyesült Államokra, tehát a megölése „jogos” volt. Mi az a fenyegetés, amire már megfelelő válaszlépés egy gyilkos légicsapás? Igen, ha az illető ujja a nukleáris fegyvereket indító gomb felé közeledik, az egyértelmű, de ezen a helyzeten innen? Ukrajna például érvelhet úgy, hogy az ország létéért folytatott háborúban pénzügyi forrásaik és energiaellátásuk esetleges blokkolása Ukrajna létét, katonái, civil polgárai életét fenyegeti, és mint ilyen, bármilyen válaszlépést legitimál?
Aztán az amerikai haditengerészet néhány nappal később elsüllyesztett egy indiai hadgyakorlaton résztvevő iráni hadihajót, a matrózokat pedig sorsára hagyta, mostani tudásunk szerint 87-en vesztették életüket (sokakat az indiai haditengerészet hajói kimentették, de nem tudjuk, még hány életet lehetett volna megmenteni, ha az amerikai tengeralattjáró vagy más amerikai egységek beszállnak a mentésbe). Korábban Trump utasítására az amerikai fegyveres erők fegyvertelen, védekezésre képtelen, mit sem sejtő, állítólagos drogcsempészeket vadásztak le nemzetközi vizeken, kilométerekről kilőtt levegő-föld rakétákkal.
Szóval üdv ebben a szép új világban, amelyben a jog csak a gyengékre vonatkozik, az erősek azt csinálnak, amit akarnak. Ha ezzel valakinek alapvetően nincs baja, akkor Zelenszkij megszólalásával se legyen.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
